A szlovák többségi társadalom teljes mellszélességgel támogatja, a magyar közméltóságokból pikírt megjegyzéseket vált ki a Benes-dekrétumok érinthetetlenségéről szóló szlovák parlamenti határozat. A második világháború végén és után született dekrétumok a magyar és a német kisebbség jogait a kollektív bűnösség alapján csonkították meg. A dekrétumok szentesítésével a szlovákok, úgy látszik, a magyar kisebbségnek üzentek.
Tömören csak „belpolitikai okokkal” indokolta Robert Fico szlovák miniszterelnök Gyurcsány Ferencnek, hogy a szlovák parlament elfogadta „A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről” szóló határozatot.
Elsöprő többség
A parlament 150 képviselőjéből 141-en voltak jelen, közülük 120 képviselő szavazott igennel a második világháború utáni Csehszlovákia magyar és német kisebbségét kollektíven meghurcoló Benes-dekrétumokat szentesítő határozatra. A szentesítő dokumentumot a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványozta. A kezdeményező szerint a határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. A döntés nemcsak azt jelenti, hogy a Benes-dekrétumok érvényesek maradnak, hanem azt is, hogy a jövőben sem lehet hozzájuk nyúlni.
> Csehországban is nehéz ügy
Miközben Szlovákiában megerősítették a Benes-dekrétumokat, addig Csehországban egy kárpótlási ügy állította a kérdést ismét a középpontba. A Porkert család vállalatát anno a dekrétumok alapján államosították, és a leszármazottak 2003-ban jelentkeztek a kártérítési igénnyel. A cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken úgy határozott, hogy ezentúl a cseh pénzügyminisztériumnak kell döntést hoznia minden, a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kárpótlási ügyben. Azügyben viszont nem adott iránymutatást a bíróság, hogyan is kellene döntenie a minisztériumnak.
A cseh hatóságok hivatalos álláspontja szerint a Benes-dekrétumok alapján létrejött jogi és vagyoni viszonyok ma már megváltoztathatatlanok. A cseh parlamenti pártok erről 2002-ben közös képviselőházi nyilatkozatot adtak ki, ami tartalmában eléggé hasonlít a szlovák parlament csütörtöki határozatához.
(mti) A parlamentben igennel szavazók aránya azt is megmutatja, mekkora támogatással bír a szlovák társdalomban a Benes-dekrétumok védelmének ötlete. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) összes képviselője nemmel szavazott, az egyedüli tartózkodó egy szlovák kereszténydemokrata képviselő volt. Címoldalon csak a magyar nyelvű lapok hozták a történetet, a szlovák újságok belső lapjaikon tárgyalták az ügyet.
Berényi József az MKP-frakció nevében szólalt fel a szlovák parlamentben a csütörtöki szavazás előtt. Mint a Hírszerzőnek elmondta, a csütörtöki, nagy visszhangot kiváltó döntésnek kézzel fogható negatív következményei nem lesznek a magyar kisebbségre nézve. „Ez egy elrettentés volt a magyarok számára, egy erődemonstráció – mondta a Hírszerzőnek a politikus – arról szólt, hogy a második világháború káros következményeit nem lehet a magyarok elképzelései szerint enyhíteni.”
Határaikat féltik
„Ez nemcsak politikai ügy, társadalmi kérdés is, óriási lélektani probléma” – mondta Berényi. „A magyarokban sokan nem létező ellenséget látnak, aki megkérdőjelezi az ország integritását.” Nem annyira a háborús kárpótlás kérdésről van szó, mint inkább arról, hogy a szlovákok attól tartanak: ha hozzányúlnak a vitatott törvénycsomaghoz, akkor határaik megkérdőjelezhetővé válnak. „Pedig nyolc évig kormányon voltunk, és mindent megtettünk a csatlakozásért. A határok számunkra is megkérdőjelezhetetlenek.”
Kényszeredett mosoly. Sólyom László és Ivan Gasparovic Keszthelyen (Fotó: MTI)
A Benes-dekrétumok, illetve a második világháború kártételeinek enyhítése a szlovák-magyar lakosságcsere hatvanadik évfordulója alkalmából lett a közbeszéd tárgya Szlovákiában – mondta az MKP képviselője. A régmúlt jogszabálya melletti – tegnapihoz hasonló – kiállásra még nem volt példa az elmúlt 60 évben. 2005-ben volt egy hasonló szlovák kezdeményezés, de az nem valósult meg. Az MKP a magyarországi pártok támogatásával néhány nappal ezelőtt tett javaslatot egy megbékélési nyilatkozat elfogadására, de ez nem találkozott a szlovák pártok szándékával. Sólyom László köztársasági elnök ezt pénteken úgy kommentálta: „Mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz”.
A dekrétumok a szlovák értelmezés szerint a második világháború utáni európai rendezés, a nácitlanító intézkedések részét képezik. Így a megerősítő határozat az 1945-1948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségének tudatát erősíti, jóllehet a határozatban helyet kapott egy mondat, amely szerint ezzel együtt „a kollektív bűnösség elvét elutasítja” a parlament – áll az MKP hivatalos közleményében.
Pikírt szócsata az elnökök között
A visegrádi négyek pénteken is zajló találkozóján Sólyom László egyórás megbeszélést folytatott a Benes-dekrétumokat szentesítő határozatról Ivan Gasparovic szlovák államfővel. Bár a megbeszélés hosszúra nyúlt, az álláspontok nem közeledtek: „Elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam: ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk, tisztázni kell a múltat” – fogalmazott Sólyom.
Gasparovic azt firtatta, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart, mire a magyar államfő így válaszolt: az akkori politika szerint ez területtel együtt történhetett volna meg. A lakosságcsere sem volt egyforma a szlovákok és a magyarok számára: míg előbbiek önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat kényszerítették az áttelepülésre.
„Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat” – idézte fel Sólyom László. „Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja”. Hozzátette: „Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni” – mondta Sólyom László.
Magyar rekaciók
A csütörtöki határozathozatalt magyar részről további érzékeny és meglepően egységes reakciók követték. Gyurcsány Ferenc pénteken telefonon tudatta Robert Ficóval, hogy a parlament döntése csalódást okozott Budapesten, és nem járult hozzá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez, amiről a két kormányfő legutóbbi találkozóján állapodott meg. A magyar kormány a kollektív bűnösség elvének elutasításáról adott ki közleményt, amelyben leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. A pozsonyi magyar nagykövet a szlovák külügyminisztériumba készül, hogy beszámoljon a magyar álláspontról.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) csütörtök este azt indítványozta, hogy rendeljék haza a magyar nagykövetet Pozsonyból. Surján László a párt alelnöke és európai parlamenti (EP) képviselő szerint „Európa polgárai eddig abban a tudatban éltek, hogy a kollektív bűnösség már a történelem szemétdombjára került”. Az SZDSZ-től Szent-Iványi István, liberális EP-képviselő reagált: Jean-Marie Cavadához, az EP állampolgári bizottságának elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy a testület tűzze napirendjére a szlovák parlamenti határozat kérdését. A kollektív bűnösség elve a liberálisok számára is elfogadhatatlan: „A határozat elfogadása a szlovákiai kormánykoalíció valamennyi szereplőjét végleg diszkreditálja Európában” – áll a párt közleményében.
Az MSZP nevében Kozma József ítélte el a tegnapi döntést. „A szlovák parlament támadó magatartása azért is elfogadhatatlan, mert a magyar országgyűlés politikai pártjai számára mindig is fontos volt a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és megtartása” – fogalmaz az MSZP Külügyi- és Európai Ügyek munkacsoportjának vezetője.”A 21. század Európájában ugyanúgy egymásra vannak utalva ezen országok és kisebbségeik, mint a történelem tragikus időszakaiban.”
> Mit érvényesített újra a szlovák képviselők 80 százaléka?
A részrehajlás vádját elkerülendő idegen nyelvű forráshoz fordultunk a Bene¹-dekrétumok mibenlétét kutatva. A Wikipedia szócikke szerint a Benes-dekrétumok gyűjtőnév egy sor rendeletet takar, amelyeket a száműzött csehszlovák kormány hozott a második világháború idején – legitim törvényhozás hiányában. Ezeket a háború után felálló kormány utólag szentesítette. Manapság a megnevezést a dekrétumok egy bizonyos részére szokás alkalmazni, mégpedig arra a fejezetre, amelyek a háború utáni Csehszlovákia német és magyar kisebbségének helyzetét szabályozták.
A legvitatottabb rendelkezéseket 1945-ben, a háború után hozta meg a kassai kormány, a jogszabályt – akárcsak a korábbi cikkelyeket – Edvard Benes elnök ellenjegyezte. A Benes-dekrétumok ezen utolsó csomagja többek közt az árulók vagyonának elkobzásáról rendelkezik.
A magyarokat érintő cikkelyek közül néhány:
12/1945 – A csehszlovákai magyarok és németek (mint árulók, valamint a cseh és a szlovák nép ellenségei) termőföldjeinek elkobzáséról és gyorsított eljárásban történő kiosztásáról szól.
16/1945 – A náci bűnösök és az árulók, valamint cinkosaik megbüntetéséről, a népbíróságok működéséről szól. 28/1945 – Cseh, szlovák és egyéb szláv gazdálkodók letelepítéséről szól a magyarok, németek és más államellenes elemek földjein.
33/1945 – A magyarok és németek csehszlovák állampolgári státuszának módosítása.
A Benes-dekrétumokat sokan vitatják, de abban mind ellenzői, mind támogatói egyetértenek, – írja a Wikipedia – hogy a rendeletek végrehajtatásával Csehszlovákia kollektíven büntette a magyar és a német kisebbséget. A kisebbségekhez tartozók vagyonának kisajátítása, kényszermunkára küldése, deportálásuk az „anyaországba” nem volt tekintettel azokra, akik nem játszottak össze sem a náci Németországgal, sem a Trianon utáni területi követeléseit Hitler segítségével érvényesítő magyar kormánnyal. A rendeletek még állampolgárságuktól is megfosztották a német és magyar származású csehszlovákokat. Ezt a hátteret használták fel arra, hogy később elkobozzák az érintettek vagyonát, és a csehszlovákiai németek 90 százalékát Németországba deportálják – írja a Wikipedia.1948 áprilisában visszavonták a 33., az állampolgárság eltörléséről szóló dekrétumot. Azok a németek és magyarok, akik még mindig Csehszlovákiában éltek, visszakapták csehszlovák állampolgárságukat.
Két dekrétum kivételével a benesi elvek a mai napig érvényesek. A jogfolytonosság miatt az 1993-ban megalakult Csehország és Szlovákia törvényeinek is részei maradtak.
