2007.09.06., 2007. évfolyam, 36. szám
szerző: Lampé Ágnes forrás: 168ra
cimkék: Belénessy Csaba, Kiss Endre Farkas, Lánchíd Rádió, Szetey Gábor, Veress Gabriella
Az auschwitzi haláltábor kapujában, mellén a homoszexuálisokra kényszerített rózsaszín háromszöggel – a „politikai humornak szánt” montázson így ábrázolta Szetey Gábor személyügyi államtitkárt Kiss Endre Farkas egyetemista a blogjában. A képet illusztrációnak emelte át a netről a Lánchíd Rádió internetes oldalának napi szerkesztője, Veress Gabriella. Még aznap kirúgták. A szintén egyetemista, XX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő lemondott mandátumáról, kilépett a frakcióból, párttagsága megszűnt.
Szetey Gábor montázsképe a Lánchíd Rádió honlapján „Köszönöm az érdeklődést, de nem válaszolok. Nem akarok politikai bulvárhír lenni. Ismerem a szakmát, tudom, hírt kell gyártani” – hajtott el bennünket múlt csütörtökön Veress Gabriella. Másnap ő jelentkezett, mondván: „Megértek bennem a gondolatok.”
Az fáj neki, hogy úgy hiszi a világ, de még a Lánchíd Rádió és a Fidesz is: talán szándékos volt, amit tett. Saját (felmentő) verziója: „Fiatalságomból adódóan nem ismertem föl a rózsaszín háromszöget, a háttérről sem vettem észre, hogy Auschwitz, németül meg nem tudok.” (Életszerű volna ez a mosakodás egy médiaszakértőtől? Diplomás újságírótól? Egy ilyen állást betöltő médiaszakos arra hivatkozik, hogy ő ezt sem tudja meg azt sem tudja? Akkor hogyan kerül ide? Pártejtőernyősként? – A szerk.) „Napilapnál, internetes portálnál nincs idő sokáig válogatni. Ömlenek a hírek. Fél percem volt, hogy a Szetey államtitkárról szóló anyaghoz illusztrációt keressek. A képkereső kidobta a honlapot, én pedig figyelmetlen voltam, szakmai hibát követtem el. Van olyan, hogy nézel, de nem látsz.” Mi is volt az a hír? „Szetey nem mondott igazat valamivel kapcsolatban. De erre már nem is emlékszem…”
Az olvasószerkesztő bő negyed óra múlva szólt neki, azonnal vegye le a képet. Így is tett. Mindösszesen huszonkét percig piszkította a portré a portált. „Akkor és utána sem esett le, mi volt a gond.” Délután kitört a botrány. „Bejött az egész vezérkar, kérdezték, ki volt a délelőtti szerkesztő. Majd kérték, mutassam a montázst. Derült égből villámcsapásként ért. Kérdezték, mivel magyarázom az esetet. Nehéz pillanatok voltak… enynyi nagyfőnök előtt.”
Veress Gabriella: Jobboldali légkörbe születtem Veress Gabriella a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd a Bálint György Újságíró Akadémián tanult. Aztán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia-kommunikáció szakára került (!), elvileg idén végez. A Lánchíd Rádiónál öt hónapja szerkeszt, szinte a kezdetektől. (Veress Gabriella, lám, nekünk is azt mondta: „Ismerem a szakmát.” Vajon? – A szerk.)
A „tenni akarás” lendülete vitte érettségi után a Fidelitas egyik rendezvényére. „Meg nem számolom, hány kampányt dolgoztam végig. Mondták is, a politika olyan, mint a drog, nem lehet kiszállni belőle. Most a botrány szilánkokra szedett, valóságos detonáció volt számomra.” Évekig dolgozott az ifipártnak, s egyszer csak a helyi Fidesz külső médiaszakértője lett. A munka gyümölcse 2006-ra érett be, amikor is az őszi helyhatóságin – kompenzációs listán ugyan, de – bekerült az erzsébeti testületbe. A kerületi Fidelitas elnöke, később frakciószóvivő lett. „Letettem valamit az asztalra. Van egy rendeletem, hogy a határon túli magyaroknak adjunk tiszteletbeli polgári címet. Ezt Budapesten eddig csak a XX. kerületben értük el.” Az irányultság és a Fidesz soha nem volt kérdés számára. „Jobboldali, keresztyén légkörbe születtem. Lelki támogatást a szüleimtől kapok, és tudom, a jóisten is megsegít. Nagyot hibáztam, de nem követtem el bűnt.”
Lemondását pártja nem kérte. „Bár még a bűnözőket sem nevezik meg a sajtóban, de tisztában vagyok vele, milyen tisztességtelen és kegyetlen néha a közélet… Huszonkét perc alatt távolról sem látták annyian a képet, mint később a híradásokban. Nem én adtam igazi publicitást neki.”
Kiss Endre Farkas: Politikailag a Jobbikot képviselem Kiss Endre Farkas, a montázs készítője, a warholi tizenöt (pontosabban huszonkét) perc hírnév bezsebelője és „elszenvedője” inkább támad. Úgy látja, a kormány az ő példáján keresztül akarja bizonyítani a nácizmus létezését. „Gyurcsányéknak mindegy volt, mit találnak. Ha nem ez, akkor lett volna más. Nem gondoltam volna, hogy az öszszes kormánytag kiáll, a gárdáról beszél, miközben az én képemet mutogatják. A montázst kiemelték a kontextusból, pedig blogom paródia rovatában jelent meg. Még smile jel is volt mellette.” (Kacagott is mindenki! – A szerk.)
Vezető hírré válása után Kiss Endre Farkas közleményekben „rántotta le” a leplet a „ballib hisztériakeltésről”. „Aki átlátja a hazai közélet viszonyait, tisztában lehet vele, hogy ma Magyarországon erős túlzás fasiszta veszélyről beszélni. A nemzeti-konzervatív mozgalmak tevékenységét olyan eszmékkel összemosni, amelyek – sok kelet-európai országgal ellentétben – Magyarországon még nyomokban sincsenek jelen, nem más Gyurcsány Ferenc részéről, mint szándékos hisztériakeltés.”
Farkas a népszerűségét apránként szerette volna feltornázni, nem akarta ő, hogy neve ilyen „ormótlan hülyeség” miatt váljon ismertté. „Már tisztában vagyok vele, hogy Auschwitz és a rózsaszín háromszög bármely értelmű montírozása számos magyar embert sért. Ezzel tréfálni nem szalonképes. Mentségemül szolgáljon, hogy az én korosztályom számára ez nem ennyire egyértelmű. Már csak a hasonló témákkal rendszeresen viccelődő South Park című rajzfilmsorozat alapján sem” – áll „Minden jó szándékú emberhez” szóló nyílt levelében. (Ha nem egyértelmű e korosztály tagjainak, akkor talán érdemes lenne tanulni, tanulni, tanulni. – A szerk.)
Megtudtuk azt is, hogy „a Szetey-típusú politikai humor annak a szűk körű szubkultúrának készült, amely értékeli az ilyet”. A szélsőjobboldaltól, a fekete ruhás náciktól, az önkényuralmi jelképeket használóktól elhatárolódik. Ennek ellenére „politikailag a Jobbikot képviselem”. Két egyetemre jár, de ott nem politizál. „Tiltja a házirend.”
Belénessy Csaba: Mindenkit megdöbbentett, ami történt Az ominózus napon, múlt szerdán csak úgy röpködtek a nyilatkozatok, a kirúgások, a lemondások, a sajtótájékoztatók. A Lánchíd Rádió vezetése néhány órán belül reagált. „Mindenkit megdöbbentett, ami történt. A tulajdonosok és a vezérkar teljes egyetértésben döntött, nem volt „ha” és „amennyiben”. Egy percig sem kételkedtünk abban, hogy a legszigorúbban kell eljárnunk. Így is történt: a felfedezéstől számított alig egy órán belül az online kiadás aznapi szerkesztőjét és főszerkesztőjét elbocsátotta a munkáltató. Kiadtunk egy közleményt, megneveztük a felelősöket, közöltük a büntetésüket, a képet elítéltük, és bocsánatot kértünk. Ezzel szerintem megtettük, ami ilyen helyzetben elvárható és szükséges” – mondta lapunknak Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió főszerkesztője.
Az ügyet a rádió kirúgott online főszerkesztője, Pásztor Zoltán nem kívánta kommentálni. Néző László megbízott online főszerkesztő pedig csak annyit fűzött a közleményhez: köszöni az érdeklődést, az ügyet ő is lezárta.
A nagy- és kispolitika viszont versengve nyilatkozgat. A XX. kerületi, tíztagú Fidesz-frakció rendkívüli ülést hívott össze. „Veress Gabriella részt vett az ülésen, és bejelentette, hogy lemond párttagságáról és képviselői mandátumáról is. Az elnökség és a frakció ezt tudomásul vette, és egyetértett. Ezzel lezártnak tekintjük az ügyet” – tudatta velünk a párt hivatalos álláspontját közleményében Földesi Gyula, a pesterzsébeti Fidesz-frakció elnöke.
Az önkormányzatnál annak ellenére megdöbbentek a történteken, hogy akadtak „beszédes” előzmények. A XX. kerületi fiatal demokrata politizálás két éve vett gyökeres fordulatot, amikor is Orbán Viktor feloszlatta a helyi szervezetet, mondván, tagjai „lefeküdtek a szociknak”. „A kerület érdekében bizonyos ügyekben együtt szavaztunk, közös döntéseket hoztunk. Konstruktív vita folyt” – emlékszik vissza Komoróczy László, a XX. kerület MSZP-s alpolgármestere.
Veress Gabriella is a 2006. októberi váltással érkezett. A szocik szerint azóta harcos, gyűlölködő a stílus a közgyűlésben. „A kerületi Fidesz-honlapon egyre szélsőségesebb megnyilvánulások olvashatók. A Mutyiland története Böskefalva lakóinak című írásban korábbi párttársaikat és barátaikat támadják minősíthetetlen stílusban. Akik… ezt tekintik normának, előbb-utóbb átlépik nemcsak a jó ízlés, de az írott és íratlan törvények határait is. Ezért Veress Gabriella »hibáját« nem tekinthetjük egyszerű tudatlanságnak és félrelépésnek” – jelzi a XX. kerületi MSZP közleménye.
Komoróczy László: Bizonyos ügyekben együtt szavaztunk Az alpolgármester alig ismeri a ma már exképviselőnőt. „Az üléseken keveset és ritkán szólt. Bár azt állította, véletlenül tette fel azt az ocsmányságot a honlapra, szerintem aki egyetemre jár, vagy bent ült akár csak egyetlen történelemórán, annak ezt a képet és hátteret fel kell ismernie.”
Veress Gabriellának már csak a szakdolgozata van (volna) hátra a diplomáig. És aztán? Nincs ötlete a hogyan továbbra. Most, hogy nincs kerületi honanyaság, nincs rádiózás, „újabb célok és perspektívák” sincsenek. S hogy megbánta-e? „Ha szánt szándékkal, tudatosan történt volna a dolog, akkor szakmailag és emberileg is elítélendő lenne. De tiszta a lelkiismeretem. Sajnálom, ha kellemetlen perceket okoztam az államtitkárnak. De úgy érzem, senki nincs biztonságban, ha egy szakmai hibából a politika ilyen botrányt kavar: rendkívüli sajtótájékoztatót hívtak össze, maga Gyurcsány Ferenc kérte az eltávolításomat. Azért ez túlzás.”
Elgondolkodik. „Orbán Viktor nem hívott fel… Akkorát azért nem tudtam dobni.”
Szerző és közreadó – mindketten egyetemisták. A szélsőjobb eszméit valló, de legalábbis azzal szimpatizáló egyetemisták. A felsőoktatás politikai kórképe amúgy is súlyos. Növekvő hallgatói létszám, egyre szerényebb tudás, az intézményeket érintő anyagi elvonások, a diploma elértéktelenedése, és a legsúlyosabb: töméntelen, elhelyezkedni képtelen, önmagát feleslegesnek érző, jövőkép nélküli diplomás.
„Mihez kezdenek majd magukkal?” – tette fel a kérdést Spiró György majd két évvel ezelőtti elemzésében. (168 Óra, 2005. 12. 29) Jóslata beigazolódni látszik: „Gyűlölni fogják a fennálló rendszert, mert lehet, hogy ennél a parlamentáris demokráciának nevezett katyvasznál elvileg nincs jobb, de nekik pont ebben nincs helyük, így alakult történelmileg, tehát radikalizálódni fognak… Én tudom, amit ő még nem, hogy minden forradalmat a fölösleges értelmiségiek csinálnak. Én csak ideges vagyok, de ő fel is fog robbanni.”
