Izrael a radikális iszlám terrorszervezet, a Hamasz által ellenőrzött Gázai övezetet ellenséges területté nyilvánította – és emellett az energia- és üzemanyag szállítások leállításával fenyegeti. Úgy gondolják, hogy egy gázai áramkimaradás elősegítheti, hogy a palesztinok fellázadjanak a Hamasz ellen.
A radikális iszlám szervezet számára ez egy hadüzenettel ér fel, Izrael számára pedig egy jelzés, hogy nem kíván több rakétatámadást a Gázai övezet felől. Az izraeli biztonsági tanács szerdán jogi alapot vetett a Gázából érkező Kasszam rakéták elhárítására szolgáló drasztikus beavatkozások számára, és egy tollvonással ellenséges területté is nyilvánította a helyet. Ezzel az izraeli kormány jogalapot teremtett arra, hogy az eddig már megvalósított katonai beavatkozásokon túl további kemény lépéseket tegyenek meg Gázában. Az ott élő palesztinok mozgási szabadságát például sokkal szigorúbban korlátoznák, és tovább szűkülne a Gázába beszállítható áruk köre is.
Az egyik döntő lépésként Izrael az olaj- és az áramellátás elvágásával sújtaná a palesztinokat. Az áram elvágása a rakéták előállítását hiúsítaná meg, és elektromosság nélkül a vízellátásnak is vége lenne, mivel a szivattyúk nem működnének tovább. A gázai humanitárius helyzet ugyan „kritikus”, állítja Christoph Harnisch, a Nemzetközi Vöröskereszt nemzetközi bizottságát vezeti Izraelben, „viszont most még csak a harangokat verjük félre.” Ha a szankciókat mégis be kell vetni, a humanitárius következmények a lakosságra nézve súlyosak lennének.
Pontosan erre számít Jeruzsálem. Egy gázai áramkimaradás valószínűleg akkora ellenállást váltana ki a lakosságban, ami megbuktatja a Hamaszt. Az a cél, hogy a terrorszervezet meggyengüljön, nyilatkozta Ehud Barak védelmi miniszter a kormányülés után. Jeruzsálem a Hamasz-kormányt teszi felelőssé az Izrael elleni támadásokért, mondta el a külügyminisztérium szóvivője.
Mkhaimar Abu Sada palesztin politológus szerint a palesztin lakosság olyannyira passzívvá és apatikussá vált a jelenlegi helyzettel szemben, hogy nem valószínű, hogy nagy ellenállást váltana ki az izraeli kormány által tervezett beavatkozás-sorozat. Izrael szerint viszont a palesztinoknak végre be kellene látniuk, hogy „kollektív felelősség” terheli őket, ha nem tudják megakadályozni, hogy izraeli városokat lőjenek, akkor az erre adott választ is közösen kell elszenvedniük, Gázának végre fel kéne vállalnia a felelősséget a vezetői által hozott döntésekkel kapcsolatban.
A nyugati szakértők természetesen most is ellenzik az izraeli lépéseket. Annak ellenére, hogy Izrael már rég kivonult a Gázai övezetből, még mindig megszállt területnek tekintik, mivel Izrael még mindig felügyeli a határokat és a légteret. Az ENSZ gázai menekültügyi szervezetének vezetője, Christer Nordahl szerint ez egyenlő a megszállással. A bombatámadások teljes figyelmen kívül hagyása mellett azzal vádolják Izraelt, hogy az 1949-es, más országok megszállásáról szóló genfi egyezmény ellen vét, amikor a lakosság alapvető szükségleteit akarja ellehetetleníteni.
Izraeli szakértők szerint ez a jogszabály akkor keletkezett, amikor két ország hadseregei álltak egymással szemben, a terrorizmus elleni harcban a konvencionális nemzetközi jog többé nem alkalmazható. A belpolitikai nyomás egyre nagyobb az izraeli kormányon, főleg amióta 69 katona sérült meg egy palesztin rakétatámadásban a Negev sivatagban.
