„Lásd be, hogy kudarcba fulladt az akciótok” – mondta ismerosöm, miután végigfutott a névsoron; azon a listán, amely a Semjén Zsolt parlamentben elhangzott szövegét antiszemitának tartók nevét tartalmazza, s akik azt gondolják: legyen csak per, legyenek ok is vádlottak (alperesek?) abban a perben, amelyet a pártelnök egy újságíró kolléga ellen kíván elindítani.
Valóban kudarc lenne? – tettem fel immár önmagamnak a kérdést. Félreértelmeztük volna Semjén beszédét, s abban tényleg nincs semmi antiszemitizmusra utaló mondat? Avagy van, csak éppen már a többséget a legcsekélyebb mértékben sem érdekli, mi hangzik el egy-egy politikus szájából? Avagy érdekli, de fél a következményektol?
Mielott válaszolnék a kérdésre, szeretném rögzíteni: a Népszava ez esetben nem indított akciót. Nem szervezett aláírókat, nem szólított fel csatlakozásra; akik gondolták, elküldték a nevüket a szerkesztoségünkbe.
Ennyien voltak. Egy tárgyalóterembe zsúfolva éppen elegen. De azért illik szembenézni a másik két felvetéssel, azaz az érdektelenséggel és a félelemmel. (A harmadikat azért nem említem, mert bennem, bennünk egy szemernyi kétség sincs afelol, hogy pontosan elemeztük és értékeltük Semjén elnök szövegét.) Szóval van-e érdektelenség, van-e félelem a magyar társadalomban? Sajnos: mindkettore igenlo a válasz. Ma Magyarországon a véleményformáló értelmiségiek, a demokratikus érzelmu közszereplok egyre kevésbé hallatják hangjukat, minek következtében a társadalom egészének védekezési reflexei is egyre inkább elsatnyulnak. Hovatovább a legdurvább kijelentések, a másik ember meggyalázása is visszhangtalan marad. De persze igaz az is, hogy sokakban – többekben bevallatlanul – a félelem munkál, belátom: érthetoen: ha ilyen az általános hozzáállás, kitol reméljenek védelmet.
Ha így közelítek a semjéni zsidózáshoz, akkor azt kell gondolnom: kudarcos a Népszava szándéka. Ha azt szerettük volna elérni, hogy tömegek álljanak mellénk és meneteljenek szembe az alantas gondolatokat hirdetokkel, akkor csúnyán elbuktunk. Ha azonban arra gondolok, hogy azért mégiscsak akadnak jó páran, akik hajlandóak cselekvésre is, akkor mégsem beszélhetünk kudarcról. Ha Semjén nem hív valamennyiünket perbe – fél. Ha hív: a bíróságnak kell vállalnia, hogy kimondja: ma Magyarországon a kódolt zsidózás, a cinikus antiszemitizmus elfogadható. Hogy ez megtörténjen, vagyis a bírósági tárgyalás és ítélet – az egész ország érdeke.
Ettol persze még igaz: baj van a társadalom immunrendszerével.
(Semjén Zsolt jogi képviseloje értesítette Szakonyi Pétert, az eredetileg perrel fenyegetett újságírót, hogy mégsem lesz per, mert Szakonyi, azzal, hogy véleménynek nyilvánította véleményét, gyáván megfutamodott.)
Németh Péter, nemethp@nepszava.hu
