TÖRVÉNNYEL A SZÉLSŐSÉGEK ELLEN
Az alkotmány szabadságjogi előírásai következtében szűk a mozgástere a kormánynak a szélsőséges csoportok, megnyilvánulások elleni fellépések jogi kereteinek meghatározásánál.
Beindult a szocialista politikusok fantáziája, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa fasisztának nevezett szélsőjobboldali csoportok és honlapok elleni hatékonyabb fellépést szorgalmazta. Lényegében a polgári szabadságjogokat szabályozó valamennyi jogszabályt – az egyesülési, a gyülekezési és a szólásszabadsággal kapcsolatos törvényeket – módosítani szeretnék azzal a céllal, hogy a szélsőséges megnyilvánulásokat szigorúbb kontroll alá vonják.
„A büntetőjogban meglehetősen korlátozott lehetőséget látok a változtatásra” – foglalta össze a kuruc.info kapcsán Gyurcsány utasítására készített igazságügyi minisztériumi javaslat lényegét a HVG kérdésére Kondorosi Ferenc államtitkár. A tárca álláspontja szerint büntetőjogi fellépés rágalmazás, becsületsértés, törvény vagy hatóság, illetve közösség elleni izgatás miatt jelenleg is lehetséges. Tehát akiről becsületsértő dolgot állítanak, az képes érvényt szerezni az igazának. A közösség elleni izgatás esetében sokkal tágabbak azonban a véleménynyilvánítás korlátai, „az alkotmányban biztosított véleménynyilvánításhoz való jogból kell kiindulni” – magyarázta az államtitkár. Az Alkotmánybíróság (AB) pedig már több esetben kifejtette, a véleményszabadság olyan alapjog, amelyből csak igen kevés más joggal szemben kell engedni. A bíróságok következetes gyakorlata szerint is egyes személyek más alapjogát nem sértő vagy őket közvetlenül nem veszélyeztető megnyilatkozások nem érik el azt a szintet, amellyel szemben a véleményszabadságból engedni kellene.
Az igazságügyi tárca ragaszkodik az AB és a bíróságok által kijelölt keretekhez. Ehhez persze az a tapasztalat is hozzájárulhatott, hogy a közösség elleni izgatással kapcsolatos, a Horn- és a Medgyessy-kormány által elfogadtatott törvényeket az AB alkotmányellenesnek találta. Egyébként jelenleg a parlament előtt van Bárándy Gergely szocialista képviselő javaslata, amely megoldást keres a szélsőséges megnyilvánulások büntetőjogi üldözhetőségére. Az indítvány beterjesztéséhez nevét adta az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke, Avarkeszi Dezső is, és az e bizottságban ülő MSZP-s képviselők szintén támogatják a próbálkozást. Az igazságügyi tárca, illetve a kormány viszont a szabaddemokraták véleményével ért egyet: ellenezte a tervezet napirendre tűzését.
Arra viszont lát lehetőséget a minisztérium, hogy a büntetőeljárási törvény módosításával megnehezítsék azon honlapok működését, amelyekkel szemben büntetőeljárás indul. „Elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatok zárolása” néven átmeneti lehetőséget adnának az ügyésznek vagy az eljáró bírónak, hogy kötelezze a tartalom közvetítőjét – tehát nem a szerkesztőséget, hanem azt az internetes szolgáltatót, amely lehetővé teszi a lap hálóra kerülését – a jogsértő tartalom „eltüntetésére”. A kuruc.infót egyébként mindez nem érinti. Ez a honlap ugyanis amerikai tárhelyről érhető el, letiltani csak bűnügyi jogsegély keretében lehetne, s azt is csak akkor, ha a Magyarországon jogsértőnek tartott cselekmény Amerikában is annak számít.
A miniszterelnök több reményt fűz a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításához. Gyurcsány nemzetközi sajtótájékoztatóján is ezt emelte ki, mint ami megoldást nyújthat majd a szélsőséges vélemények elleni eljárásra. A jelenlegi bírósági gyakorlat szerint csak akkor tud valaki fellépni személyiségi jogainak megsértésekor, ha személy szerint ő a sértett. A polgári jog szakértői szerint vitatott ugyan, hogy a Ptk. idevonatkozó paragrafusait így kell-e értelmezni, ám a bíróságok ragaszkodnak e gyakorlatukhoz. Mint a De Jure szakmai folyóiratban a Legfelsőbb Bíróság (LB) polgári kollégiumának vezetője, Murányi Katalin és helyettese, Wellmann György kifejtette, „nem megoldott az a kérdés, ki jogosult fellépni polgári jogi úton egy közösséget általánosságban sértő megnyilvánulások ellen. Ezt a kérdést azonban nem a bírói gyakorlatnak, hanem a jogalkotásnak kellene megoldania.”
Az igazságügy most ezzel próbálkozik. „Az a természetes személy, aki magára nézve sértőnek tekint valamely, például kisebbségi, etnikai vagy vallási közösséghez való tartozást gyűlöletkeltésre alkalmas módon támadó kijelentést, akkor is polgári per indítására legyen jogosult, ha sem közvetlenül, sem közvetve nem vált nevesített célponttá” – így foglaltatná törvénybe a tárca. Ez viszont azt jelenti, hogy egy sértőnek vélt kijelentés miatt számtalan eljárás indulhatna, hiszen bárki perelhetne. Ismerve a magyar szokásokat, nyilvánvalóan tárgyalásrohammal kellene a bíróságoknak szembenézniük. Érezték ezt az LB polgári kollégiumának vezetői is, amikor cikkükben kifejtették, hogy a legmagasabb bírói fórum az egyéni igényérvényesítést nem tartja szerencsésnek, s inkább azt a megoldást támogatná, ha „az érintett közösség, csoport képviseletére (érdekképviseletére) jogosult szerv kapna perindítási jogot”. Mindez azért is érdekes, mert szembemegy az LB elnöke, Lomnici Zoltán által készített javaslattal, amelyet a főbíró már átadott a parlament alkotmányügyi bizottságának. Ebben Lomnici a tárca megoldásához hasonló javaslatot készített, s ő is lehetővé tenné az egyéni érdekérvényesítést. Lomnici javaslata anynyiban különbözik a minisztériumétól, hogy lehetővé tenné az ügyészség fellépését a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos polgári jogi perekben.
Míg a kormány idén tavasszal a gyülekezési törvény módosítását szorgalmazta, addig a múlt héten két szocialista képviselő az egyesülési törvény szigorításáról szóló szándékát jelentette be. Szabó Zoltán és Török Zsolt szerint új helyzet van: egyre gyakrabban lépnek a nyilvánosság elé szélsőséges szervezetek. A két MSZP-s politikus szerint ennek úgy lehetne gátat szabni, ha beemelnék az egyesülési törvénybe az 1947-es párizsi békeszerződés egy passzusát, amelynek értelmében fasiszta jellegű katonai, illetve revizionista propagandát kifejtő szervezetek nem alakulhatnak Magyarországon. Annyira persze a szélsőjobboldali szervezetek alapítói is tisztában vannak a jogszabályokkal, hogy dokumentumaikban nem fogalmaznak meg nyilvánvalóan jogellenes – fasiszta jellegű – szabályokat, célokat. Szabóék ezért azzal is kiegészítenék az egyesülési törvényt, hogy a bíró ne normatív módon, pusztán az egyesület irataiból döntsön, hanem intuíciói alapján mérlegelhessen is. Azaz: ha úgy érzi egy bíró, fennáll a veszély, hogy a létrejövő szervezet jogszabályellenesen működik majd, mert például az alapszabályából, jelszavaiból vagy szimbólumából ilyen következtetést von le, akkor tagadhassa meg a bejegyzést. Most nincs ilyen „megérzéses” megelőző szűrésre mód. Ha tevékenysége során követ el egy szervezet jogellenes cselekedeteket, akkor az ügyészség léphet fel ellene, s adott esetben – mint a Vér és Becsület nevű szervezet esetében történt – végül a bíróság fel is oszlathatja.
RIBA ISTVÁN
