A miniszterelnök kiosztotta az ellenzéket, koalíciós partnerét és a sajátjait is
Népszabadság * Szalay Tamás Lajos * 2007. szeptember 24.
Búcsúajándék a Köztársaság térrőlKép: Móricz SimonA feketegazdaság elleni harc eredményeiről és feladatairól beszél ma a parlamentben napirend előtt a kormányfő – tudta meg a Népszabadság. Gyurcsány Ferenc a hét végén, az MSZP választmányi ülésén előre vetítette, hogy a Fidesznek 2010-ben is őt kell kihívnia, ha kormányozni akar. Ugyanakkor keményen ostorozta sajátjait és a koalíciós partnert is.
Egy hét kihagyás után ismét felszólal napirend előtt a miniszterelnök; a parlament mai ülésén – lapunk információi szerint – a feketegazdaság felszámolásáról fog beszélni.
Gyurcsány Ferenc a hét végén, az MSZP választmányi ülésén is beszélt. A szocialisták pártparlamentjének számító testület szombaton utoljára ülésezett a Köztársaság téri székházban, ebből az alkalomból mindenki hazavihetett „egy darabot” a házból, fotópuzzle formájában.
A választmányi ülés első néhány percében a Kabaré című film néhány kockáját vetítették. A jelenetben egy kerthelyiségben fiatal náci énekel a diadalmas német jövőről; a körülötte ülők kis idő után csatlakoznak, felállnak és vele énekelnek. Az MSZP vezetése ezzel akart utalni arra: ha nem teszünk a szélsőségek ellen, az idővel mindent megfertőz.
– Elhisszük, hogy elbánunk velük? Én elhiszem – így kezdte beszédét Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke a filmre, és áttételesen a Magyar Gárdára utalva.
Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök csaknem egyórás beszédet tartott, amelynek fő vonala a „hamis történelmi illúziók” és azok csapdái voltak. A kormányfő szerint az MSZP leszámolt a hamis, félmegoldásokra és a politikai túlélésre épülő illúzióval, míg az ellenzék továbbra is annak foglya. „1989 a történelmi illúzióval való szakítás éve. Sokáig tart, mire ennek valamennyi következményét befogadjuk. 2006 itt a baloldalon, nem ellentmondások nélkül, a politikai illúzióval való szakításnak a vége. (…) Balatonőszöd e tekintetben a politikai illúzióval való szakítás szenvedélyes monológja, a fölrázás, a szakítás beszéde. Olyan beszéd, olyan politikai tett, amelyet minden vitatott felhangjával együtt és attól függetlenül fontosnak és elkerülhetetlennek gondolok” – mondta Gyurcsány, majd hozzátette: „2007-ben először nem egyszerű politikai kereszteződésnél állunk. A magyar baloldal útválasztása történelmi. Lehet választani a jellemző közép-kelet-európai félmegoldásokat. Lehet választani utat visszafelé, amely nem a szabadságról és a polgári felelősségről, hanem az állam mindenhatóságáról, sok tekintetben a bornírt politikai önfeladásról szól. Van arra út. Dahrendorfot szoktuk sokszor idézni ilyenkor: a politikai rendszerváltás hat hónapjáról, a gazdasági rendszerváltás hat évéről és a társadalmi rendszerváltás, kultúraváltás hat évtizedéről. Mi tagadás, ebből még két évtized sem telt el. Melyik az a politikai erő, amelyik át tud menni a történelmi tűhegy fokán, de úgy, hogy képes magával vinni az egész nemzetet is? Ez a nagy kérdés.”
Gyurcsány az ellenzék ostorozása mellett élesen támadta sajátjait és koalíciós partnereit is. Az egészségügy elhúzódó vitája (több-biztosítós rendszer) szerinte nem vezet sehova. A kormányfő azt mondta: „a jelenlegi vitában a politikusok a saját frusztrációjukat próbálják megoldani, vagy törleszteni akarnak korábbi sérelmeket, mert elegük van, hogy ez meg az diktál nekik. Én meg azt mondom: otthon tessék hisztizni” – fogalmazott Gyurcsány, és közölte: be kell fejezni a vitát, és szeptember végéig meg kell állapodni. (Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője erről közölte: ezek szerint már hétfőn pont kerülhet az ügy végére.)
A Népszabadság információi szerint Gyurcsány „kirohanását” több szocialista egészségpolitikus is „magára vette” és sérelmezte a zárt ülés során. Igaz ugyan, hogy hangos szóváltás nem alakult ki, de a pártelnök-miniszterelnök tudtára adták: nem hisztiznek, hanem szakmai álláspontot védenek.
Gyurcsány saját politikai jövőjére is tett néhány utalást. Azt mondta: „Azt hiszem, hogy az ellenzéknek az az igazi baja, hogy velem nem szeretne találkozni még egyszer 2010-ben. Az ő szempontjukból ezt értem. Az a rossz hírem, hogy fognak velem találkozni 2010-ben. Legfeljebb az elnök úr majd nem áll ki tévévitára. Ezt is értem, hogy miért menekül. Nem akarják, hogy a politikának, aminek most iszonytató terhei vannak, jöhessenek az eredményei is. De meg kell mondjam, az ő szempontjuk nem az ország szempontja. Az ország szempontja az, hogy miután rendben van a költségvetés, miután elkezdődik az oktatás, az egészségügy, az igazgatás fejlesztése, Magyarország prosperáló, emelkedő ország legyen. Azt akarják, hogy ez ne a szocialisták sikere legyen. Pedig az lesz.”
Ami a pártot érintő kérdéseket illeti, Gyurcsány konkrét bejelentéseket is tett. E szerint „Tények és érvek” címmel reformmagyarázó képzési program indul, ahol a szocialisták megismerhetik és megérthetik a különböző szakterületi intézkedések lényegét és céljait. Október és december közepe között 1300 településen tartanak lakossági fórumokat a kormány-, illetve a pártvezetés tagjai. A Táncsics Alapítvány átfogó, tematikus konferenciákat tart. Gyurcsány bejelentette azt is, hogy októbertől harmincezer példányban megjelenő pártlapot indítanak.
A Népszabadság megbízható forrásból megtudta, hogy a már évek óta működő frakciólap, a Balközép „feljavításáról” van szó. A kétheti lapot – amelynek felelős kiadója Lendvai Ildikó frakcióvezető – minden párttag meg fogja kapni, az első, megújult szám október 7-én jelenik meg, az MSZP tizennyolcadik születésnapján.
Becsléssel a feketegazdaság ellen
A feketegazdaság elleni intézkedések – amelyeket várhatóan ma, a parlament előtt ismertet a miniszterelnök – egyik lényeges eleme lehet információink szerint, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol az ellenőrzések során feketemunkást találnak, becsléssel állapítják meg az elmaradt közterheket, legalább három hónapra visszamenőleg. Abban az esetben, ha az APEH az adó megállapításához való jog elévülési idején belül ismételten észleli, hogy a munkáltató be nem jelentett dolgozót foglalkoztat, az elmaradt közterheket a két ellenőrzés között eltelt időre állapítaná meg – ugyancsak becsléssel. Az APEH a tervek szerint emellett becslést alkalmazhat abban az esetben is, ha lényeges az eltérés a vállalkozás eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan, szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók között.
A feketegazdaság kifehérítését célozza a kiszabható mulasztási bírságok emelése is. Akár egymillió forintig terjedő bírságra számíthatnának például a számla- és nyugtaadási kötelezettséget megsértők, az alkalmazott bejelentését elmulasztók, valamint az igazolatlan eredetű árut forgalmazók. A jövőben a nyugtaadást „elfelejtő” alkalmazott is bírságolható lenne: 10-től 50 ezer forintig.
Információink szerint a miniszterelnöki bejelentések között szerepel az is, hogy jelentősen szigorodnak a pártfinanszírozás és a választási kampány szabályai: a pártok minden bevételét és kiadását átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszik oly módon, hogy „fogakat adnak” a számvevőszéknek az ellenőrzéshez. A pártok számára kötelező lesz, hogy egy bankszámláról utalják át valamennyi kampánykiadásukat, és e számla forgalmát hetente nyilvánosságra is kell hozniuk. Ha pedig egy párt nem tud egyenként elszámolni azzal, hogy milyen pénzekből finanszírozta a hirdetéseket, a plakátokat, a választási rendezvényeket, akkor az ÁSZ a tisztázatlan eredetű pénz kétszeresét fizettethetné meg. A kormány egységes öszszeférhetetlenségi szabályrendszert is kidolgozna, amely kizárja a pályázók közül a kormány tagjait és az államtitkárokat, a döntések előkészítésében vagy meghozatalában részt vevőket, családjukkal és vállalkozásukkal együtt.
Zuschlag-ügy: a napi politika habja?
Sem Kabai Károly elfogása (Veres János volt üzlettársa), sem Zuschlag János ügye nem került szóba az MSZP hét végi választmányi ülésén, kizárólag a folyosókon. Lapunk úgy értesült: az MSZP lezártnak tekinti ezzel kapcsolatos álláspontját; nem kommentálják az eljárást, várják a jogerős ítéletet. Gyurcsány Ferenc ezen ügyekről beszédében úgy fogalmazott: „(…) Jövök befelé, valamelyik újságíró kolléga kérdezi, hogy mit szólok arról, hogy X.-et vagy Y.-t elfogták. Nem ez Magyarország kérdése. Ez a napi politikai vitának a habja. Olyan Magyarországot csinálunk-e, amelyben két pártszóvivő primitív vitája az, ami alakítja az életünket, vagy részt vesznek abban értelmiségiként, újságíróként, és sokfajta szakma képviselőjeként, hogy az ország értse, hogy mi előtt áll.”
Ajánlott Cikkek
Tüntetők Gyurcsány házánál A képviselők ragaszkodnának a költségtérítéshez
