„Kinder, Kirche, Küche” hangzott a náci párt és Adolf Hitler üzenete a német nők számára. Ezzel meg is határozta azt a szerepet, amit ő és pártja a női nemnek szántak az európai új rendben. Gyakorlatilag egy nő arra a hagyományos szerepre lett ítélve, hogy otthon vezesse a háztartást (küche, azaz konyha), nevelje a gyerekeket (kinder) és szorgalmasan eljárjon a templomba (kirche). Nem is lenne ezzel semmi baj, ha a nőnek adott volna választási lehetőséget. De nem adott.
Eva Herman. Kár, hogy
megszólaltEzt az alapelvet méltatta, Eva Herman az egyik német közszolgálati televízió, az NDR munkatársa. A beszélgetős műsorokat vezető és híreket olvasó riporterének nem ez volt az első félreérthető mondata (egyenes adásban). A 47 éves asszony legújabb könyvében síkra száll a német családok megmentése mellett. A hamburgi sajtótájékoztatón a következő szavakkal ajánlotta olvasói figyelmébe művét: „A Harmadik Birodalomban sok minden, például Adolf Hitler nagyon rossz volt. Viszont volt néhány jó dolog is, így az anyák megbecsülése.”
Néhány évvel ezelőtt, egy másik könyve bemutatóján hasonló üzenetet intézett a nézőkhöz. Arról beszélt, hogy a nőknek a tűzhely mellett van a helyük. Mondott olyanokat is, hogy a két nem társadalmi szerepét teljesen és szigorúan szét kellene választani. A női emancipációt teljesen elutasító nyilatkozatokat is adott. Több esetben érvelt az egyházak nagyobb televíziós szerepeltetése mellett, és egy esetben az utolsó pillanatban mondta le meghirdetett fellépését az osztrák Szabadságpárt (vezetője Jörg Haider) egyik rendezvényén.
A magát sokadszor kompromittáló Hermannal az NDR csatorna azonnal szerződést bontott. A talk-showt vele együtt jegyző műsorvezető, aki maga is nő, csalódottan és szomorúan vette tudomásul társa távozását. Elmondta, hogy Hermant többször figyelmeztették, hogy nézetei, amelyeket élő adásban hangoztatott, nem férnek össze a közszolgálatiság elveivel. Az elbocsátott műsorvezető szerint félreértették megint.
Sajtótájékoztatóján felháborodásának adott hangot, mivel több lapban náci-szimpatizánsnak nevezték. Így magyarázkodott: „Annyit akartam csak mondani, hogy a III. Birodalomban az anyákat, a családokat, az összetartozást is támogatták, olyan értékeket, amelyek a nácik hatalomra kerülése előtt is léteztek, és amiket az 1968-as mozgalmak felszámoltak.”
A hagyományos női ideált és a náci családmodellt példaként felállító Eva Herman egyébként négy férjet fogyasztott el.
