NOL * Lapzsemle * 2007. szeptember 19.
Dávid: a tüntetéseken rendőri segédlettel törvénysértések történnek
Usztics főkapitány toboroz
A keddi nyíregyházi kormányellenes tüntetésen részt vett a Szabolcsban alakult Nemzeti Őrsereg egyik szakasza, és felszólalt Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint Usztics Mátyás, a Magyar Gárda kapitánya is. Utóbbi közölte, október 21-én, a budapesti Hősök terén 630 új gárdatag csatlakozik, s lesznek majd „hatezren, hatvanezren, hatszázezren, sőt hatmillióan is”. (MTI) Két büntető törvénykönyv és két eljárásmód létezik: tüntetés alatt és tüntetés után – mondta a Klubrádió Kontra című műsorában Dávid Ibolya. A Magyar Demokrata Fórum elnöke úgy fogalmazott: a demonstrálók a rendőrök szeme láttára – azaz rendőri segédlettel – nyolc tíz féle bűncselekményt követnek el, a garázdaságtól a rendzavarásig a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazáson, becsületsértésen, a hivatalos személy elleni erőszakon át a hatósági rendelkezés törvény elleni izgatásig. Ezek mind büntető törvénykönyvi tényállások – szögezte le.
Dávid Ibolya hangsúlyozta, ha ezt nem tüntetésen követik el az emberek, akkor előzetes letartóztatásba helyezhetők, csoportosan azonban felmentést kapnak ez alól. Nyugati demokráciákban ez éppen fordítva van: ha csoportosan követik el ezeket a bűncselekményeket, akkor az súlyosbító tényező. Dávid Ibolya szerint tiszteletben tartandó a szólásszabadság, de elvárja, azaz kéri, hogy a tüntető is tartsa tiszteletben mások személyes méltóságához való jogait, valamint a törvényeket.
A pártelnök leszögezte: az MDF rendpárti. Hangsúlyozta, nem csak a mostani tüntetések kapcsán, hanem évekkel ezelőtt is azt mondták: a demokrácia alappillére a rendőrség, de annak határozott irányításra van szüksége. Mint mondta, ebben lát elbizonytalanodást, és ebben várja el a határozottságot a területet felügyelő minisztertől. Tartsák és tartassák be a törvényeket az eljáró hatóságok.
Dávid Ibolya feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy az a szervezet, amely hétről hétre botrányokat okoz az országház körül, és tüntetésein a szervezők nem tudják a rendet fenntartani, mégis megkapja a lehetőséget a rendőrségtől az újabb demonstrációk szervezésére? Szerinte ezeket a kérelmeket – a tapasztalatok alapján, mert minden egyes korábbi rendezvény bűncselekménybe torkollt -, meg kell tagadnia a hatóságnak, és ha kell, adott esetben döntsön a bíróság a további demonstrációk megtarthatóságáról. A rendőrségnek nem kötelessége szabad utat adni olyan szervezeteknek, amelyekről hétről hétre bebizonyosodott, hogy demonstrációjuk nem a joggal élés, hanem a joggal való visszaélés színtere – fogalmazott Dávid Ibolya. (forrás: Klubrádió)
Semjén mégsem perel az antiszemita-vádért
Szoborgyalázók
A Magyar Nemzet így tudósított arról, hogy mi történt hétfőn este Károlyi Mihály szobrával:
„Károlyi Mihály szobrának csodájára jártak az őszödi beszéd kiszivárogtatásának első évfordulóján, hétfőn összegyűlt tüntetők. A Parlament északi kapujától nem messze álló emlékmű ugyanis új arculatot kapott hétfő éjjel: a történelmi Magyarország feldarabolásánál bábáskodó „államférfit” – aki a jelenlegi, magát a szociáldemokratának kikiáltó elit számára a köztársasági eszme megtestesítője – szimbolikusan megfojtották. A globalizálódó világra való tekintettel egy „madaras tescós” nejlonszatyorral. Ráhúzták a fejére, és körbetekerték ragasztószalaggal. Aztán aki arra járt, kedve volt, és férfiember volt, még le is vizelte a jelenlegi köztársasági ethoszt szimbolizáló műalkotást.”
Ez a valószínűleg viccesnek szánt beszámoló, amelyben nem sikerült nyomát sem felfedeznünk az efféle utcai akcióktól való idegenkedésnek, ugyanannak az újságírónak a neve alatt szerepel, aki néhány hete a gárda ellen tiltakozó antifasiszta demonstrációt lincshangulatúnak minősítette. Vejkey Imre, Semjén Zsolt KDNP-elnök ügyvédje evélben közölte Szakonyi Péter újságíróval, hogy mégsem pereli be. Szerint Szakonyi „(…) megfutamodott Semjén Zsolt szeptember 10-i országgyűlési felszólalásának tárgyszerű megvitatása elől”. Szakonyi korábban azt mondta a Hír Tv-ben, hogy Semjén „kvázi antiszemita” kijelentést tett a parlamentben. Semjént nem nevezte antiszemitának, de beszédét annak tartja.
Közben levelet küldött a Népszavának a KDNP szóvivője, amelynek közlését kérte, mert szerinte a lap „már hosszabb ideje folytat hecckampányt” Semjén ellen, de „kísérletet sem tettek beszéde valamelyik állítása megcáfolására.” A levélre Németh Péter, a Népszava főszerkesztje válaszolt. Elutasította a közzétételt: a Népszava nem kívánta és nem is kívánja megcáfolni Semjén állításait Több írásban is azt a véleményt fogalmazták meg a lap szerzői, hogy a beszéd egésze volt antiszemita.
Róna Péter, az ELTE tanára szeptember 15-i publicisztikájában például azt írta, „(…) hogyan jön a politika ahhoz, hogy honfitársaink hitével egyáltalán foglalkozzon. Ugyanis minden, de minden hátrányos megkülönböztetés arra épül, hogy a hatalom kijelöl egy csoportot, de az ehhez való tartozást nem a tagok önkéntes döntése, hanem a hatalom – az általa kiválasztott szempont alapján – határozza meg, majd kijelöli, mit szabad vagy kell tennie, hogyan szabad vagy kell élnie és hinnie az általa így kijelölt csoport tagjainak. Az ilyen meghatározás és kijelölés hátrányos megkülönböztetésnek, ebben az esetben antiszemitizmusnak minosül (…)”. Róna Péter ezek alapján közölte, hogy Semjén beszédét antiszemitának minősíti, és vállalja, hogy a politikus ezért beperelje. A Népszaván keresztül sokan csatlakoztak Rónához a pert is vállalva.>
Néhány link az előzményekhez:
>
>
Paul Lendvai: „>
