Djerbában helyben megsütik a piacon vett friss halat
Népszabadság * Ortutay L. Gyula * 2007. szeptember 24.
A szaharai hotelek a luxus oázisai a sivatagbanKép: A szerző felvételeTunéziában tovább tart a nyár. A tenger és a napfény szerelmeseinek mindenekelőtt Djerba szigete, a különleges élményt keresőknek a sivatagi oázisok ajánlhatók.
Az év 310 napján derült az égbolt Djerba felett, amely 500 négyzetkilométeres területével Észak-Afrika legnagyobb szigete a Földközi-tengeren. S minthogy délebbre fekszik Görögországnál, egész évben tart a szezon a kék tenger és a homokos part vonzásának köszönhetően. Budapestről a charterjáratokkal mindössze két és fél-három-órás a repülőút. A szigetet szépsége miatt már Homérosz is említette Odüsszeiájában. A történelem során föníciaiak, görögök, rómaiak, berberek, arabok, zsidók, keresztény hódítók lakták, majd az oszmán birodalom része volt, mielőtt Észak-Afrika francia gyarmati területévé vált. A kulturális keveredésnek köszönhetően Djerba egyedi, varázslatos hangulatú, majd kétszáz mecsetje mellett az állítólag 2500 évvel ezelőtt emelt ghribai zsinagóga a fő nevezetessége. (A monda szerint Jeruzsálem első templomának lerombolt kövével érkezett ide zsidók egy csoportja, s arra alapozták a zsinagógát, amely mostani formáját a XIX. században nyerte el.)
A több mint százezer helybéli lakos elsősorban a turizmusból él. Szerencsére a szigeten nem épülhetnek toronyszállók, így a főváros, Humt Szuk fehérre és kékre festett házacskáival megér egy kiadós sétát, lehetőleg piacnapon. A reggeli halárverés hangulatába sem árt belekóstolni: a helyi kis bisztrókban azonnal megsütik a vevő kérésére. A thalassoterápiás központok alga- és tengervíz kúrát kínálnak. Számos jó szálloda között válogathat a turista. A Maritim Hotel Yadis (info.dje@maritim.com.tn), saját tengerparti stranddal, valamint egy nyitott és egy fedett medencével, továbbá tenisz- és golfpályával is rendelkezik. Aki pedig kivételes különlegességre és intimitásra vágyik, annak ott a Dar Dhiafa (dar.dhiafa@gnet.tn), Djerba egykori zsidó negyedében, mai nevén Er Riadh kerületben régi lakóházak összevonásából kialakított panzió csenddel, nyugalommal, kis fürdőmedencével.
A szigetet még a rómaiak által épített töltés köti össze a tunéziai szárazfölddel. Ezért a sziget kiindulópont néhány napos kirándulásra terepjáróval a sivatagi oázisokba, Tozeur központtal, amely Tunézia legrégibb településének számít. Légvonalban majd 300 kilométerre az ország másik, nyugati oldalán. Jó minőségű, aszfaltozott út visz végig a sivatagban. Itt vágják szinte ketté Tunéziát a hatalmas kiszáradt sós tavak (a sottok): a fehér és kékes, néhol vöröses sókristály-tenger földöntúli látványt kínál. Rendeznek is görgőkerekes szélvitorlásokkal versenyeket.
Nyugatabbra aztán az Atlasz-hegység első hullámainál megszaporodnak az oázisok, a mélyből fakadó vízforrásokból táplálkozó pálmaligetek. Egykor erre húzódtak a karavánutak, lett Tozeur és Nefta kereskedelmi csomópont, a datolyáért itt cseréltek selymet, szövetet. Tozeurben készültek fel a turisták özönére kitűnő szállodákkal, sivatagi golfpályával, kultúrtörténeti kiállításokkal. Van repülőtere is. Mégis Nefta régi piacterén csapja meg az embert a hangulat, ahogy a férfiak üldögélnek vízipipával, mint évszázadokkal ezelőtt.
Feltétlenül ajánlott program Tozeurből még három kisebb oázistelepülés felkeresése. Chebika, ahol a hegyben belül, viszonylag magasan tör fel a vízforrás, s kisebb vízesést képez. Midés, közvetlenül az algériai határnál, ahol egykor a víz hosszú és mély kanyont alakított ki. Mesélik, hogy másfél évtizede nagyobb eső hullott, s a sivatagi homokból épített házak megroggyantak, lakóik kénytelenek voltak kiköltözni. Tamerzában, a hegyek lábánál épült luxusszálloda (tamerza.palace@planet.tn) modernül berendezett szobáinak ablakából, az úszómedence víztükrén túl, a sivatagi homokos lankán elhagyott település romjait látjuk. Talán itt is esett egyszer az eső…
