A zárai piac közelében van a bolhapiac. Nagydarab ember támasztja az ajtófélfát. Mintha egy Kusturica-filmből jött volna Dalmáciába. Terel befelé. Van itt minden, régi gépek alkatrészei, emléktárgyak, képeslapok. Magyarországra terelődik a szó. Aggodalmaskodva magyarázza, hogy Budapesten fasiszta gárdát alapítottak. Néhány tucat ember, nem biztos, hogy fasiszták, mondom neki, nagyobb gond nálunk a növekvő szegénység. Akkor is veszélyes, folytatja. Majd váratlanul megkérdezi: és Erdelj? Így horvátul, a régi szóval. Tehát a magyar irrendentaveszély!
Belpolitikai fantomkép
A Magyar Gárda hazai és nemzetközi sajtókarrierje kitűnő példa a média politikai szerepére és országunk képének rombolására. Az uborkaszezonban jó nagyot szólt – a gyurcsányi kormányzat céljainak megfelelően. Egyik-másik szomszédunk nacionalistái örvendhettek neki. A belpolitikai fantomkép lejáratja Magyarországot külföldön.
A nemzetközi tömegtájékoztatás gyakran épít a régi előítéletekre. Az egyik szokásos címke rólunk, még az első világháború előtti propagandából, hogy gőgös soviniszták volnánk, ellenségei a békés szlávoknak. A gárda így fölhasználható a nemzetközi porondon riasztó jelként, és segíthet más országok szélsőséges mozgalmairól (például a szlovák kormánykoalíció egyik pártjáról) elterelni a figyelmet. Mert lám, a magyarok… Hiszen tudnivaló: területi követelések, Horthy, nyilasok. Elég a néhány hívó szó, nem kell magyarázat. A belgrádi Politika online kiadásában (augusztus 27.) Milos Kazimirovic Európai nyugtalanság a neonácik miatt című cikkében fejtegeti, hogy milyen veszélyt jelenthetnek Németországban a szélsőjobboldali szervezetek. Néhány mondatban arra tér ki, hogy új uniós országokban is vannak aggodalomra okot adó jelenségek. Az írás mellett az AFP hírügynökség fotója a Magyar Gárda eskütételéről.
Elégtétel
A legnagyobb visszhangot Szlovákiában keltette a hír. Megszólalt maga Ján Kubis külügyminiszter is. A Dnes című hírportálban magyarázta, hogy azok az erők állnak e szervezet mögött, amelyek jó egy évvel ezelőtt igyekeztek a lehető legjobban fölbolygatni a kedélyeket, fölnagyítani a problémákat, és szítani a feszültséget Magyarország és Szlovákia között. Fico miniszterelnök pártja a SITA szlovák hírügynökség augusztus 27-i közleménye szerint nagy nyugtalansággal fogadta a hírt. Katarína Klizanová-Rysova, a Smer szóvivője kijelentette: egy ilyen szélsőjobboldali egység létrejötte egyértelmű fenyegetést jelent az európai demokráciára, nyugtalanítónak találta, hogy a második legerősebb magyar pártnak, a Fidesznek a képviselői is jelen voltak az eskütételen. „Magyarország és Szlovákia a közös Európai Unió tagjai – mondta -, és az olyan félkatonai szervezeteknek, amelyek célul tűzik ki a jelenlegi határok megváltoztatását és az egyes államok szuverenitásának a megsértését, nincs mit keresniük az unió területén.”
Egy nappal az 1944-es németellenes szlovák felkelés emléknapja előtt, augusztus 28-án megszólalt Zdenka Kramplová, Meciar pártjának főtitkára: „Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy akkor, amikor mi annak a felkelésnek a hatvanharmadik évfordulójára emlékezünk, amelyben a szlovák nép szembeszállt a fasizmussal, a szomszédos Magyarországon a második világháború korszakára emlékeztető erők élednek újjá.” Elégtétel érezhető ezekből a megnyilatkozásokból. El lehet terelni a figyelmet Malina Hedvig máig tisztázatlan esetéről vagy az olyan atrocitásokról, mint amilyen a múlt héten Nagyszombatban történt, ahol szlovák újnácik vertek meg egy színes bőrű angol állampolgárt.
A román sajtóban is jelentek meg hírek – némileg visszafogottabbak – a Magyar Gárdáról. Kissé magyarosított fekete egyenruhájuk a náci SS-eket idézi (Gindul, augusztus 27). A Ziua egyik korábbi cikke szerint a Magyar Gárda fő jellemzője, hogy románellenes. Augusztus 30-án írta a bukaresti Cotidianul, hogy a román külügyminiszter szerint nem kell a szervezetnek túl nagy jelentőséget tulajdonítani, bár ahhoz kétség sem fér, hogy nincs összhangban az európai elvekkel és értékekkel. Arra is hivatkozik, hogy a miniszterelnök elhatárolódott a Magyar Gárdától. Román vagy szlovák szempontból ő akár nemzetmentőnek tekinthető. A szlovák külügyminiszter helyesli, hogy Gyurcsány ügyészségi vizsgálatot kért az ügyben. Az a magyar kormányfő, aki már eddig is sokat tett azért, hogy a magyar kisebbségek ne számíthassanak Magyarország támogatására.
Figyelemelterelés
Elkészült tehát egy fantomkép a Magyar Gárda kapcsán. Mintha a maga nemében egyedülálló jelenség volna, és kivételesen nagy veszélyt jelentene térségünk biztonságára. Az egyre súlyosbodó hazai válság idején segít a kormánynak elvonni a figyelmet az igazi gondokról. Az országképet is sikerült kellőképpen besározni, továbbá muníciót szolgáltatni a magyarellenes törekvésekhez. „Szláv ellengárda – olvasom egy augusztus 27-i keltezésű névtelen szlovák blogban. – Amikor több mint ezer éve, vagy kétszáz évvel Dzsingisz kán előtt, területünket primitív, barbár nomád törzsek támadták meg Mongóliából, az úgynevezett ujgurok, akikből a mai magyarok lettek, a mi békeszerető lakosságunk nem volt fölkészülve. Ezek a nomád törzsek kihasználták fölkészületlenségünket, hogy a férfiakat meggyilkolják, az asszonyokat megerőszakolják. Nem hagyjuk, hogy még egyszer ilyesmi megismétlődjön.” Ez talán megnyugtatná zárai emberünket. A magyar polgárokat kevésbé.
Kiss Gy. Csaba, Közép-Európa-szakértő
