A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésével, a legális munkavállalás elősegítésével, az energiapolitikai együttműködés erősítésével és pénzügyi támogatással igyekszik stabilitást és biztonságot teremteni közvetlen szomszédságában az Európai Unió. Magyar álláspont szerint Ukrajnának nem partnerséget, hanem EU-tagságot kell kilátásba helyezni.
Nem tagságot, hanem különleges partneri viszonyt ajánl az Európai Unió 27 tagállama annak a 16 országnak, amely keleti és déli szomszédságában terül el. Az Európai Szomszédsági Politikáról (ESZP) rendezett hétfői brüsszeli tanácskozáson Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja megerősítette: a Huszonhetek készek arra, hogy megkönnyítsék a munkavállalást a szomszédos államokból érkezők előtt, ha a partnerországok teljeskörűen együttműködnek az EU-val az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Az unió emellett szabadkereskedelmi megállapodást, regionális energiaügyi együttműködést és hét év alatt mintegy 12 milliárd euró pénzügyi támogatást helyez kilátásba azoknak az államoknak, amelyek teljesítik a különleges partneri viszony létrehozásához szükséges feltételeket. Az ukrán és moldáv üzletemberek, kormányzati tisztségviselők, tanárok és diákok már ez év végétől gyorsabban és olcsóbban juthatnak schengeni vízumhoz.
Magyarország számára különösen fontos, hogy Ukrajna előtt ne záruljon be az EU kapuja, a szomszédsági politika ne a bővítés pótszere legyen, hanem akár egyik állomása – hangsúlyozta felszólalásában Göncz Kinga. Magyar álláspont szerint a kelet-európai partnerországoknak legalább akkora hangsúlyt kell kapniuk a unió szomszédsági politikájában, mint a délieknek, amelyeket a mediterrán tagállamok erőteljes lobbija támogat. Budapest a Nyíregyházi Kezdeményezés keretében nyújt támogatást a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek fejlesztéséhez Ukrajnában – tájékoztatta kollégáit a magyar külügyminiszter, aki a tanácskozás után újságíróknak beszámolt arról is, hogy jövő januártól várhatóan életbe lép a Magyarország és Ukrajna közötti kishatárforgalmi megállapodás, amely jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására vár. (Az ESZP részesei: Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Izrael, Jordánia, Libanon, a Palesztin Hatóság, Szíria, Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Tunézia).
Halmai Katalin (Brüsszel)
