Morzsolódó ellenzéki front Gyurcsánnyal szemben címmel közölt cikket szerdai számában a Neue Zürcher Zeitung a magyarországi belpolitikai helyzetről, alcímében hozzátéve: „Antiszemita túlkapások a szélsőjobboldali táborban”.
2007.09.19 12:08 MTI
A tekintélyes svájci lap prágai tudósítója szerint úgy tűnik, hogy az ellenzék belefáradt a tiltakozásokba: a nép becsapását elismerő Gyurcsány-beszéd első évfordulója még a legelkeseredettebbeket sem volt képes tömeges felvonulásra sarkallni. Ugyanakkor a hét végén lezajlott egyéb rendezvényeken a jobboldal által szakadatlanul emlegetett magyarság a legrosszabb oldalát mutatta. A Hősök terén szombaton eszmefuttatásokat lehetett hallani „Magyarországról, e kulturális fölénnyel rendelkező, vezető kultúrnemzetről, amelyet az irigy világ megtagad” – írta a szerző, és említést tett Morvai Krisztinának a várban elhangzott beszédéről is.
Lehet-e csodálkozni azon, hogy azokban a körökben, ahol ilyen ostobaságokat megéljeneznek, virágzik az antiszemitizmus is? – tette fel a kérdést. – Mostanság szinte minden alkalommal antiszemita kirohanások hallhatók a szélsőjobboldal részéről, és a tüntetők legalább annyi gőggel, mint amennyi konoksággal hagyják figyelmen kívül Sólyom László elnök kérését is, hogy ne használják a dühödt antiszemita nyilaskeresztesek emblémájára emlékeztető Árpád-sávos zászlót.
A tudósító szó szerint idézte Semjén Zsoltnak a parlamentben elhangzott kijelentését „Schwarz bácsiról és Weisz néniről”, és úgy vélekedett, hogy a maró, galád megjegyzésnek a kormányzó szocialisták voltak a célpontjai, akik nem utolsósorban a zsidó közösség nevében hangosan tiltakoztak a Magyar Gárda megalakulása ellen. Utalt arra is, hogy a képviselő korábban a homoszexuálisok elleni durva kirohanásával hívta fel magára a figyelmet.
Arról, hogy az operettbe illő hisztéria és a sötét homofóbia keveréke árt-e vagy használ a szélsőjobboldalnak, vita folyik – mutatott rá az írás. – Az egyik oldalon a nagy médiafelhajtásnak köszönhetően nőtt a gárdát létrehozó Jobbik párt támogatottsága, amely korábban elhanyagolható volt. A másik oldalon viszont a hétvégi tüntetések bágyadtsága azt mutatja, hogy a magyarok többsége megőrizte a józanságát, sokak szemében kínosak a jobboldal verbális túlkapásai. A Fidesz nem érte el azt a célját, hogy megbuktassa Gyurcsány „illegitim” kormányát, és a helyzet úgy fest, hogy várnia kell a jövő évben esedékes, a kormány reformpolitikájának hatásairól rendezendő népszavazásig, míg újabb zűrzavarral számolhat.
A Neue Zürcher Zeitung munkatársának megítélése szerint annak, hogy Gyurcsány ennyire biztosan ül a nyeregben, két oka van. Egyfelől a Fidesznek nem sikerült rábírnia az állampolgárokat a tömeges tiltakozások hosszú időn keresztül való folytatására. Másfelől nehéz helyzete ellenére Gyurcsány élvezi pártja fenntartás nélküli támogatását. Annak, hogy ez így van, nincs köze a reformpolitikához (amely elsősorban a párt baloldali szárnyából vált ki gyűlöletet), hanem inkább ahhoz az utálathoz köthető, amelyet a szocialisták éreznek a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben.
Éppenséggel a szocialisták táborán belül voltak olyan mozgolódások, amelyek arra irányultak, hogy megszabaduljanak Gyurcsánytól, a szupergazdag parvenütől, aki semmit sem tesz a proletáriátusért, ráadásul most még takarékoskodásról is szónokol. A próbálkozások azonban rendre zátonyra futottak, mert az elvtársak Orbán iránti gyűlölete erősebb, mint az újraelosztáshoz való ragaszkodásuk – újabb szép példa az ellentmondásra a magyarok paradoxonokban amúgy is gazdag országában.
