Gyurcsány Ferenc 48 reformlépése. Semjén Zsolt pajeszozása. Dávid Ibolya egykulcsos adórendszere. Navracsics Tibor Medgyessy Pétere. Lendvai Ildikó Semjén Zsoltja. Kóka János liberalizmusa.
Összesen 48 különféle reformintézkedést jelentett be napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök- köztük részben olyanokat, amelyekről korábban is beszélt már. Nincs más út mint előre, de „reformradikalizmusra” sincs szükség, tanuljunk az európai példákból és fejlesszük a kisvállalkozásokat, meg a középiskolai kollégiumokat. A tanároknak jó lesz, az élelmiszerhamisítókra, és a lógós képviselőkre lecsap az állam ökle.
A rendszerváltás idején a „diktatúra nehéz lódenkabátját” akartuk a „szabadság pihekönnyű köpenyére” cserélni, aztán 17-18 év távlatából rá kell jönnünk, hogy ez a köpeny időnként elég szúrós – indította egy „nagyívű” hasonlattal napirend előtti felszólalását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben.
A „szúró, viszkető érzést” (©: Gyurcsány Ferenc, 2006) az okozza, hogy a diktatúra szabadsághiányos állapotának megszűntével a kéretlen állami gondoskodásnak szintén vége szakadt, a szabadság mellett megjelent az egyén felelőssége is önmagáért. Míg a társadalom egyes rétegei megtalálták helyüket és lehetőségeiket az új rendszerben, mások még csak keresik ezt- akárcsak maga a társadalom. Magyarország így a felnőtté válás gondjait éli most át éppen, ez pedig nem megy konfliktusok nélkül.
Most kisimultabb volt. Gyurcsány Ferenc (Fotó: Járdány Bence) Ebben a helyzetben vannak, akik előre mennének, mások visszafordulnának. Gyurcsány Ferenc szerint a pártok között vannak „reform-tagadók” (ezzel nyilvánvalóan a Fideszre gondolt a kormányfő), és „reform-radikálisok” (az SZDSZ vélhetően), akik II. Józsefhez hasonlóan mindenféle társadalmi párbeszéd nélkül vinnék végig az átalakításokat, de a fenti kettő helyett inkább „reform-realizmusra” van szükség, vagyis folytatni az intézkedéseket, de széles társadalmi párbeszéd keretében, „a reformok ügyét valamennyi polgár ügyévé kell tenni”.
Szükség van emellett a rendre, és az erős államra is, utóbbi azonban az erős polgárok közösségét kell, hogy jelentse, ma még ugyanakkor érvényes Hankiss Elemér 80-as évekből származó diagnózisa a „pongyola társadalomról”, ahol az egyének nem élnek jogaikkal, ugyanakkor kötelességeiket sem tartják be.
A kormányfő szerint ellentmondásos volt az elmúlt egy év, erőszakos utcai megmozdulások történtek, az ellenzék kétségbe vonta a kabinet kormányzóképességét, ugyanakkor az EU illetékesei a 27 tagállam közül negyedikként fogadták el a magyar fejlesztési programokat. „Bántóan lelassult a növekedés”, és megugrott az infláció, de csökkent a hiány is. Mindent összevetve 2006-2007 az „átmenet éve” volt, ami jövőre befejeződik, majd a „gyarapodás és a rend időszaka váltja fel” 2009-től.
A kormányfő ehhez képest hosszan sorolta a jövőre megvalósítani, vagy elindítani tervezett intézkedéseket. Elsőre mindjárt az átfogó adóreformot, amely azonban csak 2009-ben lépne életbe, így addig az ingatlanadót sem érdemes önmagában bevezetni. A kormány konzultációt kezdeményez az euró bevezetésének pontos menetrendjéről a jegybankkal, ez szintén 2008 végéig zajlik le. A költségvetés prioritásai között a foglalkoztatottság növelése, az oktatás fejlesztése, gazdaság kifehérítése, a „hétköznapi biztonság megteremtése” állnak.
Az egészségügyi reformot tovább viszik, bár koalíciós viták vannak, az alapkérdésben,- hogy a szolgáltatók versenyezzenek a biztosítottakért- egyetértés van, így a kompromisszum is meg fog születni- ígérte a kormányfő. Jövőre ötödével csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, és június 1-től egy óra alatt bejegyeznek egy új társaságot. Kutatásra és fejlesztésre 270 milliárd forintot fordítanak a következő években. Megszűnik a kórházak költségvetési-intézményi státusza, több feladatot vállalhatnak a háziorvosok, megelőző programok indulnak a szív-, és érrendszeri rendellenességek, a rákos megbetegedések és gyermekbetegségek ellen.
Teljesítményorientált életpálya-programok indulnak a közoktatásban, megfelelő bérezéssel, a „pedagógusok nem lehetnek többé a nemzet napszámosai” a kormányfő szerint. Új intézkedések születnek ugyanakkor a feketegazdaság visszaszorítására, új élelmiszer-biztonsági előírásokat vezetnek be.
A kormány egyebek mellett beterjeszti a parlamentnek az új pártfinanszírozási törvényt, és a képviselők munkájának szabályait is szigorítják, csakúgy, mint a költségelszámolásaik ellenőrzését.
A kormányfő szerint összesen 48 pontot említett, és ebből nem is szeretnének engedni, mert szükség van az átalakulásra, ez történik Európa számos országában, Franciaországtól kezdve, Németországon át, Portugáliáig.
„Szép álmokat hallottunk, de ezt már Medgyessy Péter is elmondta. Már vártam mikor jön elő az, hogy az öt parlamenti párt közös listát állítson az Európa Parlamenti választásokra”- reagálta Gyurcsány szavaira Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője elismerte Sarkozy és Merkel tevékenységét, ugyanakkor hangsúlyozta: ők soha nem tették titkossá, mit tesznek kormányzásuk alatt, sohasem hazudtak.
Pajesz-szakértő. Semjén Zsolt (Fotó: Járdány Bence)
„Áll a magyar gazdaság, 0,1 százalékos a gazdasági növekedés”- közölte Navracsics hozzátéve, nem az emberek tehetségtelensége miatt gyenge Magyarország, hanem mert az erőforrásokat széthordták. „Hol van az augusztus 20-i felelősség? Hol van az október 23-i rendőrségi felelősségvállalás? Hol van a szociális felelősség akkor, amikor a nyugdíjakat csökkentik? Miért nem a szociális piacgazdaság felé járunk?”- kérdezte az ellenzéki politikus.
Dávid Ibolya szerint Gyurcsány Ferenc egy egy órás politikai talk-show-t tartott, amire nincs szükség. Az MDF frakcióvezető-helyettese ismét hangot adott annak, hogy egykulcsos adórendszerre van szükség.
„Izraelita honfitársaimhoz szeretnék szólni. Jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika túszként löki előre Schwarz bácsit és Weisz nénit?”- jelentette ki Semjén Zsolt. A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártok a náciveszély emlegetését saját politikai céljaikra használják fel. „Nem mi államosítottuk a zsidó vagyont, hanem az önök valahanyadik elődje. Mi sohasem voltunk Izrael-ellenesek, mint az MSZMP” – sorolta a zsidósággal szembeni bűnöket.
Semjén Zsolt felszólalása második részét külön az SZDSZ-nek címezte. „Drogliberalizáció, melegházasság, extrém szekták, eutanázia: ezen ügyek megítélései különböztetik meg az SZDSZ-t az MSZP-től.” Mint mondta, ezek szöges ellentétei a Tórának, a Mózesi törvényeknek és autentikus rabbinikus hagyománynak.
A kereszténydemokrata politikus egy tudós magyar zsidót, Scheiber Sándort idézte: konjunktúra idején van pajesz, recesszió idején nincs pajesz.
Lendvai Ildikó először Semjén szavaira reagált. „Egészen szokatlan dolog történt, a pince legmélyebb bugyraiba tévedtünk.” Hihetetlennek nevezte, hogy ha valaki az ország minden problémáját a zsidó nem zsidó kérdésre vezeti vissza, és „Mózes hitét kéri számon egy párton, magyarul lezsidózza”.
Kóka János felszólalásában undorítónak nevezte Semjén szavait, de bővebben nem kívánt vele foglalkozni. Kiállt viszont a liberális reformok véghezvitele mellett.
