Talány övezi az izraeli gépek állírólagos berepülését Szíria légiterébe csütörtökre virradó éjszakán. Az izraeli vezetés mély hallgatásba burkolódzik. Ehud Olmert kormányfő, valamint Gabi Askenazi vezérkari főnök a közvélemény megnyugtatását szolgáló mosolygós fényképekkel szolgált tegnap a sajtónak, de Olmert a berepülésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, „nem tud az ügyről”. Az izraeli sajtó viszont tele van találgatásokkal: volt-e egyáltalán izraeli berepülés Szíriába, vagy csak a szíriaiak fantáziájában született meg? Ha volt, mi lehetett a célja? Továbbá: elérte-e kitűzött célját? Figyelemre méltó, hogy épp az „északról jövő” háborús veszély miatt ellenezte a hadsereg parancsnoksága a nagyobb szárazföldi akciót Gázában – nehogy kétfrontos harcba keveredjen Izrael. Másrészt azonban hogyan egyeztethető össze a berepülés Ehud Barak védelmi miniszter múlt heti kijelentésével, hogy csökkent a feszültség Szíria és Izrael között és hogy most a két ország egyike sem érdekelt a háborúban?
Talányos a szír álláspont is. A szíriaiak jelentése szerint öt izraeli gép berepülését röviddel éjfél után észlelték és a légvédelmi tűz visszavonulásra késztette a behatolókat – a jelentést azonban csak 13 órával későbben tették közzé, egy harcias nyilatkozat kíséretében, amely szerint „Szíria fenntartja magának a jogot a maga által megválasztott eszközökkel válaszolni az agresszióra”. Vajon a jelentés a közvélemény egy szíriai katonai akcióra való előkésjtését volt tehát hivatva szolgélni? Ugyanakkor azonban a szír tájékoztatás ügyi miniszter kijelentette, hogy Szíria „nem hagyja magát belevonni egy háborús összetűzésbe az izraeliek által választott időpontban”. Megfigyelők szerint rejtély az is, ki kit próbált megfélemlíteni vagy próbára tenni: Izrael Szíriát, vagy éppen Szíria Izraelt?
Abban viszont minden megfigyelő egyetért, hogy a csütörtöki vélt vagy valóságos incidens bizonyítékul szolgálhat, hogy a helyzet nagyon kiélezett, jogos a félelem, hogy az egyik fél félreértelmezi a másik szándékait vagy tetteit és ebből akaratuk ellenére is könnyen háborús konfliktus fejlődhet ki.
Yehuda Lahav, Tel-Aviv
