Semjén Zsolt mellett állt ki a Magyar Nemzetben közölt egész oldalas interjújában Granasztói György történész, az Antall-kormány egykori brüsszeli nagykövete. Mint mondotta, véleménye szerint „Semjén Zsolt parlamenti beszédében semmi olyat nem találtam, ami sérthetné a zsidó identitású embereket, illetve ami félremagyarázható volna”.
A hajdani diplomata védőbeszéde azért is meglepő, mert ő csakugyan a néhai Antall József baráti körének egyik meghitt embereként volt ismert, és köztudott, hogy a volt miniszterelnöktől már családi neveltetése (édesapjának szilárd meggyőződése) miatt is a lehető legtávolabb állt minden kétértelmű antiszemita utalás. Ha Antall József még élne, az elsők között lett volna, aki félreértés nélkül elutasítja a kereszténydemokrata pártelnök botrányos fejtegetését. Granasztói viszont azzal mentegeti ezt a fogalmazásában is primitív tirádát, hogy „antiszemita az, aki a zsidó embereket zsidó mivoltukban és kultúrájukkal együtt megsemmisíteni kívánja. Ami ezenkívül van, nem képezheti megfellebbezhetetlen ítélet tárgyát”.
Granasztói minősítését kétféleképpen lehet fölfogni. Vagy nem olvasta el elég gondosan Semjén Zsolt szavait, mert ha megtette volna, észre kellett volna vennie bennük a goromba szófűzéseket, vagy történészként elfelejtette, hogy éppen az ilyen eszmék készítették elő a későbbi fizikai megsemmisítést is. Sajnálatos ez a memóriazavar. Annál is inkább az, mert Granasztói professzor ezzel mellőzi, amit egyébként jól tud, hogy antiszemitizmus zsidó törvényeket fogalmazni, és ennek nyomán tömeggyilkosságokat elkövetni.
Várkonyi Tibor
