Forrás: Stop!

“Szenzációsnak” minősített felfedezést tettek a közelmúltban elvégzett ellenőrzés során Jeruzsálemben: ráakadtak arra a mészkőbányára, amelyből 2000 évvel ezelőtt a (Nagy) Heródes által épített második jeruzsálemi Nagytemplom kőtömbjeit kitermelték.

“Most már tudjuk végre, hogy miként volt képes Heródes király gigantikus építkezéseit végrehajtani és hol talált rá ezekre, a némelykor az egyiptomi piramisoknál is impozánsabb kőtömbökre” – mondta Juval Barukh, az izraeli régészeti hivatal helyettes igazgatója a sajtó képviselőinek. A mészkőbányára két hónappal ezelőtt akadtak rá közmunkálatokat megelőző rutinellenőrzés során – magyarázta Barukh a lépcsőzetesen sorakozó hat-hét méter hosszúságú kőtömbök közt állva. A Szent Város északi negyedében található mészkőbánya három vagy négy kilométerre lehet a Heródes által épített és a rómaiak által Krisztus után 70-ben lerombolt templomtól, azon a helyen, ahol azután az iszlám harmadik szent helye, az Al-Aksza mecset felépült. Jeruzsálemnek az Izrael által 1967-ben elfoglalt arab lakosságú keleti szektorában, Ramat Slomo ortodox zsidó negyedben van. “Azon nyomban felismertük ennek a mészkőbányának kivételes jelentőségét, azt, hogy történelmi szemszögből nézve szenzációs felfedezésről van szó” – hangsúlyozta Barukh, aki szerint a “malaké” minőségű (az arab szó jelentése: királyi) vakítóan fehérszínű mészkő márványra emlékeztet és a helyszínen kialakított, 5-7 tonna súlyú páratlan kőoszlopok hasonlítanak a Heródes által épített templom utolsó maradványához, a judaizmus legszentebb emlékéhez, a jeruzsálemi Siratófalhoz. Találtak a helyszínen Heródes király korabeli pénzérméket, cserépdarabokat és szerszámokat is. Egyedül álló lelet egy vasból készített véső ugyanabból a korból, amely beakadt két kőoszlop közötti hasadékba. A ciszjordániai Ramallahot Jeruzsálemmel összekötő útvonal néhány száz méterre halad el a mészkőbányától. Mint Barukh elmondta, ezen az úton haladva két héttel ezelőtt rátaláltak a Heródes király idejében a hatalmas kőtömbök szállításához épített út nyomaira. (Nagy) Heródest (Kr.e. 73-Kr.e. 4.) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén elterült Júdea királyává. Hírnevet szerzett magának nagyszabású építkezéseivel, így a jeruzsálemi Második Templomon kívül felépítette Cézarea kikötővárost, valamint a masszadai, a jerikói és a hérodioni palotát Betlehem közelében, ahol nemrég ráakadtak a sírjára.

Comments are closed.