Reakciók Sólyom László beszédére
A gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi, vagy a demográfiai mutatók is mind nagyon rosszak – így vázolta a kialakult helyzetet Sólyom László köztársasági elnök, akinek hétfői, a Parlamentben elmondott beszédével vette kezdetét az őszi ülésszak.
A közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt indulati alapú. Innen kell kiutat találni – így vázolta a kialakult helyzetet.
Az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. A 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt. Másfelől viszont a mozgósító jelszavak és minősítések mögött ott kell lennie annak a fedezetnek, hogy lefordíthatók az egyezményes fogalmak nyelvére. Amikor komolyra fordul a helyzet, az áttérés erre az egyértelmű nyelvre nélkülözhetetlen – figyelmeztetett Sólyom.
Nagy szolgálatot tett a Magyar Köztársaság nemzetközi jó hírének a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében, a fogalomnak az e körben nyilvánvalóan szükséges egyértelműségével tisztázta, hogy Magyarországon nincs fasizmus – szögezte le az államfő.
Sok országban masíroznak szélsőségesek, működnek pártjaik; sőt van, ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, felgyújtottak zsinagógákat és a bevándorlók szállását – és mégis, mindezek ellenére nem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében, és föl sem merül, hogy az megváltozhatna. Azért van ez így, mert ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak – fejtette ki.
A Sándor-palota és környéke szerepe szerint a diplomáciai ceremóniák tere, és a semlegesség jelképe. Talán vannak tüntetők, akiknek jóérzésére számíthatok, ezért kérem, hogy ne használják a palotát politikai akciójuk díszletéül. De én sosem fogok senkit jogaiban korlátozni, hivatalom továbbra is vitatkozni fog a rendőrséggel, hogy ne tegyenek még jelképes kordont se az épület köré, s nem fogok a téren a hétvégén megyei zsákbanfutó versenyt rendezni – ígérte Sólyom.
A jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt. Nem a tisztességes eljárás kérdéses azokkal szemben, akik bíró elé kerülnek, abban bízhatunk. Hanem az a kérdés, kik állnak bíró elé. Ismerve már a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége – a szakmai és politikai felelősség – szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések – utalt a kormányellenes tüntetések elvarratlan szálaira.
Reakciók Sólyom beszédére
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke megköszönte Sólyom László beszédét. Megígérte, hogy a Fidesz-KDNP-szövetségre számíthat az elnök a demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében.
Felidézte, hogy a KDNP elődjét üldözték a nyilasok és a kommunisták, a Fidesz pedig pont a kommunista diktatúra ellen alakult.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) ténykérdésnek nevezte: sem a nemzetközi, sem a belpolitikai helyzet nem olyan, hogy valós fasiszta veszéllyel kellene számolni. Ugyanakkor leszögezte: bűzlik és undorító, ami a Magyar Gárda megalakulásakor a Sándor-palota előtt történt, és az a játék is az, hogy egyes politikai erők nem teszik egyértelművé viszonyukat a történtekkel. Eörsi Mátyás úgy vélte: akár 100 ezren is lehetnek azok, akik rettegnek a Magyar Gárda megalakulása miatt. A szabad demokraták frakcióvezetője azt mondta, az lenne jó, ha a magyar politikai elitet alkotó erők nem tekintenék egymást ellenségnek és képesek lennének egymással tárgyalni az ország problémáiról.
Lendvai Ildikó (MSZP) hangsúlyozta: azért száll vitába az államfővel, mert úgy gondolja, hogy Sólyom László egy köztársaság első embere és nem egy morachiáé. A szocialista politikus leginkább azt kritizálta, hogy az államfő felülről tekint az ország problémáira, és így kisebbnek látja azokat, mint amilyenek valójában. Hozzátette: aki felülről tekint egy problémára, az szándéka ellenére, felmentéseket is adhat.
Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: többek között azért nem fogalmaz meg az államfő véleményével ellentétes gondolatokat reagálásában, mert a köztársasági elnök posztját olyan tisztelet illeti, amely ezt szerinte nem teszi lehetővé. A demokrata fórum elnöke azt várja, hogy Sólyom László szervezzen párbeszédet a pártok között.
(hírTV, keh.hu)
