Az iráni elnököt figyelmeztette az ENSZ-főtitkár
NOL * Népszabadság online * 2007. szeptember 25.
Amerikai szempontból nézve súlyos médiavereséget szenvedett Mahmud Ahmedinezsad. Az iráni államfő hétfőn délután negyedórán keresztül feszes mosoly mögé bújva tűrte, amint a Columbia Egyetem elnöke minden diplomáciai udvariasságot mellőzve a fejére olvasta a nyugati vádakat.
Lee Bollinger többek között kicsinyes és kegyetlen diktátornak nevezte és kétségbe vonta, hogy lenne benne az egyenes válaszokhoz szükséges intellektuális bátorság. A hatszáz fős hallgatóság soraiban sokan hagyományos zsidó fejfedőt viseltek.
A diákok és tanárok megtapsolták Bollinger legkeményebb kitételeit, és néhol kinevették, másutt hangos fújolással fogadták a vendég kacskaringós okfejtéseit. Az esemény alatt az egyetem kapui előtt többszáz fős tömeg tüntetett.
Egyes plakátok Hitlerrel hasonlították össze a vendéget, mások Izraelt éltették. Az Egyesült Államokban sokan kifogásolták, hogy az ország egyik vezető egyeteme pódiumot ad az iráni elnöknek. A Columbia azt a megoldást választotta, hogy keményen szembesítette Ahmedinezsádot a személyét és politikáját elítélő nézetekkel.
Az államfő előbb kétségbe vonta, hogy a hallgatóságot még beszéde előtt „védőoltásban” kellett volna részesíteni, kifogásolta, hogy Bollinger „elbeszélte előle az időt”, majd hosszas okfejtésbe kezdett a vallások békés jellegéről.
A legérdekesebbnek a program kérdés-felelet része bizonyult. Itt Ahmedinezsad többször megismételte, hogy a holokausztot „más nézőpontból” is kutatni kellene, és a palesztinoknak semmi közük nem volt ahhoz, ami a második világháború idején Európában történt.
Többszöri sürgetésre sem volt hajlandó egyenesen válaszolni arra, hogy szerinte le kell-e törölni Izraelt a térképről, mint ahogyan azt régebben kívánatosnak tartotta. A nap folyamán az AP hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy Irán senkit nem fog megtámadni.
Részben annak tudta be a hazáját ért amerikai vádakat, hogy Washington mérges, másrészt szerinte belpolitikai okok vezérlik a harcias nyilatkozatokat, illetve így akarják elterelni a figyelmet az iraki kudarcról. Az egyetemen Ahmedinezsad hosszan fejtegette az Iránt ért történelmi sérelmeket.
Ilyenek persze Amerikának is vannak. Ismét felmerült például, hogy vajon részt vett-e az akkor csak 23 éves, ám politikailag már aktív diák az USA teheráni nagykövetségének 1979-es megszállásában. Több egykori túsz felismerni vélte, ám a CIA vizsgálata nem talált bizonyítékokat.
Az Egyesült Államokban valóságos hisztéria kíséri az iráni elnök útját. Az alaphangot a Columbia Egyetem melletti támadások mellett Zbigniew Brzezinski adta meg. A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó egy tévéműsorban azt mondta, az Iránnal szembeni kardcsörtetés az Irak elleni háború előtti időszakra emlékezteti.
Ugyanebben a műsorban Henry Kissinger volt külügyminiszter kifejtette, ő elhiszi, hogy Irán atombombán dolgozik. George W. Bush annyit mondott, hogy Ahmenidezsad beengedése a Columbia Egyetemre „köteteket mond Amerika nagyságáról”.
A két politikus egyaránt kedden szólal fel az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésén, ám nem fognak találkozni: helyi idő szerint Bush délelőtt beszél, az iráni államfőt a világszervezet protokollosai délutánra osztották be.
Horváth Gábor
Az MTI jelentése szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel augusztusban kötött megállapodás betartására szólította fel Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt az ENSZ főtitkára hétfőn.
Az ENSZ által kiadott közlemény szerint Ban Ki Mun az iráni elnökkel a világszervezet New York-i székhelyén tartott találkozóján azt is szorgalmazta, hogy Irán tegyen eleget a Biztonsági Tanács határozatainak, amely az urándúsítás felfüggesztésére kötelezi az ázsiai országot. Ban méltatta Teheránnak az afganisztáni „béke és biztonság megteremtésében” játszott szerepét.
Ahmadinezsád a találkozón szükségesnek nevezte a világszervezet rendszerének átalakítását, ideértve a döntések elfogadását és az ENSZ szakosított szervezeteinek munkáját. Az iráni elnök teheráni látogatásra hívta meg az ENSZ-főtitkárt, aki úgy válaszolt, hogy eleget tesz a meghívásnak, „ha kedvező alkalom nyílik rá”.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Irán augusztus 21-én írta alá azt az emlékeztetőbe foglalt egyezséget, amely az iráni atomprogrammal kapcsolatos jelentősebb, még függőben lévő kérdések megválaszolásának menetrendjét tartalmazza.
Iránnak az év végéig kell választ adni a felsorolt kérdésekre, sorban, egymás után, s amennyiben mindet tisztázza, nem lesznek újabb kérdések múltbeli atomprogramjával és nukleáris tevékenységével kapcsolatban.
A Biztonsági Tanács két alkalommal rendelt el szankciókat Irán ellen amiatt, hogy az nem hajlandó felfüggeszteni urándúsítási munkálatait. A BT öt állandó tagja és Németország pénteken tart külügyminiszteri szintű értekezletet, hogy egyeztessenek az újabb büntetőintézkedésekről.
Teherán azzal fenyegetőzik, hogy felülvizsgálja az együttműködés jelenlegi szintjét a NAÜ-vel, ha a BT újabb szankciós határozatot fogad el.
