Gyurcsány: Itt fasiszták gyülekeznek
Nem várt fordulattal heves belpolitikai csörtévé vált az MDF által a szélsőségek elleni tiltakozásul összehívott ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató a Parlamentben. A két legnagyobb párt ugyanis közös elhatárolódás helyett egymással volt elfoglalva, s egymást hibáztatta a kialakult helyzetért.
Amikor a házigazda jogán Dávid Ibolya elnök köszöntötte a megjelenteket, még minden békésnek és harmonikusnak tűnt. A kisebbik ellenzéki párt első embere hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt napokban olyan fejlemények történtek, amely miatt minden, a demokrácia iránt elkötelezett erőtől joggal vár el nemzetünk és Európa egyértelmű politikai nyilatkozatot. Ebben a békés többségnek nemet kell mondani a gárdákra, a rosszemlékű szimbolikát másoló csoportokra. A Fórum vallja, hogy a demokratikus beilleszkedéssel összeegyeztethetetlen egy politikai párthoz kötődő egyenruhás, félkatonai szervezet. Az MDF szóvivője ezt követően bejelentette, hogy öt-öt percben kéri hozzászólásra a többi szervezet képviselőjét. Gyurcsány Ferenc, a mikrofonhoz lépve előre elnézést kért, hogy beszéde egy kicsit hosszabb lesz a megengedettnél, de mint mondta, fontos ügyről van szó. Azt azonban kevesen gondolták, hogy a kormányfő 20(!) perces, szenvedélyes hangvételű szónoklatot produkál. Azzal kezdte, azért tulajdonít ilyen nagy jelentőséget a megszaporodott szélsőjobboldali jelenségeknek, mert erre tanít bennünket a történelem, valamint mert ezek a „csoportocskák” mára nem elszigetelten, hanem egy rendkívül befolyásos parlamenti képviselettel rendelkező politikai párttal együttműködésben fejtik ki tevékenységüket. Innentől pedig nekiesett a Fidesznek, visszanyúlva először a múlt század elejére. Említette az 1919-ben, mindössze hat taggal megalakult Német Munkáspártot, amely létszáma 1933-ra, egy bizonyos Adolf Hitler vezetésével már elérte a 3 millió főt. Magyar példát említve pedig Szálasi híveit hozta fel, akik 1935-ben még annyi tagot sem számláltak, mint most a Magyar Gárda, kilenc évvel később viszont már százezrek életébe kerültek szörnyű tetteik. Ezután vázolta a Fidesz és a Jobbik (mint a Magyar Gárda életre hívója) egyre szorosabbra fűződő viszonyát. Felhívta a figyelmet: a legnagyobb ellenzéki párt elnökének támogatásával és felhívásával működő Demokrata című hetilap főszerkesztője a Magyar Gárda alapító tagja. Nincs azonban egyetlenegy vezetője sem a szóban forgó pártnak, aki egyértelmű értékelését, elemzését adná a jelenségnek. Világossá kívánta egyúttal tenni: a Magyar Szocialista Párt meggyőződése, hogy mindaz, amit a Magyar Gárda megjelenít és képvisel, az maga a komplett nemzeti szocializmus, a nácizmus. Bizonyítékként fotón mutatta meg, hogy a tagok avatásán megjelent Nemzeti Őrsereg tagjai olyan karszalagot viseltek, amelyik kísértetiesen emlékeztet a Szálasi-féle magyar hungaristákéra. Idézett Gyurcsány több, a Demokratából való cikket is, amelyek szerinte egyértelműen holocaust-tagadó, fasiszta, rasszista megnyilvánulásokat tartalmaznak. Ekkor az MDF szóvivője figyelmeztette a kormányfőt, letelt a neki szánt idő, mire ő így reagált: „Szóvivő úr, higgye el nekem, ma az ország legnagyobb baja nem az, hogy ez öt perccel tovább fog tartani”. Egyúttal bejelentette: a kormány a jövő héten a Polgári Törvénykönyv módosítását fogja kezdeményezni azért, hogy a vallásuk, nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozásuk, illetve a szexuális orientációjuk miatt kisebbségben lévő személyeknek lehetőségük legyen a közösségüket ért sértő, bántó vagy lealacsonyító megnyilvánulásokkal szemben bírósághoz fordulni. Arra az ellenzéki vádra pedig, hogy a szóban forgó folyamat a kabinet politikájának a következménye, így reflektált: a folyamatos jobbszél felé történő lassú sodródás és fasizálódás kezdete jóval 2006 tavasza elé tehető. Az őt követő fideszes frakcióvezető, Navracsics Tibor, jóval higgadtabban így szólt: a mai problémák gyökere Gyurcsány 2001-es magyar politikába való belépésére vezethető vissza, amikor is elkezdte gyűlölet-politikáját. Ennek elemei voltak a 23 millió románnal való riogatás, a Köteles-beszéd, valamint a határon túli magyarok ellen intézett felszólalása 2004-ben. Újra megemlítette azt is, hogy amíg a Fidesz kizárta a soraiból a személyügyi államtitkárról gyalázatos montázst megjelentető rádió munkatársát, addig a szocialisták nem tették meg ugyanezt a szellemében hasonlót cselekedő Zuschlag Jánossal és Pásztor Tiborral. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc nem ért a kormányzáshoz, csak a hisztériakeltéshez, a Fidesz ezzel szemben a rend és a törvényesség pártja. Azt várja a kormánytól, hagyja békén az ártatlanokat, a bűnösöket viszont büntesse meg. Ügyelve a szavakra, a Gárdáról azt mondta: „az rossz az országnak”. Végül leszögezte: a Fidesz azért alakult meg 1988-ban, hogy Magyarországon demokrácia legyen, ellenben Gyurcsány tevékenységével, aki akkor a KISZ főállású funkcionáriusa volt. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője kijelentette: ma hazánkban nincs fasizmus, viszont sokan vannak, akik okkal félnek tőle. Sőt, ellentétben néhány közelünkben lévő országgal, nálunk nincs olyan parlamenti erő, amely radikálisnak lenne nevezhető. Meggyőződése, hogy a hazai radikális szélsőjobb megjelenése politikai kérdés is, ezért felkérte a Fideszt, tegye félre választási szempontjait, s szakítsa meg kapcsolatait a Jobbikkal. Ötödikként Harrach Péter, a KDNP alelnöke lépett a pulpitushoz, aki elmondta: a kialakult helyzetre a megoldás egy hatékony kormány lenne, ugyanis minden, amihez a kabinet nyúl, káoszhoz vezet. A leglényegesebb, amit a kereszténydemokraták vallanak, az emberi méltóság tisztelete. Ennek megsértése esetén pedig azonnal felemelik a szavukat. Csatlakozva Navracsicshoz, megjegyezte: a kormányfő részéről elhangzottak csak a figyelmet terelik el arról, „hogyan fogjuk az árokba borult szekeret kihúzni onnan”.
Szerző: Vass János | egyéb írások a szerzőtől 
