A nemzetbiztonsági bizottság vizsgálja a titkosszolgálatok átszervezését.
Napirendjére tűzi ma a titkosszolgálatoknál történt példátlan méretű átszervezést a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Simicskó István, a bizottság KDNP-s elnöke kezdeményezte Szilvásy György illetékes miniszter meghallgatását: arra kíváncsi, mi áll az elbocsátások hátterében?
Ha a titkosszolgálatok hatalmi harcok áldozatává válnak, a nemzet biztonsága súlyosan sérül (Fotó: Hegedüs Róbert)
Az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat irányító miniszter államtitkáraként dolgozó Simicskó István szerint példátlan, hogy nem a nemzetbiztonság védelmét ellátó szolgálatok csúcsvezetője alakította át a szervezetet, hanem a főigazgató leváltása után egy az illetékes miniszter közvetlen utasításait szervilisen végrehajtó, megbízott vezetőre hárult a feladat. Szakmailag ugyanis az lett volna az elfogadható módszer, ha előbb kineveznek egy felkészült főigazgatót, aki képes eldönteni, hogy – a nemzetbiztonsági törvény keretei között – milyen szervezeti formában és kikkel kíván együttműködni – mondta Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Ez persze akkor történhetett volna meg, ha a területet irányító miniszter politikusként nem avatkozik bele a Nemzetbiztonsági Hivatal munkájába.
Hétvégi számunkban megírtuk: Magyarország nemzetbiztonsági szempontból támadhatóvá vált az után, hogy átszervezésre hivatkozással nemrég lefejezték a főigazgató nélkül maradt Nemzetbiztonsági Hivatalt. A tisztogatást levezénylő, az NBH főigazgató-helyettesi posztját alig néhány hónapig betöltő Laborc Sándorról szakmai körökben úgy tartják: titkosszolgálati kapcsolatai Moszkvával szorosabbak annál, mint ami elfogadható egy NATO-tagországban.
Laborc Sándor esetleges KGB-s kapcsolatairól Simicskó István nem kívánt találgatni. Annyit elmondott: önmagáért beszél, hogy maga Szilvásy György sem nevezi ki őt főigazgatónak. Véleménye szerint helyesen értékeltük szombati cikkünkben a történteket, mert szerinte is Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes, honvédelmi miniszter és a katonai lobbi sikerének számít a titkosszolgálatok tervezett összevonásának mostani megtorpedózása. Ebből világosan látható, hogy az MSZP-n belüli hatalmi harcok már a szolgálatoknál is megmutatkoztak, és ez súlyos károkat okoz az indokolatlan átszervezéssel és fejcserékkel.
Laborc Sándor, az NBH megbízott főigazgatója 1999-ig a hírszerzésnél dolgozott, de vezetői tisztséget nem töltött be, majd az APEH bűnügyi igazgatóságán tűnt fel informatikai vezetőként 2001 és 2004 között. Az idén februárban rövid időre ő lett a nyár elején elbocsátott Galambos Lajos NBH-főigazgató helyettese.
Laborc egyik elődje, a Horn-érában ugyancsak az NBH főigazgató-helyetteseként ténykedő Vajda József még a kilencvenes évek legelején feltűnt igazgatósági tagként a ma felszámolás alatt álló S-Komplex Rt.-nél, ahol 2001 óta felügyelőbizottsági tag. Ennek az izraeli tulajdonosi háttérrel bíró cégnek egyébként 1991-től az a Nagy Lajos volt az elnök-vezérigazgatója, aki az NBH-nak a rendszerváltás előtti utolsó főigazgatója volt. Több mint érdekes, hogy Vajda édesanyja Apró Erzsébet, Apró Piroskának – Gyurcsány Ferenc anyósának – rokona. Róla pedig ismert, hogy korábban egy hadiipari üzemben bizalmi állásban, külkereskedelmi felső vezetőként dolgozott.
Testvére, ifjabb Apró Antal a BM III/II-es főcsoportfőnökségénél tevékenykedett, idősebb Apró Antal pedig az MSZMP PB tagjaként a KGB-vel és a biztonsági szolgálatokkal igen szoros viszonyban álló, mélyen elkötelezett moszkovitaként volt számon tartva.
Hazánk Oroszországhoz fűződő viszonya meglepő módon megváltozott az utóbbi időben. A szolgálatokon belül keringő híresztelések szerint túlzott és megmagyarázhatatlan engedékenységünk a műveleti munka intenzitására is hatással lehet, miközben a leginkább agresszívan éppen a KGB-utódszervezetek lépnek fel Magyarországgal szemben.
Mh-információ
