A Che Guevara kultusz, a drogliberalizáció és a többi elítélésével a Fidesz és a KDNP nem többet akart, hanem mást. Hiába keltenek félelmet a kereszténydemokratákban a margitszigeti nagyréten füvező hippik és a házasodni vágyó melegek, néhány héttel ezelőtt nem az ő rajongótáboruk zsidózott és buzizott vérben forgó szemmel a Várban.
Noha a Fővárosi Közgyűlés ülései az elmúlt hónapokban több alkalommal fulladtak botrányba szimbolikus politikai témákban folytatott veszekedései miatt, akadályozva ezzel az érdemi fővárosi feladatokról szóló vitákat és döntéseket, a múlt csütörtökön a Magyar Gárdától való elhatárolódás kapcsán kialakult felháborító, visszataszító és alpári adok-kapok rég nem látott mélypontra juttatta a testület munkáját.
Józan ésszel azt gondolnánk, hogy a Várban masírozó, valódi jelentőségén némileg túl kezelt, hivatalosan parlagfűirtásban utazó operettnácik elítélése mintegy rutinszerű eljárás lenne, az idejét mostanság árpádsávos zászlók és turulmadarak aktuálpolitikai pozicionálásával múlató közgyűlésnek mégis sikerült saját munkáját a „Ki a nagyobb fasiszta?” munkacímet viselő vetélkedővé degradálnia.
Miközben kívülről tényként kezelhető, hogy a Fővárosi Közgyűlésbe jutott pártok egyike sem szélsőjobboldali, ezt sem a Fidesz, sem annak kistestvére, a KDNP képviselői nem voltak képesek maguk igazolni, pedig ki, ha nem ők. Ehhez mindössze annyit kellett volna tenniük, hogy nemcsak a Magyar Gárdától határolódnak el, hanem az azt létrehozó Jobbiktól is, ahogyan azt a főpolgármester által jegyzett előterjesztés tartalmazta.
A Fidesz számára, amely – hangsúlyozom – nem szélsőjobboldali, ez kétségkívül nehézkes, ugyanis hiába utasítja vissza Tarlós István a Tarlós-Jobbik együttműködés vádját, tény, hogy a kampányban még függetlenségét fennhangon hirdető fideszes frakcióvezető akkor nem hárította el a Jobbik támogatását, jelenleg is működik Fidesz-Jobbik koalíció egyes fővárosi kerületekben, és a baloldal aktuális jobboldali liblingjének számító Rogán Antal is többek közt a Jobbik támogatásával lett Belváros-Lipótváros polgármestere.
Ezek tények, kár velük vitatkozni, s hogy ez a Fidesz számára is kínos, az bizonyítja legjobban, hogy a legnagyobb ellenzéki párt fővárosi képviselői normális reakció helyett igyekeztek a szocialistákat belekeverni egy másik kínos szituációba a Che Guevara kultusz felemlegetésével. Szögezzük le, hogy Che Guevara tömeggyilkos volt, az MSZP vele való azonosulása pedig inkább megdöbbentő, mint kínos.
Az MSZP-s fiatalok Che Guevara mániáját annak idején az SZDSZ is kifogásolta, így aligha a szocialistákat akarta védeni a főpolgármester, amikor a közgyűlésben azt kérdezte a Fidesztől: „hogy jön ide Che Guevara?” Úgy jön ide, hogy a Fidesz csak úgy akart elhatárolódni a Magyar Gárdától, ha a közgyűlés nyilatkozatban ítéli el Che Guevarát is, mondván, hogy a fenti úriember arcképével ékesített pólók sokakban éppúgy félelmet kelthetnek, mint a természetesen csak hagyományőrzés céljából lőgyakorlatozó gárdisták.
Arról persze lehetne vitatkozni, mennyire félelmetes például Hegyi Gyula és nyilván népes rajongótábora, sokkal érdekesebb azonban, hogy a Magyar Gárdától való elhatárolódás ürügyén a KDNP nyilatkozatban akarta elítélni a drogliberalizációt (tényleg, az hogy jön ide?), illetve a vallási jelképek meggyalázását. Magyarul a Kendermag-tüntetést és a melegfelvonulást, persze ennek kimondása nem lenne elegáns, hülyének meg bárkit lehet nézni.
Ezért volt végtelenül álszent a Fidesz és a KDNP felháborodása, amikor a szabaddemokrata politikusok kettős beszéddel, relativizálással és hamis analógiák gyártásával vádolták meg őket. Tarlósék azt mondják, ők épphogy többet akartak, nem kevesebbet. Tévedés: a Che Guevara-kultusz, a drogliberalizáció és a többi elítélésével a Fidesz és a KDNP nem többet akart, hanem mást. Hiába keltenek félelmet a kereszténydemokratákban a margitszigeti nagyréten füvező hippik és a házasodni vágyó melegek, néhány héttel ezelőtt nem az ő rajongótáboruk zsidózott és buzizott vérben forgó szemmel a Várban.
Igenis kettős beszéd, ha Pokorni Zoltánelítéli a Magyar Gárdát, dehozzáteszi, hogyannak létrejöttéből Demszky Gábor akar politikai tőkét kovácsolni.Épp Pokorni akar politikai tőkét kovácsolni belőle, ha elhatárolódik ugyan a gárdától, de azt mondja, hogy annak megalakítása Gyurcsány Ferencnek jó. Tisztelt uraim, az „igen, de” márpedig kettős beszéd, ha kivonulnak a közgyűlésből, akkor is, ha nem, akkor is.
A fekete egyenruhában masírozó kurucoktól való egyértelmű és feltétel nélküli elhatárolódás helyett a Fidesz és kistestvére kisszerű aktuálpolitikai érdekek mentén gyakorlatilag meghekkelte a szélsőjobbos ideológiák ötpárti elítéléséről szóló nyilatkozatot, és a tökéletesen parttalan vitával órákra ellehetetlenítette a közgyűlés tényleges munkáját, jóllehet a testület augusztus végi ülésén olyan témák voltak napirenden, mint a budai kórházak összevonása vagy az akkor még reálisnak látszó BKV-sztrájk.
A vita során egyébként egyedül higgadtan viselkedő Hock Zoltán MDF-es frakcióvezető úgy fogalmazott: „a mi gyengeségünk, hogy nem tudtuk megtalálni a közös minimumot”. Hocknak igaza van, s ha már ezt sikerülne felismernie a budapestiek képviseletét ellátó hölgyeknek és uraknak, akkor következő lépésben illene visszaadni a Fővárosi Közgyűlésnek mind a funkcióját, mind a méltóságát.
