NOL * Lapzsemle * 2007. szeptember 22.
MKP: napirenden kell tartani – Törzsök Erika: kétséges, hogy helyes volt-e elővenni
Hatvan éve történt a kitelepítés, ennek nyomán tartottak megemlékezéseket, és emiatt nyitotta meg a Benes dekrétumok témáját az MKP – mondta pénteken a Klubrádió Kontra című műsorában Berényi József, az MKP elnökhelyettese, szóvivője. Felhívta a figyelmet, hogy az eredeti határozatszöveg még durvább volt, kimondottan fasisztázta a magyar és német lakosságot, ehhez képest egy felpuhult változatot fogadott el a szlovák parlament, amely kimondja, hogy elítéli a kollektív bűnösség elvét. Berényi József hangsúlyozta: nem a Benes dekrétumok eltörlését, hanem a jelképes kárpótlást, közös, megbékélést szolgáló nyilatkozatot kértek. Mint mondta, nem hagyhatják feledésbe merülni a témát, mert akkor soha nem lehet rendezni ezt a fájó témát, pedig eljöhet a történelmi pillanat, ami erre lehetőséget ad. Példaként mondta: 1991-ben úgy volt, hogy soha nem lesznek kétnyelvű feliratok Szlovákiában, az Európa Tanács azonban ezt megkövetelte. „Ha mi most elvetjük ezt a kérdést, akkor nem jöhet el az a történelmi pillanat, ami lehetővé teszi a feszültség megoldását – fogalmazott Berényi József. Szarka László történész szerint a szlovák pártok által elfogadott határozat egy aktuálpolitikai lépés, ami számos ellentmondást rejt magában. A határozat értelmében elutasítják a korabeli törvények bármilyen megkérdőjelezését, így szerinte megtévesztést szolgál a fél mondta, hogy elítéli a kollektív bűnösséget. Szintén a Kontrában Törzsök Erika, a miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélte: kétséges, hogy helyes volt-e a jelen szlovákiai belpolitikai viszonyok között elővennie az MKP-nak a Benes-dekrétumok kérdését, amely a szlovákiai magyar párt 8 éves kormányzati ideje alatt zárójelben maradt. (>)
A rendőrség tétlensége felizzítja a gyűlöletbeszéd-vitát
Mészáros Tamás írja a Népszavában: „A liberális doktrína – amely lényegében menlevelet ad a verbális erőszaknak – a mindennapi tapasztalatokon bukott meg.
Amikor Gusztos Péter, a szabad demokraták frakcióvezető-helyettese felindultan beszél a médiában az őt ért támadásról, és fennhangon bírálja a tétlen rendőröket, akik nem siettek a segítségére, akkor talán az is megfordul a fejében, hogy korábban, pártja képviseletében hányszor szólalt meg azokkal szemben, akik a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében már jó ideje nem tűrnék el a közönséges uszítást. Személyes élményei talán megkönnyítik annak felismerését, hogy a parttalannak vélt hecckampányok miként hozzák működésbe a célzott agressziót.
Nem igaz, hogy a köztéren, a médiában és az interneten, tehát a személyiségi és etnikai jogok sérelmére nyilvánosan elkövetett támadások nem merítik ki a bűncselekmény fogalmát. Mert nem igaz, hogy nincs közvetlen hatásuk, mert nem igaz, hogy nem a gyűlöletbeszéd kondicionálja a politikai vandalizmust.
A jogtudomány nem művelhető a társadalmi valóságtól elszigetelten. Az alkotmányosság védelme nem lehet életidegen absztrakció. A törvénynek azt kell védenie, akit bántanak.
Szóval és tettel.”
