Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakcióvezetője szerint a több-biztosítós modell hordoz magában baloldali értéket: csökkentheti a területi különbségeket az egészségügyi ellátásban.
2007.09.14 06:44 MTI
A politikus erről a szocialista párt budapesti, 18. kerületi szervezetének „Bal 18” elnevezésű programsorozatának nyitórendezvényén beszélt csütörtökön.
Lendvai Ildikó – aki az egészségügyről szóló koalíciós egyeztetés után érkezett a rendezvényre – úgy értékelte, hogy az a különbség a szocialisták és liberális koalíciós partnereik véleménye között, hogy az utóbbiak úgy látják, a nagyméretű területi pénztárak nem teremtenek megfelelő versenyhelyzetet
Úgy értékelte, hogy a magántőke nem jótékonyságot gyakorol, amikor pénzt fektet egészségbiztosításba, de érdeke azt diktálja, hogy szigorúan ellenőrizze: hová megy a pénz, és jobban meg tudja fizetni az orvosokat, hogy távoli vidékre menjenek dolgozni. Hozzátette, hogy jelenleg kéttucat olyan kistérség van Magyarországon, ahol nincs mentőszolgálat, vagy szakorvosi rendelő, illetve egyik sem; a többségi állami és kisebbségi magántulajdonú pénztárak ezen is segíthetnek.
A frakcióvezető meglátása szerint a nagy átalakítások elején mindig tapasztalható káosz és bizonytalanság, de álláspontja szerint egy kiszámítható, világos rendszer kezd kialakulni. A közönség kérdéseire válaszolva frakcióvezető egyetértett azzal a felvetéssel, hogy lehetne valamilyen megoldást találni arra a jelenségre, amikor a végzett orvos, aki korábban nem fizetett tandíjat, elviszi állami költségen szerzett tudását, és például Angliába megy dolgozni.
Egyetértett azzal a hozzászólással is, hogy társadalmilag támogatható elvárás lehet, hogy az önkormányzatok a kifizetett munkanélküli segélyért közmunkát kérjenek a segélyezettektől – nem a beteg, vagy öreg emberektől, hanem az erős, munkaképesektől.
Lendvai Ildikó politikai klímaváltozást is szorgalmazott, amelyhez meglátása szerint nem elegendő a kormány, hanem széles körű politikai és társadalmi konszenzusra van szükség.
Ennek kapcsán élesen bírálta Semjén Zsoltot, a KDNP frakcióvezetőjét, aki véleménye szerint az utóbbi évtized egyik legdurvább beszédét mondta el hétfőn a parlamentben és különösen sérelmezte azt, hogy több fideszes képviselő megtapsolta a kisebbik ellenzéki párt szónokát. Hozzáfűzte: nem gondolja, hogy Semjén Zsolt antiszemita, de olyan módon beszélt az Országgyűlésben.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesznek jobb a kommunikációja és soraiban nagyobb a pártfegyelem, Lendvai Ildikó úgy reagált, hogy nem támogatna „egy katonai vezényszóra működő pártot”, de a mostaninál szerinte is nagyobb rendre lenne szükség. A Bal 18 következő közéleti kávézójának Pécsi Ildikó színművész, volt szocialista országgyűlési képviselő lesz a vendége.
szeptember 14th, 2007 at 07:31
ebarat, az amerikai egészségügyi rendszer
sok hátrányt jelent azon emberek számára akik nem fizettek biztositást, vagy illegálisan tartózkodnak az USA-ban. De ott az egészségügyi és a szociális támogatás külön rendszerben működik, mig a szociálisan rászoruló idős emberek kérvényezik és meg is kapják az ingyenes, és magasszintü orvosi ellátást, az orvos számára minden betegért valaki fizet ( a biztositó, az állam-Medocare-Medicaid-en keresztül) csak az un. potyautasok kimaradnak az egészségügyi ellátásból. Érdemes lenne legalább részben az elveket tisztázni és nem ugyanilyen rendszert, mert ez sem tökéletes, de a pozitiv elemeit átvenni. A biztositók persze itt is igyekeznek kiadásaikat csökkenteni, de a döntő szava mégiscsak az orvos-beteg relációnak van.
Az állami rendszerben de a magánbiztositóknál is hasonlóan a hazai elképzelésekhez ott is a legolcsóbb gyógyszer felirásában érdekelt a
a finanszirozó, de ha az orvos ugy itéli meg, hogy az olcsó gyógyszer
elavult például a sok káros mellékhatás miatt, akkor jogában áll intézkdeni és a gyógyszertár a gyógyszert kiadja. Az orvosoknak és a gyógyszerészeknek is van részletes listája az ajánlott olcsóbb gyógyszerekről, de ez nem szentirás, orvos dönt és nem büntethető.
Ha tul sokszor vagy mindig csak a drága gyógyszert irja fel az orvos, akkor viszont a magánbiztositó megtagadhatja hogy ezzel az orvossal a következő évre szerződjön.
Az állami rendszerben biztositott betegek több kategoriába tartozhatnak, vannak különböző programok annak függvényében, hogy a beteg anyagi helyzete az elmult évben hogyan alakult, ezt minden évben felülvizsgálják.
Ebben az államilag támogatott rendszerben nincs szabad orvos és kórház választás ez egyben ennek hátránya, hanem értesitik a beteget arról, hgoy ki lesz a családi orvosa, melyik kórházhoz tartozik, stb.
Ez hátrány a beteg számára, előny az államnak, mert a beteggel kapcsolatos anyagi kiadások nyomonkövethetők.
Létezik teljesen ingyenes orvosi, gyógyzser ellátás az 55 évnél idősebb nőknél és férfiaknál (ha a család egy főre jutó igazolt jövedelme bizonyos összeget nem haladja meg – ez elég alacsony), van ugynevezett részbeni ingyenesség, ahol a beteg bizonyos százalékig hozzájárul a kezelés és gyógyszer költségekhez.
A magánbiztositók működését érdemes lenne közelebb megvizsgálni, mert ott is találkozhatunk előnyökkel és hátrányokkal, de minden esetben a betegnek van döntési joga, hisz az ő életéről, pénztárcájáról van szó.
Igy évente létrejön egy szerződés a beteg és a biztositó között és ettől a következő évben a beteg is de a biztositó is eltérhet, a tapasztalataik alapján.