A Magyar Irószövetség mai közgyűklésén megválasztják Kalász Márton elnök utódát. Kalászt sokan kárhoztatják azért, mert az elmúlt években az Írószövetség szerencsétlen politikai nyilatkozataival a politikai jobboldal mellett tette le voksát. Kalász három évvel ezelőtt késlekedett elhatárolódni Döbrentei Kornél szélsőséges beszédétől. Ezt a Írószövetség politikai és szakmi érdekérvényesítő képessége sínylette meg.
A Magyar Írószövetség ma tartja tisztújító közgyűlését. A 870 tagot tömörítő, messze legnagyobb, több mint hatvanéves szervezet rendezvényének a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium ad otthont, ahol megválasztják a választmányt és a felügyelő bizottságot. Miután Kalász Márton, a Magyar Írószövetséget 2001 óta irányító elnök bejelentette, hogy harmadik ciklust már nem vállal, a nap végére új elnöke is lesz szervezetnek. A hétvégi tisztújító közgyűlés elején a Magyar Írószövetség négy új örökös tagot avat. Az örökös tagságot 2005-ben hívta életre a szervezet. Köztük van Göncz Árpád, Csoóri Sándor, Fejes Endre, Fekete Gyula, Hubay Miklós, Jókai Anna, Juhász Ferenc.
Kalász Márton a Magyar Távirati Irodának a minap különösen önkritikus nyilatkozatot adott. A neves költő elmondta, az írószövetség pályamódosításában a fiataloknak szerepet kell adni. Az írószövetség jelenleg csak reprezentatív szervezet, amelyeknek azonban „lejárt az ideje” – mutatott rá az elnök. Kalász elnöksége kudarcaként a 2004-es és a tavaly október 23-a utáni kilépési hullámokat említette. Ám hangsúlyozta, az írószövetségnek nem politikai megfontolásból, hanem társadalmi felelőssége miatt kellett ezekben az esetekben úgy reagálnia, ahogy tette. Sikerei közül elsősorban azt említette, hogy a csaknem fél évszázados múltra visszatekintő szervezet egyáltalán „túlélte” a több mint 150 tag kilépését, valamint a központi támogatások drasztikus csökkentését. Kiemelte a képzőművészeti szervezetekkel ápolt jó kapcsolatot, a Magyar Tudományos Akadémián a magyar kultúra érdekében rendezett vitasorozatot. A leköszönő elnök szerint a Magyar Írószövetségnek a jövőben be kell kapcsolódnia a kultúratámogatás megoldásának keresésébe, a nemzeti értékek képviseletét fel kell vállalnia, a társadalmi konszenzust értelmeznie és követnie kell, de a máshogy gondolkodók felé is nyitottnak kell lenni, ugyanakkor el kell zárkóznia a szélsőségektől – sorolta Kalász Márton.
Az a kilencvenes években következett be először szakadás a reprezentatív írószervezetben, amikor megalakult a Szépírók Társasága, mely ma 250 tagot számlál. A társaság tagjai jórészt – tompítandó a feszültséget – megtartották írószövetségbeli tagságukat. A nagy szakadás akkor következett be, amikor a szövetség választmánya nem határolódott el Döbrentei Kornél 2004. január 11-én a Tilos Rádió előtt elmondott sokak által antiszemitának nevezett beszédétől. Az első kilépő Parti Nagy Lajos volt, őt 144 író követte – ők akkor már jórészt nem is vettek részt az egyre inkább jobbra tolódó szervezet munkájában. Kalász Márton hallgatásával nem csak világhírű tagjainak jó részét veszítette el az 1956-ban elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyar Írószövetség, hanem megfeneklett az irodalmi kerekasztal-tárgyalás is.
Idén ősszel ismét nem irodalmi, hanem politikai kérdésekről szóltak a Bajza utcából érkező hírek. Az írószövetség október 23-án kiadott közleménye után – mely rendőri erőszakról beszélt, de nem említette a hatósági fellépés kiváltó okát – nyolc író, költő, műfordító jelezte, hogy nem kíván a továbbiakban a magyar írószövetség tagja lenni: Sumonyi Zoltán, Baranyi Ferenc, Molnár Géza, Vitányi Iván, Radics Viktória, Litauszky István, Tótfalusi István és Fodor Géza.
Kalász Márton, épp úgy mint 2004 tavaszán, most sem akarta érteni, miről van szó. L. Simon szerint bár tisztában voltak vele, hogy politikai olvasata van a választmány közleményének, szándéka szerint az mégsem aktuálpolitikai, hanem morális üzenetű. A kilépések tükrében is úgy vélte, a választmány helyesen cselekedett. Májusban azzal keltett feltűnést Kalász Márton, hogy – igaz magánemberként – csatlakozott a Csoóri Sándor tollából megjelent Márciusi Chartához. A dokumentum a kommün bűneihez hasonlította az egészségügy jelenlegi átalakítását, és a kormánnyal való leszámolásra szólította fel az értelmiséget.
Népszava Online
