Hatvan éve történt a kitelepítés, ennek nyomán tartottak megemlékezéseket, és emiatt nyitotta meg a Benes dekrétumok témáját az MKP – mondta Klubrádió Kontra című műsorában Berényi József, az MKP elnökhelyettese, szóvivője. Felhívta a figyelmet, hogy az eredeti határozatszöveg még durvább volt, kimondottan fasisztázta a magyar és német lakosságot, ehhez képest egy felpuhult változatot fogadott el a szlovák parlament, amely kimondja, hogy elítéli a kollektív bűnösség elvét.
Berényi József hangsúlyozta: nem a Benes dekrétumok eltörlését, hanem a jelképes kárpótlást, közös, megbékélést szolgáló nyilatkozatot kértek. Mint mondta, nem hagyhatják feledésbe merülni a témát, mert akkor soha nem lehet rendezni ezt a fájó témát, pedig eljöhet a történelmi pillanat, ami erre lehetőséget ad. Példaként mondta: 1991-ben úgy volt, hogy soha nem lesznek kétnyelvű feliratok Szlovákiában, az Európa Tanács azonban ezt megkövetelte. „Ha mi most elvetjük ezt a kérdést, akkor nem jöhet el az a történelmi pillanat, ami lehetővé teszi a feszültség megoldását – fogalmazott Berényi József.
Szarka László történész szerint a szlovák pártok által elfogadott határozat egy aktuálpolitikai lépés, ami számos ellentmondást rejt magában. A határozat értelmében elutasítják a korabeli törvények bármilyen megkérdőjelezését, így szerinte megtévesztést szolgál a fél mondta, hogy elítéli a kollektív bűnösséget.
Szintén a Kontrában Törzsök Erika, a miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélte: kétséges, hogy helyes volt-e a jelen szlovákiai belpolitikai viszonyok között elővennie az MKP-nak a Benes-dekrétumok kérdését, amely a szlovákiai magyar párt 8 éves kormányzati ideje alatt zárójelben maradt.
