Semjén Zsolt KDNP-elnök mégsem pereli be Szakonyi Pétert. Vejkey Imre, Semjén ügyvédje errol levélben tájékoztatta az újságírót, aki a dokumentumot lapunkhoz is eljuttatta. E szerint Szakonyi „(…) megfutamodott Semjén Zsolt szeptember 10-i országgyulési felszólalásának tárgyszeru megvitatása elol”. A levél szerint kollégánk, miután tudomást szerzett arról, hogy kijelentéséért a törvény elott kell helytállnia, „azonnal kiderítette magáról, hogy nem valós tényt állított, csupán véleménye van Semjén Zsoltról, illetve az o felszólalásáról, de bíróságon is megálló érvei nincsenek”.
Szakonyi lapunkat arról tájékoztatta, korábban azt mondta a Hír Tv-ben, hogy Semjén „kvázi antiszemita” kijelentést tett a parlamentben, majd másnap a KDNP szóvivoje közölte, Semjén azért indít pert, mert antiszemitának bélyegezte. Szakonyi szerint az elso nyilatkozatok arról tanúskodtak, hogy olyan kijelentésért akarták beperelni, amit nem mondott, Semjént ugyanis nem nevezte antiszemitának, de beszédét annak tartja. Azon meglepodött, hogy a KDNP-s politikus mégsem perel.
Közben levelet küldött szerkesztoségünknek a KDNP szóvivoje, amelynek közlését kérte, mert szerinte lapunk „már hosszabb ideje folytat hecckampányt” Semjén ellen, de egyetlen állítását sem kérdojeleztük meg, kísérletet sem tettünk beszéde valamelyik állítása megcáfolására.
A levélre Németh Péter, a Népszava foszerkesztoje válaszolt. Elutasította a közzétételt, hiszen lapunk nem kívánta és nem is kívánja megcáfolni Semjén állításait, nem is ragadtunk ki egyetlen mondatot sem a parlamenti beszédébol, azt késobb teljes terjedelmében közöltük. Több írásban is azt a véleményt fogalmaztuk meg, hogy a beszéd egésze volt antiszemita.
Ezért most ismét hasznos olvasmányként ajánljuk Semjén és a KDNP-szóvivo figyelmébe például Róna Péter, az ELTE tanárának szeptember 15-i publicisztikáját, melyben azt írta, „(…) hogyan jön a politika ahhoz, hogy honfitársaink hitével egyáltalán foglalkozzon. Ugyanis minden, de minden hátrányos megkülönböztetés arra épül, hogy a hatalom kijelöl egy csoportot, de az ehhez való tartozást nem a tagok önkéntes döntése, hanem a hatalom – az általa kiválasztott szempont alapján – határozza meg, majd kijelöli, mit szabad vagy kell tennie, hogyan szabad vagy kell élnie és hinnie az általa így kijelölt csoport tagjainak. Az ilyen meghatározás és kijelölés hátrányos megkülönböztetésnek, ebben az esetben antiszemitizmusnak minosül (…)”.
Fekete Sándor politológus egy cikkünkben úgy vélte, a KDNP elnöke a magyar demokráciában teljesen új hangnemet ütött meg, olyat, amilyet még akkor sem lehetett tapasztalni, amikor a MIÉP parlamenti párt volt. Kiszelly Zoltán szerint pedig a beszéd nem az Országgyulésbe és nem parlamenti párthoz illo volt. Még Semjén beszédének elhangzása után Kóka János SZDSZ-elnök úgy jellemezte Semjén beszédét, hogy a rendszerváltás utáni idoszak egyik „legundorítóbb” felszólalásáról van szó.
Róna Péter pedig lapunknak azt mondta, Semjén beszéde antiszemita volt, és vállalja, hogy a politikus ezért beperelje. Lapunkon keresztül azóta sokan csatlakoztak Rónához a pert is vállalva.
A Népszava és a KDNP szóvivoje közötti levélváltást a KDNP az Országos Sajtószolgálaton keresztül nyilvánosságra hozta, és a Népszavát „a sztálini-hitleri birodalmi sajtógyakorlat szerves örökösének” nevezte. Megismételjük: a Népszava Semjén Zsolt felszólalását antiszemitának tekinti, amelynek nincs helye a Magyar Köztársaság Országgyulésében. Amelyik párt elnöke pedig ilyen beszédet mond, annak lapunkat megbélyegzo minosítését nem áll módunkban komolyan venni.
Népszava-információ
