A „Vér és Becsület” Ifjúsági, Kulturális és Hagyományőrző Egyesületet 2005 őszén oszlatta fel jogerősen a Fővárosi Bíróság, mert a tevékenysége sértette az alkotmányt. Az egyesülési jog gyakorlása ugyanis nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az Alkotmánybíróság döntéseiből kitűnően az emberi méltóság olyan jog, amelynek érvényesüléséért minden más alapjog, így az egyesülés, a véleménynyilvánítás joga is korlátozható, egyik sem sértheti az emberi méltósághoz való jogot. A személyi jogok sérelmét jelenti különösen – a polgári törvénykönyv alapján – a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint továbbá a becsület és az emberi méltóság megsértése. Az egyesület feloszlatását kimondó bírósági ítélet megállapította, hogy a „Vér és Becsület” rendezvényein elhangzott beszédekben olyan gondolattartamok, és kifejezések találhatók, amelyek alkalmasak az emberi méltóság megsértésére. A Hősök terén megtartott „Becsület Napja” rendezvénnyel szembeni ellentüntetések, és a beszédek tartalmának elemzése alapján már megállapítható volt, hogy az egyesület tevékenysége konkrét személyek méltóságát sértette.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet 2007 júniusában vette nyilvántartásba a bíróság. Ha bárki most kívánná felülvizsgálni az egyesület nyilvántartásba vételét, már elkésett. Természetesen az új egyesület is feloszlatható, amennyiben erre az ügyészség megalapozott indítványt tesz. Érdemes tehát megvizsgálni a hasonlóságot és a különbséget a már feloszlatott és az újonnan alakult egyesület között. A rendezvényeken viselt ruházat kísérteties hasonlóságot mutat (fekete ruha, fekete bakancs, fekete sapka, piros-fehér karszalag), azonban míg a „Vér és Becsület” nyíltan deklarálta, hogy Szálasi és a hungaristák örököseinek tekintik magukat, addig a Magyar Gárda visszautasította, hogy őket „nácinak”, „fasisztának” vagy félkatonai szervezetnek állítsák be. Felmerül a kérdés, hogy a Magyar Gárda milyen hagyományokat kíván őrizni? A jelképül választott – történelmileg súlytalan – Imre herceg árpádsávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsáról azt a következtetést lehet csak levonni, hogy valamilyen burkolt hagyományról lehet szó. A külsőségek mindenesetre itt is a nyilas hagyományra utalnak. Nehéz elképzelni, hogy nem tudatosan szervezték így. Ez a fajta tudatosság azokban, akik a nyilas terrort megélték, félelmet keltett. A gárda avatása a Jobbik propagandája volt. A párt és az egyesület közös elnöke által leginkább fontosnak tartott „nemzeti önvédelem” kereteinek megteremtése még értelmezésre szorul, annál világosabb viszont, hogy a „cigánybűnözés” állandó emlegetésével a Jobbik kétes népszerűségét próbálja növelni. A cigányság bűnözőnek való beállítása önmagában sérti a cigány kisebbség méltóságát. A Magyar Gárda avatását kísérő ellentüntetések, a hazai és a nemzetközi tiltakozás azt jelezték, hogy valamennyi a második világháborúban üldözött kisebbség, sőt a jó érzésű többség méltóságát is sérti a Magyar Gárda és a Jobbik programja.
A hadisírok gondozása, a parlagfű irtása, az emberek fizikai és szellemi képzése méltányolandó célkitűzés, bár az ifjúság fizikai erőnlétének és közösségi szellemének fejlesztése a „Vér és Becsület” alapszabályában is kiemelt szerepet kapott.
A haza katonai védelme a Magyar Honvédség kötelessége, a rendőrség feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a határőrség feladata az államhatár őrzése és rendjének fenntartása. Tisztelt leendő gárdisták! Ha valóban jobbítani akarnak Magyarországon, nem kell fekete egyenruhát viselniük, amennyiben nem szeretnének az állam kötelekében szolgálni, akkor felhívnám a figyelmüket arra, hogy idén 100 éves a Magyar Cserkészszövetség.
dr. Gerő Tamás ügyvéd
