![]()
![]()
![]()
Külföld 2007-09-05 22:51
![]()

![]()
Harminc éve rabolta el a RAF Schleyert
![]()
![]()

![]()
A merénylet helyszíne 1977-ben (Fotó: MTI/AP – Heinz Ducklau)
Harminc éve, 1977. szeptember 5-én rabolta el a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) Hanns Martin Schleyert, a német Munkaadók Szövetségének elnökét. A gyárost másfél hónapig tartó túszdráma után elrablói kivégezték.
Schleyer saját múltjának áldozata lett: az 1915-ben született üzletember fiatal korától meggyőződéses nemzetiszocialista volt. 18 évesen csatlakozott az SS-hez, és ideológiai gyengeséggel vádolta társait. A német Munkaadók Szövetségének elnökeként élesen kritizálta a „68-as baloldali mozgalmakat. Előnytelen megjelenése és megosztó kijelentései miatt a szélsőbalos mozgalmárok fő ellenségévé vált, a The New York Times szerint Schleyer volt a tipikus „csúnya, gonosz kapitalista”. 1977 szeptemberében Kölnben rabolták el, és cserébe elfogott RAF-tagok szabadon bocsátását követelték a terroristák. Helmut Schmidt kancellár nem engedett követeléseiknek, s a negyvenhárom napig tartó túszdráma után egy erdőszélen hagyott Audiból került elő Schleyer holtteste. A gyilkos kilétére máig nem derült fény.
A RAF maroknyi csoportja erőszak és terror segítségével akarta megdönteni a szerintük álságos és elnyomó kapitalista rendszert. A föld alatti csoport elsősorban a hetvenes években okozott zavart az NSZK hétköznapjaiban és politikai életében. „Hivatalos” feloszlásukról egy 1999-es névtelen levél értesítette a közvéleményt.
A Frankfurter Rundschau Angela Merkellel közölt interjút. A német kancellár a Schleyer-merénylet kapcsán kifejtette: Németországban a történtek óta erős hagyománnyá vált, hogy a kormány és az ellenzék összefog az államot érintő alapvetően fontos kérdésekben.
Emlékeztetett Helmut Schmidt akkori kancellár törekvésére, hogy a válság megoldásába valamennyi parlamenti pártot bevonja. A kancellár azt is hangoztatta, hogy az állam nem zsarolható. Hangsúlyozta, hogy német állampolgárokat már az ő hivatali ideje alatt is többször elraboltak. Ilyen esetekben „nehéz és keserű” döntéseket kell hozni – tette hozzá a kancellár asszony.
Ugyancsak egy tegnapi interjúban azonban élesen vádolta az akkori kormányt Hanns Martin Schleyer özvegye. A 91 esztendős Martine Schleyer ma is a hatóságok szemére hányta: feláldozták férjét, hogy bebizonyítsák az állam zsarolhatatlanságát. A Schmidt-kormányt Klaus Bölling egykori kabinetszóvivő látványosan megvédte. Szerinte Schleyert mindenképpen élve akarták kiszabadítani, de ugyanakkor azt is bizonyítani kellett, hogy a hatóságok nem riadnak meg az új keletű terrorista fenyegetéstől.
![]()
RG

