Csatlakozom azokhoz, akik a Semjén-beszéddel kapcsolatosan kifogásukat aláírásukkal megerosítették. Az önök által közölt névlistán nevem aláírható.
Már akkor rossz érzés fogott el, amikor a „szakállas bácsik” említésével keltett feltunést Semjén Zsolt. De azt egyszeri elvétésnek gondoltam. Immáron most az öreg bácsik és nénik említése az o kontextusában teljesen helytelen és igaztalan volt. Ezek a bácsik és nénik az én kortársaim.
Nem szeretjük a nyilas rémtettek elkövetoihez hasonló öltözéket látni, nem tartjuk kegyeletes dolognak az Árpád-ház zászlaját, némi módosítással vagy akár a nélkül, az egészen nyilvánvaló célokból lobogtatók kezében. Nem az Árpád-ház hagyományait dicsérik ezzel.
Együtt a Schwartz bácsikkal és Weisz nénikkel nem tudjuk elfeledni azt a rémuralmat, amelyet azok követtek el, akiknek öltözékét utánozni kívánják.
Természetesen nem jelenti azt, hogy ártatlanokra haragudjunk, akár maguk is szemtanúi voltak a borzalmaknak, akár késobb születtek.
A nyilas rémuralom a magyar történelem gyászlapjaira tartozik. E korban dicsoséget azok hoztak, akik e rettento rémuralom ellen felkeltek.
Aki mindezt nem érti, az azt sem tudja, hogy mi a kereszténység, amely a héber Biblián, általánosan ismert nevén az Ószövetségen alapul.
Végül: a Scheiber-idézet.
Évtizedeken át abban a kiváltságban részesültem, hogy nagyon közeli kapcsolatban állhattam boldogult Scheiber Sándor professzorral, halála után méltatlan utódja lettem. A neki tulajdonított megállapítás nem vall rá, sem stílusára, sem gondolkodására. S ez a véleménye mindazoknak, foként gyakori tanítványainak, akik ot közelrol ismerték, s vele szinte mindennapos kapcsolatban állhattak.
Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos forabbi
