Miközben az iráni elnök megkezdte nagy vihart kavart amerikai látogatását, amerikai és brit lapjelentések szerint Washington – egy időben legalábbis – komolyan fontolgatta Irán megtámadását. Az amerikai adminisztrációból sorra távozó neokon „héják” megkönnyítik azoknak az amerikai döntéshozóknak a dolgát, akik teljesen kizárják a légicsapásokat Iránnal szemben.
Megérkezett New Yorkba vasárnap az iráni elnök, aki elutazása előtt a CBS amerikai televíziónak adott nyilatkozatában cáfolta, hogy országának atomfegyvere lenne és az Egyesült Államokkal való háború irányába haladna.
Mahmúd Ahmadinezsád a 60 perc című műsorban azt mondta, a nemzetközi kapcsolatokban jelenleg „semmire nem jó” az atombomba, hiszen ha hasznos lett volna, nem bukott volna meg a Szovjetunió, vagy megoldotta volna az amerikaiak iraki problémáját. „A bomba ideje lejárt” – mondta, hozzátéve, hogy Iránnak nem célja nukleáris fegyvert birtokolni, nincs szüksége atombombára.
Az iráni elnök szerint hibás az a gondolat, hogy az iráni nukleáris ambíciók miatt az Egyesült Államok és Irán a háború felé halad. „Ki mondja ezt? Miért kellene háborúznunk? Nem készülődik háború” – fogalmazott Ahmadinezsád, aki a tervek szerint hétfőn beszédet mond a Columbia egyetemen, kedden pedig felszólal az ENSZ-közgyűlésben, ahol beszél Irán nukleáris terveiről és vázolja „megoldási javaslatait a világ problémáira”.
Az elnök és a szabad szólás
A még csütörtökön rögzített interjúban Ahmadinezsád kijelentette, hogy az iráni atomprogram nagyon átlátható. Közölte, hogy nincs mit rejtegetniük, a program a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt folyik. Hozzáfűzte, hogy az urándúsítási program kizárólag az atomenergia békés célú felhasználását célozza.
Emlékezetes, hogy Bernard Kouchner francia külügyminiszter a napokban nagy vihart kavart azzal, hogy egy tv-műsorban úgy fogalmazott, a világnak Iránnal kapcsolatban, végső esetben „fel kell készülnie a legrosszabbra”, azaz a háborúra. Kouchnernek hamar magyarázkodnia kellett kijelentései miatt: Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, ő sem akar háborút, és azt hangsúlyozta, hogy „mindent meg kell tenni a háború elkerüléséért.
Iráni Gárda: 2005-ös élőlánc a nukleáris program támogatására (Fotó: MTI/EPA)
Az iráni elnök eredetileg tervbe vette azt is, hogy a szeptember 11-i áldozatok emlékére koszorút helyez el a World Trade Center helyén, a Ground Zeronál, erről azonban a biztonságiak javaslatára -valamint a heves politikusi és civil tiltakozásokra tekintettel – lemondani kényszerült (a helyszínen egyébként „a tragédia mélyebb okairól” is értekezett volna).
A New York-i Columbia Egyetem előtt vasárnap mintegy negyvenen – választott tisztségviselők és civil szervezetek vezetői – tiltakoztak Ahmadinezsád tervezett látogatása előtt.A tekintélyes intézmény a „szólásszabadságra” hivatkozva engedi meg a holokausztot „mítosznak” nevező, Izrael elsöprésére felszólító politikusnak, hogy megszólaljon, igaz, egy kritikusnak szánt, az elnököt kijelentéseivel szembesítő panelbeszélgetés formájában.
Dov Hikind, New York állam parlamentjének képviselője szerint le kellene tartóztatni az iráni elnököt, aki a tüntetők szerint atomfegyverre akar szert tenni, tagadja a holokausztot, és vaskézzel irányítja országát.
Bombázni akartak?
Közben a Newsweek kiderítette: Dick Cheney amerikai alelnök egy időben fontolgatta annak a lehetőségét, hogy Izraelt megkérje egy Irán elleni korlátozott légicsapás végrehajtására.
A hetilap beszámolója szerint a natanzi nukleáris létesítmény elleni izraeli támadással az lett volna a cél, hogy kiprovokálja az iráni válaszcsapást, ami indokként szolgált volna iráni katonai és nukleáris célpontok elleni amerikai légicsapásokra. Két meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásra hivatkozva a Newsweek azt írta, hogy David Wurmser, Cheney közel-keleti ügyekben illetékes volt tanácsadója néhány hónapja egy szűk körű megbeszélésen beszélt erről az elképzelésről.
> Irán: kurd határzár
Irán hétfőn lezárta a Kurdisztán iraki autonóm régióval szomszédos határát – közölte egy kurdisztáni illetékes. Az autonóm régió kormányának szóvivője elmondta: Irán kurdisztáni határszakaszán öt átkelő található, mind az ötöt lezárták az iráni hatóságok.
Az intézkedés néhány nappal azután történt, hogy amerikai katonák a kurdisztáni Szuleimáníjában őrizetbe vettek egy iráni férfit, akit azzal vádolnak, hogy köze van iraki lázadóknak szánt fegyverek csempészetéhez, és hogy az al-Kudsz iráni elitalakulat ügynöke. Meyrav Wurmser, Wurmser felesége – aki az egyik neokonzervatív amerikai agytrösztnél, a Hudson Intézetben dolgozik – a Newsweeknek valótlannak nevezte ezeket az állításokat. A neokon hírében álló David Wurmser 2003 óta idén augusztusig dolgozott az alelnöknek. Az utóbbi két év során neokonzervatív héják sorozatosan távoztak amerikai kormányzati posztokról, ami a hetilap szerint hozzájárult ahhoz, hogy a mérleg nyelve az Irán elleni háborút ellenzők javára billent.
A londoni The Sunday Telegraph pedig úgy értesült, hogy az amerikai légierő titkos csoportot állított fel a „következő háború megvívásának” megtervezésére. A lap katonai forrásokból származó értesülésekre hivatkozva azt írta, a „Sakk és matt” fedőnevet viselő projektet júniusban indították újra a Pentagonban.
A 20-30 tagú csoportban a légierő magas rangú tisztjei, valamint védelmi és kibernetikai szakértők vesznek részt, közvetlen hozzáférésük van a Fehér Ház, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és más titkosszolgálatok adatbázisaihoz. Az amerikai középső parancsnokság már két éve dolgozik azon, hogy részletes, minden eshetőségre kiterjedő tervet készítsen egy Irán elleni esetleges támadásra.
A Pentagon azonban ellenzi egy Irán elleni háború megindítását, mivel elég gondja van az iraki háborúval is. Az amerikai hírszerző közösség emellett úgy véli, hogy Irán még messze nem képes atomfegyvert létrehozni, az legkorábban 2010-ben, de inkább 2015 környékén válik reális lehetőséggé. Izrael mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy már jövőre szükség lehet katonai beavatkozásra.
(Forrás: MTI, Spiegel Online, NewsMax)
