Ahogy az várható volt, a Fidesz és a KDNP meg volt elégedve a köztársasági elnök beszédével, az MSZP és az SZDSZ már nem annyira. Az MDF nem a beszéd, hanem Sólyom általános államfői gyakorlata miatt elégedetlenkedett.
Formailag és tartalmilag is rendhagyó beszédet mondott Sólyom László az Országgyűlésben: a köztársasági elnök napirend előtt szólalt fel aktuálpolitikai kérdésekben. Az államfő osztotta a jobb és a baloldalt is, de főleg ez utóbbit.
Rosszak a mutatók, társadalmi támogatás nélkül nem lehet a szükséges reformokat végrehajtani, a 23 millió románnal való riogatás tipikus szélsőjobboldali érvelés volt, manipulatív a szélsőjobboldali veszély eltúlzása, a radikálisokat nem az alkotmányos alapjogok korlátozásával kell visszaszorítani, a holokauszttal nem kellene viccelődni, ő nem kér kordont a Sándor-palota elé a tüntetők ellen, nem szabad összemosni a tüntetőket a radikálisokkal, a tavaly ősszel jogsértően fellépő rendőrök nem kerülnek bíróság elé, természetes, hogy a pártok reakcióik előtt mérlegelik lépésük politikai hasznát – ezek „találtak” a baloldalon.
„Fogalmazhatott volna egyértelműbben is” (Fotó: Járdány Bence)
Az ellenzék pedig azt az inget vehette magára, hogy ne az Árpád-sávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót, illetve azt, hogy mély, érzelmi alapú pártpolitikai megosztottság van, pedig stratégiai kérdésekben ki kell egyezniük a pártoknak.
Egyrészt, másrészt
Ennek megfelelően mindkét oldal elégedett volt, igaz, a Fidesz többé, az MSZP kevésbé. Az általunk megkérdezett szocialista képviselők szerint a beszéd nem volt kiegyensúlyozott, de fontosnak tartották az árpádsávos részt. Az egyik politikus szerint egyértelműbben kellett volna megbélyegeznie „az ellenzéki politikusok néha cinikusnak tűnő összejátszását a szélsőjobbal”, már csak azért is, mert az általa említett országokban azért nem kell alkotmányos jogokat korlátozni, mert a pártok egyértelműen elutasítják a szélsőségeseket.
A frakció sok tagja mélységesen egyetértett Lendvai Ildikó reagálásával. A képviselőcsoport vezetője egyebek között arról beszélt, hogy nem lehet egyrészt-másrészt beszélni, egyértelműen kell fogalmazni, mert nem a pártok, hanem az ország problémája, hogy egyre erősödnek a szélsőséges hangok.
Fideszes politikusok szerint az államfő azt tette, amit a kormánypártok, különösen pedig Gyurcsány Ferenc már régóta követelt: kiállt és elmondta a véleményét. Várható volt, hogy mondandóját nem teszi zsebre az MSZP – fogalmazott egyikük. Egy befolyásos képviselő szerint Sólyom László rávilágított arra, hogy a radikális jobboldal nem azonos a neonácizmussal, az árpádsávos megjegyzés pedig nem a Fidesznek szólt.
A KDNP-sek egyetértettek a beszéddel, amelyet kiegyensúlyozottnak és korrektnek tartottak. Az SZDSZ-ben már vegyesebb volt a megítélése, miután az alkotmányos jogok korlátozását ellenző kijelentések, az egyetértés kifejezése Eörsi Mátyás frakcióvezető két héttel ezelőtti kijelentésével, miszerint nincs fasizmus Magyarországon, a rendőri túlkapások miatti bírálat pozitív visszhangot kapott. Ugyanakkor sokan kissé megkésettnek tartják, hogy Sólyom László bírálta a melegek felvonulását megzavarókat, vagy az árpádsávos zászlók használatát. Néhányan pedig azt furcsállották, hogy mennyivel egyértelműbb volt az államfő, ha az MSZP-ről volt szó, mint amikor a Fidesz volt érintve.
A kézfogás is része a bizalomnak
Dávid Ibolya pártelnök felvetését azzal magyarázták az MDF-ben, hogy a pártok felett álló köztársasági elnöknek nem a politikai arénában kellene kvázi vitapartnerként kiállnia, hanem a parlamenti pártokkal kellene konzultálnia, zárt ajtók mögött. „A Sólyom László által hiányolt bizalom kérdéséhez hozzátartozik, hogy az államfő kezet fog a díjazottal, hogy nem pártvezetőkkel adat át kitüntetéseket a nevében, vagy hogy nem szónokol arról, hogy nem utazik Amerikába, amíg ilyen a vízumrendszer, mert ha az ország érdeke úgy kívánja, neki térden csúszva is oda kellene mennie” – fogalmazott egy vezető MDF-es politikus, a felvetést indokolva.
MDF-es képviselők is arról beszéltek lapunknak, hogy nem volt eléggé egyértelmű Sólyom László, ráadásul hatása sem volt a felszólalásának. A Fidesz ugyanis mindjárt a beszéd után kivonult, amint Gyurcsány Ferencnek megadta a szót a házelnök, a miniszterelnök pedig „mondott egy egyórás förmedvényt, ami nem felel meg a napirend előtti felszólalás kritériumainak” – fogalmazott egy képviselő.
Sólyom László egyébként a reagálások után távozott a parlamentből. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évadnyitó beszédét nem hallgatta meg. „Ez sem bizalmat meg az összefogást erősíti” – jegyezte meg egy befolyásos szocialista politikus.
