Nem ért egyet a köztársasági elnök a gyülekezési jog korlátozásával és az árpádsávos zászló használatával. Mint a parlamentben elmondott beszédében kiemelte, csak akkor szerezhető vissza az emberek bizalma, ha politikai pártok összefognak, és megegyeznek egy ciklusokon átívelő stratégiai programban.
„Bizalomra van szükség”- mondta Sólyom László, az őszi ülésszakot megnyitó beszédében. Hozzátette: a lakosság bizalma teljesen megrendült a politikában; gazdaságilag, egészségügyileg és pénzügyileg is nehéz helyzetben van az ország.
Mint mondta, csak abban lát kiutat, ha a politikusok néhány stratégiai kérdésben megegyeznek, és azt akkor is elfogadja, ha a választásokat követően kormánypárti vagy ellenzéki szerepbe kényszerül.
Fasizmus nincs, csak radikalizmus
Sólyom László kiemelte, hogy Magyarországon nincs fasizmus, és nem is kell attól tartani. Külön kiemelte Eörsi Mátyás szerepét, aki nagykövetek előtt tisztázta, hogy Magyarországon nincs fasizmus.
Megmondta. Sólyom László (Fotó: Járdány Bence)
„Ha nincs fasizmus, akkor mi fenyeget minket”?- tett fel a kérdést a köztársasági elnök. Mint mondta, a rendszerváltás lehetővé tette pártok és szervezetek formájában a radikális jobboldal jelenlétét. A veszély szerinte az ideológiában van, amikor programmá emelkedik a megkülönböztetés, a kirekesztés. „Ez elfogadhatatlan”- hangsúlyozta.
Az államfő szerint szintén elfogadhatatlan az, amikor olyan országoktól kapunk leckéket, ahol a parlamentben, sőt a kormányon ülnek a szélsőjobboldaliak. Emlékeztetett, Magyarországon akkor volt a mélypont, amikor a MIÉP bekerült a parlamentbe, de onnan a társadalom el is távolította. Ma pedig már csak egy 2 százalékos pártként működik.
Nem kell használni az árpádsávos zászlót
Az államfő egyébként káros manipulációnak nevezte a radikalizmustól való tudatos félelemkeltést is. „Politika pártok indíttatására nem szólalok meg”- utalt az államfő a kormánypártok azon nyilatkozataira, melyben arra kérték Sólyom Lászlót, hogy határolódjon el a Magyar Gárdától.
„Meghallom viszont azok hangját, akik félnek, mert halálra ítélték, és koncentrációs táborokba hurcolták őket. A Holokauszt túlélőinek félelme előtt meghajlok”- közölte Sólyom.
A köztársasági elnök beszédében kitért az árpádsávos zászlók használatára is. Mint mondta, ne vigye magával senki ezt a zászlót még akkor sem, ha számára nem elég a nemzeti lobogó magyarságának kifejezésére. Hangsúlyozta: legyen emberséges, és vegye figyelembe mások érzéseit.
Beszéde következtetéseként azt vonta le, hogy az alkotmányosságnak különösen sok figyelmet kell szentelni. Mint mondta, nem az alkotmányos alapjogok beszűkítésében látja a megoldást. Felszólalásában bár szó szerint nem mondta ki, de előre vetítette, hogy amennyiben asztalára kerül a kormány gyülekezési- és szólásszabadság korlátozására készülő törvénye, akkor azt nem fogja aláírni.
„Ne tüntessenek a Sándor-palota előtt”
Sólyom László majdnem félórás beszédében a várható őszi tüntetéshullámról is szólt. Azt kérte a tüntetőktől, hogy ne menjenek a Sándor-palota elé, bár tudja, hogy a fővárosban már csak ez az egy terület maradt szabadon. „Nem fogok megyei futóversenyt rendezni, de a Sándor-palota és környéke a semlegesség terét jelképezi”- közölte az államfő.
A médiához és a politikusokhoz szólva elmondta, nem szabad összemosni a békés tüntetőket azokkal a radikálisokkal, akik rátelepszenek a békés, figyelemfelkeltő megmozdulásokra.
„Mint ahogy a nemzeti jelzőt sem szabad kisajátítani”- fordult az államfő a jobboldalhoz. Szerinte nem lehet két részre szakítani az országot olyan jelzőpárokkal, hogy fasiszta-antifasiszta, nemzeti vagy nemzetellenes, előrenéző vagy hátratekintő.
„Az alkotmány nem tűri az erőszakot. Nincs mentség az MTV-ostromakor történekre”- hangsúlyozta. Ugyanakkor a rendőrök felelősségét is vitatta, mint mondta, a rendőrség tevékenységét pontos törvény szabályozza, azt túllépni nem lehet.
A köztársasági elnök szerint félő, hogy sok vezető, rendőr felelőssége tisztázatlan marad, „s csak a kitüntetések maradnak”- zárta beszédét Sólyom László.
