Csak az evangélikus egyház határolódott el a Magyar Gárdától a kormány szerdai felhívása nyomán. Az evangélikus vezetők azonban, Bölcskei Gusztáv református püspökhöz hasonlóan, a kormányt is felelősnek tartják a kialakult helyzetért. Az ugyancsak elhatárolódásra felszólított államfő nem élt az újabb megszólalási lehetőséggel, pedig Halmai Gábor nyílt levélben kérte erre Sólyom Lászlót. Megszólalt viszont a Fidesz elnöke, aki szerint az „elhatárolódás rossz kifejezés”.
Az evangélikus egyház aggódik a kicsi, de radikális csoportok megjelenése miatt, s elutasít minden olyan ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal, de a kialakult helyzetért a kormányt is felelősnek tartja – írta az egyház vezetése. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – a kormány állásfoglalását ismertetve – azt kérte az államfőtől, a történelmi egyházaktól és a legnagyobb ellenzéki pártszövetségtől, tegyék egyértelművé, hogy osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, továbbá azt is tegyék egyértelművé: a Magyar Gárda egyenruhája, retorikája és szóhasználata a neonáci mozgalmakra utal.
Evangélikus elutasítás
„Elutasítunk minden olyan jelképet, viseletet, szóhasználatot, ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal. Elítélünk minden olyan megnyilvánulást, mely bárkit emberi méltóságában, bármiféle identitásában sért” – írta az evangélikus egyház elnöksége és püspöki tanácsa. Az egyházi vezetők – Prőhle Gergely országos felügyelő, Ittzés János elnök-püspök, Fabiny Tamás és Gáncs Péter püspökök – annak ellenére tartották szükségesnek kifejteni ezt, hogy a gárdával, a szervezet megalakulásakor tapasztalt evangélikus lelkészi részvétellel kapcsolatban már többször kifejtették álláspontjukat. Ugyanakkor felelőtlennek nevezték „azt a gyakorlatot, mely politikai szándékoktól vezérelve marginális jelenségeket túldimenzionál, rávetít nagyobb, széles körű legitimációval rendelkező szervezetekre, csoportokra”. Nyilatkozatuk szerint nem lehet elhallgatni a kormány felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában. Mint írták, az elmúlt egy évben aggasztóvá vált az általános békétlenség, elkeseredés, a radikális csoportok megnyilvánulásainak elszaporodása és a közállapotaink romlásában, a társadalom szűk rétegének radikalizálódásában „döntő szerepe volt a 2006 késő nyarán, őszén történteknek”. „Meggyőződésünk, hogy a fentiekkel kapcsolatos kormányzati bocsánatkérés, a felelősök megnevezése elkerülhetővé tette volna az azóta tapasztalható radikális megnyilvánulások jó részét” – fogalmaztak az egyházi vezetők, akik arra kérték a kormányt, a mindennapi gyakorlatban is tegyen meg mindent polgárai védelméért, a közbiztonság és közrend, valamint az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosításáért, a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlatban is tapasztalható megvalósulásáért.
Az evangélikus egyházi vezetők állásfoglalásának e második része tartalmilag egybevág a református egyház szerdai közleményével, amelyet Bölcskei Gusztáv jegyzett. A református zsinat elnök-püspöke szerint egyháza „aggódva figyeli az elmúlt öt napban folyó intézményes figyelemelterelést a társadalom valóságos problémáiról, különös tekintettel a közel egy évvel ezelőtti zavargásokra”. Bölcskei úgy vélte, a kormány a református egyház ellen politikai és kommunikációs hadjáratot indított, pedig a református egyház egyértelművé tette álláspontját a szombati eseményekkel kapcsolatban. Mindeközben – Bölcskei szerint – „nem esik szó, és nem történik semmi a társadalom megannyi szintjén és területén egyre erősödő esélyegyenlőtlenség megszűntetése érdekében, sőt a folyamatokat a kormány tovább generálja”.
Vizsgálat a tábori püspök ügyében
A Dunamelléki Református Egyházkerület ugyanakkor vizsgálatot indított Csuka Tamás lelkész ügyében. Az egyházkerület püspöke, Szabó István a távirati irodának ezzel kapcsolatban annyit üzent, hogy a vizsgálat befejezéséig nem kíván nyilatkozni. Az ügy előzménye, hogy szombaton az egyházak tudta nélkül áldotta meg a Magyar Gárda zászlaját Dévényi Ferenc katolikus pap, Bálintné Varsányi Vilma evangélikus lelkész és Csuka Tamás református lelkész, nyugalmazott dandártábornok, tábori püspök. Csuka Tamás a gárda zászlójának felszentelésekor azt mondta: „Isten áldása kísérje mindazokat, akik felsorakoznak e zászlók alatt”. (…) „Az én imádságom az, hogy ezek a zászlók jelentsenek félelmet mindazok számára, akik akár anyagilag, szellemileg vagy fizikailag a kisujjukat is megmozdítják Magyarország ellen”.
A katolikus, az evangélikus és a református egyház vezetői még szombaton arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az egyházak tudta nélkül szentelte fel a zászlót a katolikus pap, valamint az evangélikus és a református lelkész. Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtóirodájának vezetője annyit mondott lapunknak, hogy az MKPK titkára többször elhatárolódott a szervezettől. Német László szombaton azt mondta: Dévényi Ferenc nem kért engedélyt az egyháztól arra, hogy részt vegyen a Magyar Gárda megalakulásán. „Az, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte” – mondta a titkár. Hozzátette, a püspöki kar nem foglalkozott a gárda megalakulásának kérdésével. Megítélni csak akkor tudná a szervezetet, mondta a püspöki kari titkár, ha pontosan tudná, hogy milyen programra esküdött fel az egyesület, de gyűlöletet egy papnak sem szabad támogatnia.
Nyilas megmozdulás volt
Ki kell mondani, hogy ami múlt szombaton történt, az egy nyilas, neonáci megmozdulás volt, amelyhez sem történelmileg, sem aktuálipolitikailag, sem szellemileg az egyháznak nincs és nem is lehet köze – nyilatkozta lapunknak Donáth László evangélikus lelkész. Az MSZP parlamenti képviselője hozzátette: az evangélikus egyház nyilatkozata nagyjából megfelel saját gondolkodásának, ám hiányolja belőle a neonáci és más szélsőjobboldali csoportokkal való kapcsolat teljes megtagadását. „Ha ezek az emberek magánszemélyként igényt tartanak a lelkészi segítségre, természetesen nem lehet megtagadni. De semmilyen politikai szövetség, közösség nem tarthat arra igényt, hogy az egyház a vele kapcsolatos tiltakozását visszafogja” – fogalmazott Donáth. Hozzátette, az egyház nem gazdasági, politikai szervezet, nem társadalmi intézmény, hanem az ember-ember és ember-Isten közötti kapcsolat munkálására hivatott szakrális közösség, amely nem tetszeleghet abban a hamis pózban, mintha hivatása arról szólna, hogy az állam irányítóit kioktassa. „Nem helyes, erre nincsen felhatalmazás sem Istentől, sem a hívektől” – mondta a lelkész. Donáth László szerint az vita alapja lehet, hogy a tavaly őszi zavargások kialakulásában a kormányt milyen felelősség terhelheti, de nem úgy a Magyar Gárda esetében, ahol a kormányt még áttételesen sem terheli semmi. „Le kell ülni, szót, gondolatot kell váltani egymással. De nem egyháznak és államnak, hanem konzervatív katolikusnak a szocialista evangélikussal, liberális reformátusnak a konzervatív evangélikussal és így tovább. Ez lenne a lényeg, hogy egy hitet valló, bár különféle hitvallásokat követő keresztények megvitassák, hogyan gondolkodnak bizonyos kérdésekről. Politikai, irányító eszközzé degradálni az egyházakat azonban nem lehet” – nyilatkozta a Népszavának Donáth László.
A keresztény egyházak hivatalban lévő papjai, lelkészei minden esetben óhatatlanul egyházuk képviseletében cselekszenek, szolgálati idejük alatti közéleti szerepvállalásukkal mindig egyházukat jelenítik meg – mondta lapunknak Fazekas Csaba történész. Az hihető, hogy a Magyar Gárda avatásán részt vevők egyházuk jóváhagyása nélkül, saját elhatározásukból tevékenykedtek. Azonban – tette hozzá a Miskolci Egyetem tanára – a református és evangélikus lelkész, illetve a katolikus pap jelenlétükkel mégis egyházi jelleget adtak az eskütételnek. Mint mondta, a szélsőjobboldali pártok, politikai erők gyakran hivatkoznak a kereszténységre, az egyházi személyek jelenléte pedig a kívülállóknak azt sugallhatta, mintha az egyházak legitimálták volna a gárdát. Fazekas Csaba szerint ezért is szükség lenne, hogy az egyházak egyértelműen kifejtsék, nem értenek egyet a gárda avatásán részt vevők szerepvállalásával.
Mint mondta, az egyházak kiadhatnának belső instrukciókat lelkészeiknek, papjaiknak arról, hogy részt vehetnek-e a Magyar Gárda rendezvényein. Ha ezt nem teszik meg – tette hozzá -, azt egyesek akár bátorításként is értelmezhetik. A történész szerint valamiféle belső utasítás a minimum, de mivel a gárda avatása nyilvános esemény volt, sőt a magyar és nemzetközi sajtó is jelentős teret szentel a szervezetnek, ráadásul októberben újabb avatást terveznek, a nyilvános véleményalkotás is kívánatos lenne. Megjegyezte, hogy a történelmi keresztény egyházak kevésbé nagy vihart kavaró társadalmi és politikai kérdésekben is megnyilvánulnak.
Arról, hogy a gárdától való egyértelmű elhatárolódást miért nem vállalták – az evangélikuson kívül – az egyházak, Fazekas azt mondta, az okokat csak sejteni lehet. Úgy vélte, hogy a keresztény egyházak hívei között vannak, akik szimpatizálnak a Magyar Gárda mögött álló politikai erőkkel, az egyházak pedig nem vállalnak egy efféle belső konfliktust. A történész szerint azonban ha a jobboldal legnagyobb pártjai – a Fidesz és a KDNP – határozottan elhatárolódnak a gárdától, akkor a keresztény egyházaktól is várható hasonló magatartás.
Népszava Online
