A köztársasági elnök helyzetértékelése gyökeresen eltér a kormányfőétől · Megrendítően súlyos rendőri jogsértések
2007. szeptember 11. (3. oldal)
Bodacz Balázs
A köztársasági elnök helyenként kemény hangú beszédével kezdődött az őszi parlamenti szezon. Sólyom László szélsőjobboldali megnyilvánulásnak titulálta a 23 millió románnal való MSZP-s fenyegetést, elítélte a félelemmel való manipulációt, a holokauszt áldozatain való viccelődést, de az Árpád-sávos zászló alkalmazását is. – A jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket – hangoztatta a köztársasági elnök. Orbán Viktor a Fidesz-KDNP frakciószövetség nevében megköszönte a felszólalást, míg Lendvai Ildikó (MSZP) az egyenes beszédet hiányolta Sólyom szavaiból.
Kilenc bírálat a kabinetnek
– A 23 millió románnal való fenyegetés: egy tipikusan szélsőjobboldali tett volt.
– Magyarországon nincs fasizmus és nincs fasisztaveszély.
– Pártok felszólítására soha nem szólalt meg, és nem is fog megszólalni.
– A félelem eltúlzása káros dolog.
– Elfogadhatatlan a viccelődés a holokauszt áldozataival.
– A szabadságjogok korlátozása nem jó eszköz a szélsőségek elleni küzdelemben.
– Tüntetőket és radikálisokat nem szabad összemosni.
– A rendőrség megrendítően súlyos jogsértéseket követett el október 23-án.
– A tavaly október 23-i események miatti szakmai és politikai felelősség tisztázatlan maradt.
Mráz Ágoston Sámuel politológus: Minden eddiginél konkrétabban nyilvánult meg tegnap a köztársasági elnök. Üzenetei közül az egyik legfontosabb, hogy helyére tette annak a „fasisztaveszélynek” a kérdését, amelyről a miniszterelnök szokása beszélni. Lényegében kimondta, Magyarországon nincs is ilyen veszély, és megköszönte az SZDSZ frakcióvezetőjének a korábbi hasonló megfogalmazását. Ezzel ahhoz járult hozzá Sólyom László, hogy az idei politikai ősz ne egy mondvacsinált problémáról szóljon. Legalább ennyire figyelemre méltó, hogy a politikai összefogás szükségességéről is szót ejtett, s hogy a tavaly őszi események kapcsán – most először – nagyon világosan állást foglalt. Szemére hányta a kormánynak a rendőri vezetők kivizsgálatlan jogsértéseit, sürgetve ezzel a lezáratlan ügyek tisztába tételét. Bár Sólyom láthatóan a pártatlanságra törekedett, reagálásképpen csak a Fidesz és a KDNP köszönte meg szavait, az MSZP, az SZDSZ és az MDF megtámadta.
Zárug Péter Farkas politológus: Hiába deklarálta Sólyom László köztársasági elnök, hogy pártfelszólításoknak megszólalásaival nem tesz eleget, beszéde kétharmadában mégiscsak Gyurcsány Ferenc szélsőjobboldal elítélésére vonatkozó követelésének tett eleget, miközben egy szót sem ejtett az országot morális válságban tartó miniszterelnök alkotmányos intézményeket kiüresítő hazugságairól. A beszéd – tartalma szerint – azt sugallta, mintha Magyarországnak egyetlen jelentős társadalmi problémája lenne: a radikális jobboldal mozgalma. Hiába intette meg a köztársasági elnök az ezzel kapcsolatos hisztériakeltést is, ha ő maga több mint húszperces beszédéből tizenhétben a jobboldali radikalizmusról beszélt. Dicséretet az SZDSZ kapott; elítélést pedig a MIÉP és a Jobbik. A beszédből kitűnik, hogy Sólyom László tanácsadóköre ugyanaz a csoport, amely Gyurcsány Ferenc jelenlegi szóvivőjét adta.Az Országgyűlés felelőssége óriási, hiszen a gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi és a demográfiai mutatók is nagyon rosszak – adott helyzetértékelést a köztársasági elnök tegnap a parlament őszi ülésszakának első napján. Sólyom László úgy vélte: mély politikai megosztottság tapasztalható, amelynek érzelmi, indulati alapja van. – Az emberek bizalma megingott a politikában – fogalmazott. Úgy folytatta: bizalom, illetve társadalmi támogatottság nélkül nem lehet véghezvinni a mégoly szükséges reformokat sem.
Sólyom szerint az alkotmányos intézményrendszer lehet az a közös alap, amelyre építve össze lehet fogni az ország érdekében. – Éppen emiatt mérhetetlenül romboló az alapjogok megkérdőjelezése – figyelmeztetett, majd utalva többéves németországi tartózkodására elmondta: ott, „ahol a szélsőjobb jelenléte különösen érzékenyen érint mindenkit”, az emberek elutasítással, tiltakozással reagáltak, és aggódtak az ország nemzetközi megítélése miatt, ám félelemmel nem találkozott. Szerinte a „félelem” és „gyűlölet” a rendszerváltás után került a magyar politikai szótárba. – Most, amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését ilyen káros manipulációnak tartom, és elítélem – szögezte le az államfő. Hozzátette: nagy szolgálatot tett a Magyar Köztársaság nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás SZDSZ-frakcióvezető, aki nagykövetek jelenlétében tisztázta, hogy Magyarországon nincs fasizmus. Mint ismert, ezen a fórumon Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy le kell győzni a fasizmust. A kormányfő szerint olyan súlyos a fasisztaveszély, hogy az ellenzéknek, az államfőnek és az egyházaknak is egyértelműen el kell határolódniuk a Magyar Gárdától.
– Az ősszel a radikális jobb jelen lesz az utcán, be is jelentették. Azonban számos egyéb tüntetés is lesz, illetve volt is. Már láttuk, a más szándékú tüntetők védtelenek az ellen, hogy szélsőséges csoportok hozzájuk csatlakozzanak, nem kívánt jelképeiket felmutassák, jelszavaikat a más követelések közé vegyítsék. A rendőrség nem léphet közbe, a saját rendezők erre rendszerint elégtelenek. A politikusoktól, de ugyanennyire a médiától a tisztesség megköveteli, hogy ne mossák egybe a tüntetőket a radikálisokkal. Hosszabb távon ez politikailag is visszaüt – fogalmazott Sólyom László.
A tavaly őszi rendőri brutalitást is szóba hozta az államfő. – Ismerve a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége, a szakmai és politikai felelősség, szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések – fogalmazott.
Sólyom László természetesnek nevezte, hogy a politika a maga érdekei szerint magyarázza a radikális jelenségeket, de azt visszautasította, hogy ő maga akármelyik politikai erő felszólítására határolódjon el bárkitől is. Szerinte a 23 millió románnal való fenyegetőzés tipikus szélsőjobboldali kampány volt. Hozzátette: a holokauszt áldozatai előtt elnémul, fájdalmukat és emlékeiket a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja. – A holokauszt egyetemes példázat. Ha ezt mindenki értené, akkor nem viccelődne rajta senki – emelte ki. Hozzátette: éppen ezért tartja helytelennek azt is, ha politikai erők jelképüknek választják az Árpád-sávos lobogót.
Sólyom László helytelenítette a kormány azon szándékát, amely szerint az – a demokrácia védelmére való hivatkozással – korlátozná a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, valamint korlátozná a gyülekezési jogot. Mint mondta, ez mindenkinek a szabadságjogait sértené. Meglátása szerint ugyanis nem fogadható el, hogy a demokrácia kiteljesedésének egy bizonyos pontján „önvédelemből” csorbítsák a demokrácia alapjait jelentő szabadságjogokat. Azt is kifogásolta, hogy a Parlament előtt különféle rendezvényekkel próbálják megakadályozni a tüntetéseket. Bár érzékeltette, nem örül, ha a Sándor-palota előtt tüntetnek, senkit nem korlátoz e jogában, ott nem fog zsákban futást szervezni ez ellen.
Lendvai Ildikó (MSZP) az államfő beszédének egyes elemeit megnyugvással hallgatta, egészében viszont csalódottságának adott hangot. Úgy vélte, az államfőnek felülről kell nézni a pártpolitikai vitákat, de ha az ország drámájáról van szó, akkor az a nézőpont a problémát bagatellizálja, és szándéka ellenére is felmentést adhat. Lendvai szerint Sólyom pontosan a saját magával szemben felállított egyenes beszéd követelményének nem felelt meg.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint fontos lenne, ha az ellenzék kinyilvánítaná, hogy minden vita ellenére közelebb áll az SZDSZ-hez és az MSZP-hez, mint „ehhez a förtelemhez” (a Magyar Gárdához – a szerk.). A frakcióvezető azt mondta, a pártok közötti bizalom érdekében jó lenne, ha a köztársasági elnök közreműködne abban, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői ne vonuljanak ki a miniszterelnök felszólalásainál.
Dávid Ibolya (MDF) ismét a normális Magyarországról beszélt, ezért arra számít, hogy a parlamenti pártok meghívást kapnak a köztársasági elnöktől, ahol megbeszélhetik az ország dolgait. Jelezte, nem mindenben értenek egyet az államfővel, de nem napirend előtt kívánják ezt megbeszélni.
Orbán Viktor (Fidesz) Sólyom szavaira reagálva elmondta: a Fidesz és a KDNP a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítja Magyarországon, így az államfő demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében számíthat az ellenzéki frakciószövetség minden tagjára.
