Csaknem fél tucat javaslat van már napirenden a gyűlöletbeszéd korlátozására; most a kormyány próbálja – részben beépítve az eddigi elképzeléseket – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításával megteremteni a sértő megnyilvánulások elleni eredményes fellépést lehetőségét. A javaslatot várhatóan már hétfőn a parlament elé terjesztik. A szaktárca eközben fogást keres a kuruc.info nevű internetes oldalon, míg a Magyar Gárda megalakulása nyomán szóba került az egyesülési jogszabályok átalakítása is.
Várhatóan hétfőn nyújtja be a kormány a parlamentnek a Ptk. módosítását célzó javaslatot. Így elképzelhető, hogy még az őszi ülésszakban elfogadhatják a gyűlöletbeszéd korábbinál szigorúbb szakncionálását. A módosítás lényege, hogy a közösséget ért sértő megnyilvánulás esetén a közöség bármely tagja, illetve maguk a szervezetek vagy civilek is felléphessenek. Jelenleg ugyanis csak akkor van mód a fellépésre, ha a gyűlöletbeszédnek van konkrét, beazonosítható sértettje.
Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Gárda ügyében tartott múlt pénteki nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexualitásuk miatt kisebbségben lévők védelmében. A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón az igazságügyi tárca vezetője azt mondta, hogy a kormány álláspontja a koalíciós állásfoglalást követően válhat véglegessé.
Már szerda délelőtt, a kormányülést megelőzően megtartották a koalíciós egyeztetést a gyűlöletbeszédről, amelyen több miniszter és pártvezető is részt vett. Gusztos Péter liberális frakcióvezető-helyettes érdeklődésünkre annyit mondott: nem kizárt, hogy a napokban még lehet tisztázó jellegű koalíciós megbeszélés, de a hét végéig mind az SZDSZ, mind az MSZP képviselőcsoportja kialakítja álláspontját. Ha pedig mindkét frakció hozzájárul a javaslathoz, azt kormányzati javaslatként hétfőn a parlament elé terjesztik – közölte Gusztus. Szólt arról is, hogy az SZDSZ minden bizonnyal elfogadja a Ptk. módosítását, bár nem biztos, hogy minden egyes képviselő egyetért majd a javaslattal. Azt ugyanakkor nem támogatnák – igaz a mostani kormányjavaslat nem is szól erről -, hogy a Büntető Törvénykönyvben végezzenek módosításokat. Több más tervezet, illetve egy, már parlament előtt lévő előterjesztés ugyanis ezt célozza. Takács Albert miniszterhez hasonlóan Gusztos sem zárta ki, hogy még az őszi ülésszakon elfogadják a Ptk. módosítását.
Néhány nappal a kormányfő bejelentése után Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy a módosítás egy régóta fennálló szabályozási nehézséget oldana meg. Habár a hatályos Ptk. védi a személyhez fűződő jogokat – így az emberi méltóságot, a jó hírnevet -, nem biztosítja a fellépés lehetőségét akkor, ha a jogsérelemnek az illető nem kifejezetten a címzettje. A mostani tervezet szerint azonban bárki, aki sértve érzi magát egy gyalázkodó kijelentés miatt, jogi úton kérhetne elégtételt. Gadó a javaslat másik fontos céljának nevezte, hogy ha a sértő kijelentés címzettje a jogsérelem ellen nem tud vagy nem akar saját maga fellépni, akkor ezt az erre a célra létrejött jogvédő szervezetek megtehessék helyette. Példaként említette, hogy ha valaki a gyűlöletkeltő beszéd ellen azért nem lép fel, mert attól tart, hogy utóbb felismerik és retorzió éri, vagy nincs hozzá elegendő jogi tudása, esetleg nincs a jogi fellépéshez szükséges anyagi forrása, akkor a jogvédő társadalmi szervezet is felléphet az érdekében úgynevezett közérdekű kereset formájában. A tervek szerint, ha civil szervezet lépne fel jogi úton és nyerne kártérítést, akkor az így befolyt összeget a sérelmet szenvedett közösség érdekében és céljaira kellene felhasználni. Ha magánszemély perel, akkor a kártérítés őt illetné – tette hozzá a szakállamtitkár.
A gyűlöletbeszéd ügye nemcsak a Magyar Gárda megalakulása miatt került elő, hanem a kuruc.info nevű internetes portál miatt is. Ebben az ügyben a miniszterelnök annak vizsgálatát kérte Takács Alberttől, hogy a hatályos büntető jogszabályok, illetve a sajtótörvény rendelkezései lehetővé teszik-e a kuruc.info elleni arányos fellépést. A válasz szerint az uszító hangvételű tartalom eltávolítására nincs lehetőség a külföldi szerverről működő portál esetében, de jogszabály-változtatással elérhető, hogy az ilyen cikkek íróját, szerkesztőjét bíróság elé lehessen állítani Magyarországon, ha innen töltötték fel az anyagot. Takács Albert szerda reggel a közszolgálati televíziónak arról beszélt: a tárca foglalkozik azzal a lehetőséggel is, hogy korlátozza a kuruc.info elérhetőségét. Hozzátette, hogy kényes dologról van szó, „hiszen akarva-akaratlan valamilyen módon a cenzúrára hasonlít, ha az elérhetőséget korlátozzák”.
Nem a mostani az egyetlen kezdeményezés a gyűlöletbeszéd ügyében. Nyár elején a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, Lomnici Zoltán a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot – ugyancsak a Ptk. módosítására. Ők is azt akarták elérni, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Így büntetőügyekben a sértett mellett a bejegyzett egyház országos szerve is jogosult lenne magánindítvány benyújtására. Céljaikat és lényegüket tekintve a javaslatok nagyon hasonlóak, ám az LB és a Mazsihisz közös javaslata az ügyészségnek is lehetőséget biztosított volna a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépésben. A szaktárca ugyanakkor úgy vélte, mivel polgárjogi igényről van szó, amíg van olyan magánjogi szereplő, aki fel tud lépni a jogsérelemmel szemben, addig nincs szükség az ügyészségre. Áprilisban, a holokauszt emléknapon pedig szocialista képviselők kezdeményezték ismét, hogy a Btk. írja elő a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialisták 2003-ban is megpróbálkoztak egy hasonló javaslattal, amit az Alkotmánybíróság 2004-ben alkotmányellenesnek minősített.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a kormány készülő előterjesztésének. A Ptk módosítása ugyan egyszerű többséget igényel, ám a változtatások olyan alapjogi kérdéseket (például szólásszabadság) is érinthetnek, amit csak kétharmados egyetértéssel, az alkotmány módosításával lehetne rendezni.
Népszava Online
