Ha Németországban valaki úgy lendíti a karját, hogy közben két ujját behajlítja, ami nem azonos az eredeti náci köszöntéssel, akkor is eljárás alá vonják. Ezzel szemben Magyarországon nem látok ilyen eljárásokat – mondja a Magyar Gárda kapcsán reflektorfénybe került szélsőséges csoportok jogi megítélésével kapcsolatban Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese, aki a múlt héten nyílt levélben szólította fel Sólyom László köztársasági elnököt a neonáci jelenségekkel kapcsolatos megszólalásra.
Kapott választ az elnök úrtól?
– Nem, de szerintem egyelőre nem is kaphattam, mert szerdán postáztam a levelet.
Sólyom László köztársasági elnökként sokkal aktívabb, mint az elődei, hozzájuk képest gyakran szólal meg. A Magyar Gárda ügyében viszont hallgat. Ön szerint miért?
– Talán attól fél, hogy belekeveredik egy olyan politikai játszmába, ahol az egyik oldalhoz óhatatlanul közelebb kell állnia. A hozzá intézett levelem azonban éppen arról szól, hogy nem politikai állásfoglalást várnék tőle, hanem azt, hogy azoknak az embereknek a védelmében szólaljon meg, akik valóban fenyegetve érezhetik magukat. A köztársasági elnök erkölcsi mércék megsértése esetén már többször megszólalt. Az alkotmányban rögzített feladatai között nem szerepel erkölcsi mércék betartatása, de ha ezt teszi, akkor – azt gondolom – minden olyan alkalommal tennie kell, amikor hasonló súlyú erkölcsi problémák merülnek fel.
Az erkölcsi megfontolás mellett azt is írja, hogy a Magyar Gárda esetében az állami erőszak-monopólium kikezdése is fennáll. Jogilag hogyan fogható ez meg, hiszen – azon túl, hogy a vak is látja, hogy miről szól a történet – eddig nem történt erőszak.
– A vezetőik azt állítják, hogy a gárda valamiféle nemzetőrségnek lesz az előfutára. Az viszont nyilvánvalóan az állami erőszak-monopóliummal összefüggő tevékenységet fog folytatni, hiszen egy nemzetőrségnek éppen az a feladata. Ezzel egybecseng, hogy a gárdisták – még ha egyébként legális formában is, de – fegyverhasználatot tanulnak. Miért tanulnak? Nyilván, hogy előbb-utóbb használják a fegyvert.
Nem állítom, hogy a szervezetet már a bejegyzéskor be kellett volna tiltani, mert nem ismerem az alapszabályát. Lehet, hogy akkor kell majd, amikor valóban erőszakot alkalmaznak, amikor először történik valami megengedhetetlen.
Erőszak egyébként, ha nem is fegyveres, már történt: Bitó László író a Népszabadságban számolt be arról, hogyan próbált a várbeli gárdaavatáson a maga antifasiszta táblájával egyszerűen csak jelen lenni – bármiféle zavarás és erőszak nélkül. A rendezvény szervezői, akik nyilvánvalóan nem állami erőszakszervezet alkalmazottai, erőszakkal tetették le a tábláját, majd erőszakkal távolították el őt magát. Pedig erre egyetlen szervezet jogosult Magyarországon: a rendőrség.
Egyértelmű tehát, hogy a gárda magában hordja az állami erőszak-monopólium kikezdésének a lehetőségét, a köztársasági elnöknek pedig fel kell hívnia erre mindazok figyelmét, akik rendelkeznek megfelelő hatáskörrel.
A hatóságok rendelkeznek megfelelő jogosítvánnyal a szélsőjobboldali mozgalmakkal szembeni fellépéshez?
– Megvannak ezek a jogosítványok, csak nem mindig élnek velük. Ha valaki gyűlöletre uszít – márpedig lehet találni ennek a szervezetnek a nyilatkozataiban gyűlöletre uszítást -, akkor eljárást kell indítani. (folytatás)
