Forrás: Híradó

Beindult a parlamenti gépezet – beszéltek és elbeszéltek egymás mellett

2007. szeptember 10. 19:26

A nagyításhoz kattintson a képre

Az államfő és a miniszterelnök szavaival indult az Országgyűlés munkája

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Harmadszor szólalt fel az államfő a Parlamentben. Az őszi politikai szezon előtt nagy érdeklődés várta a beszédet. Sólyom László azt mondta: nem tűri az alkotmányosság az erőszakot, ezért azt és közvetlen érzelmi előkészületét is büntetni kell. Az államfő arra kért mindenkit, aki az ellenzékiségét akarja kifejezni, hogy a halottak és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza. Sólyom László szerint igaz az a szabaddemokrata állítás, hogy Magyarországon nincs fasizmus. A Fidesz támogatásáról biztosította az államfőt, az MSZP többet várt az államfői beszédtől.

A nagyításhoz kattintson a képre

Az államfő szerint indulatokon alapuló pártpolitikai megosztottság van Magyarországon. Sólyom László károsnak tartaná, ha a politikai csatározásban a társadalmat is megosztanák, előrenézőkre és hátratekintőkre, vagy éppen antifasisztákra és fasisztákra. A köztársasági elnök azt mondta, ha az alkotmányos alapok nem élnek bennünk, nem lehetséges demokratikus kultúra sem.

„Bizalom, társadalmi támogatás nélkül nem lehet a még oly szükséges reformokat sem elfogadtatni. Bármely hosszabb távú politikai együttműködés és elköteleződés bizalmat feltételez” – hangsúlyozta Sólyom László.

Káros manipulációnak nevezte az államfő a radikális jobboldaltól való félelem eltúlzását. Kijelentette: hallja azok hangját, akik valóban félnek és védelmemébe is veszi őket.

Sólyom László közvetlenül nem szólította meg a kormányt és a miniszterelnököt – csak áttételesen amikor azt mondta, hogy a politikai pártok felszólításaira soha nem reagált és nem is fog. Ezzel válaszolt gyakorlatilag arra a levélre, amelyben Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó kérte, hogy foglaljon állást a Magyar Gárdával kapcsolatban.

Gyurcsány Ferenc sem utalt közvetlenül a köztársasági elnök szavaira. A Híradó információi szerint erre kommunikációs tanácsadói fel is hívták a figyelmét, mégpedig azért, hogy ne erről beszéljenek majd felszólalása után, hanem arról a programról, amelyről azt gondolják, hogy az őszre meghatározza majd a politikai közbeszédet.

„A halottak és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza az, aki az ellenzékiséget akarja kifejezni, vagy nem tartja a magyarsághoz elegendőnek a nemzeti zászlót” – fogalmazott az államfő.

Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP frakciószövetség nevében azt mondta, továbbra is a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítják.”Biztosítani szeretnénk a köztársasági elnököt, hogy a demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében a mi frakciószövetségünk minden tagjára számíthat” – mondta Orbán Viktor.

A szocialisták szerint nem elég azt mondani, hogy nincs fasiszta veszély Magyarországon, miközben terjednek a „sötét indulatok és eszmék”.

Lendvai Ildikó frakcióvezető úgy fogalmazott, „keményebb és egyértelműbb mondatokat is szerettem volna tőle hallani. Úgy gondolom nem megfelelő érv, hogy szélsőjobboldal Európában is van, és az sem – noha igaz -, hogy Magyarországon nem fenyeget fasiszta hatalomátvétel”.

Eörsi Mátyás szabaddemokrata frakcióvezető továbbra is a Fidesz elhatárolódását várja a Magyar Gárdától. A képviselő szerint az ellenzéknek ki kell nyilvánítania, hogy a viták ellenére közelebb áll a kormánypártokhoz, mint a szerinte förtelmes szervezethez.

„Közös nevezőre kell jutniuk a pártoknak” – mondta az MDF elnöke, aki arra kérte az államfőt, hogy hívja egyeztetésre a pártokat. Dávid Ibolya szerint ugyanis az országot érintő, igazán fontos ügyekben összefogásra van szükség.

„Legundorítóbb és leggusztustalanabb”

A nagyításhoz kattintson a képre

Ugyanúgy kezdődött az őszi ülésszak, mint ahogyan az előző véget ért. A miniszterelnök felszólalása előtt kivonultak a fideszes és KDNP-s honatyák. Csak jóval később hallgatták meg Gyurcsány Ferencet – úgynevezett viszontválaszában, amelyet a frakcióvezetők reakcióira adott. Közben eltelt csaknem két óra – a miniszterelnök ugyanis egy kerek órát beszélt, értékelt és a jövő feladatait részletezte: négy kiemelt területen, 48 konkrét feladatot. Így például az új rend programját. Ez érinti a pártfinanszírozás és a képviselők költségtérítésének ügyét, de szigorúbb fogyasztóvédelmet is.

A Fidesz frakcióvezetője reagálásában reform helyett kudarcról beszélt. Navracsics Tibor szerint ma áll a gazdaság és gyenge. A politikus megjegyezte: „van egy adat, 0,1% a gazdasági növekedés. Ahogy az egyik napilap fogalmazott ma, a pannon puma kómában van.”

Riasztó gazdasági adatokról beszélt Dávid Ibolya is. Az MDF elnöke politikai talk-shownak nevezte a beszédet, csak állok és beszélek műfajban.

A kormáynpárti felszólalók ugyanakkor a reformok fontosságáról beszéltek, így Lendvai Ildikó, a szerinte új szakaszról. Kóka János pedig a folytatásról.

A KDNP frakcióvezetője viszont nem Gyurcsány Ferenc szavairól beszélt. Ahogy fogalmazott izraelita honfitársaihoz szólt. „Annak a megfontolását kéri a KDNP izraelita és zsidó származású honfitársaitól, hogy egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé a Swarz bácsit és Weisz nénit” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Az SZDSZ pártelnöke ezt a beszédet nevezte az eddigi legundorítóbb és leggusztustalanabb parlamenti felszólalásnak, a szocialisták frakcióvezetője pedig a politikai pince legmélyebb bugyrának.

Híradó

Comments are closed.