Kísértetek Magyarországon címmel közölte a Der Standard című osztrák liberális napilap csütörtökön Paul Lendvai elemzését a Magyar Gárda megalakulásáról, fogadtatásáról és a magyarországi radikális csoportosulások jelentette veszélyről.
2007.08.30 14:18 MTI
Utalva az első gárdatagok felesketésének a körülményeire, az egyenruhájukat díszítő, átalakított fasiszta jelképekre és a csoport honlapján található felhívásokra, a vezető ausztriai publicista William Faulkner amerikai író szavait idézte, amelyek szerint a„múlt sohasem halott, még csak nem is múlt el”.
A gárda nyilaskeresztes viseletet utánzó felszerelése megdöbbentette a világsajtó kommentátorait, és felháborította a zsidó szervezeteket – írta a szerző. Emlékeztetett arra, hogy becslések szerint a második világháború alatt „560-600 ezer magyarországi zsidót és megkeresztelt keresztényt” öltek meg, nagy részüket 1944-ben, miután deportálták őket Auschwitzba. A németek által 1944 októberében hatalomra juttatott nyilaskeresztes rémuralom csupán Budapesten több mint 50 ezer zsidó életét követelte. A kommentátor megjegyezte azt is, hogy Magyarország a háborúban elveszítette nemzeti vagyonának a negyven százalékát, és lakosságából 900 ezren pusztultak el. „Tehát a második világháború a magyarság tragédiája is volt” – húzta alá.
Beszámolt arról, hogy az „egyelőre fegyvertelen” félkatonai szervezet „dagályos stílusban” bejelentett nemzeti küldetését Vona Gábor, a szélsőjobboldali Jobbik vezetője abban jelölte meg, hogy meg kell védeni a magyar nemzetet azokkal a veszélyekkel szemben, amelyek állítólag a nagyszámú magyar kisebbségeket fenyegetik a szomszédos NATO-országokban. Ezért a gárda tevékenysége különösen heves visszhangot keltett a szomszéd államokban – mutatott rá Lendvai.
Súlyos következményekkel járó hiba volna az új Magyar Gárdát és a többi radikális csoportot azzal elintézni, hogy jelentéktelenek vagy nevetségesek – írta. – A háttérben ugyanis széles tiltakozó mozgalom bontakozik ki a mélyen megosztott kormányzó szocialista párt és baloldali liberális koalíciós partnere által fél szívvel végrehajtott reformprogrammal szemben.
Miután idézte a Neue Zürcher Zeitung múlt heti cikkének azt a mondatát, amely szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke „homályos retorikájával és félreérthető gesztusaival évek óta zavaros nacionalista vizekben halászik”, a szerző felhívta a figyelmet, hogy sem Orbán, sem a pártja nem határolódott el eddig egyértelműen a Magyar Gárdától és annak etnikai-népi vonalától.
Figyelembe véve a különböző társadalmi rétegek elégedetlenségét, sőt gyűlöletét az új burzsoázia és a legfelsőbb szintű posztkommunista állambürokrácia állítólagos hatalmi kartelljével szemben, a nacionalista, félkatonai csoportok megalakítása játék a tűzzel. Ezért nehezen érthető az, hogy az ilyen „gárdák” létrehozását eddig sem az államelnök, sem az egyházak vezető képviselői nem ítélték el világosan – írta Paul Lendvai a Der Standardban.
Az osztrák újság csütörtöki számában egyébként mellékletet jelentetett meg Magyarországról.
Az új kormánynegyed építési tervéről és indoklásáról részletesen beszámolva az újság tudósítója egyebek között megállapította, hogy a pályázati eredmény híre olyan időben látott napvilágot, amikor a magyaroknak magasabb adókkal, fűtési és orvosi számlákkal kell megküzdeniük, Gyurcsány Ferenc kormánya pedig azzal birkózik, hogy meggyőzze az embereket az államadósság csökkentését célzó takarékossági intézkedésekről.
A „Reformprogram kérdőjelekkel” című részben a szerző azzal vezette be írását, hogy egy évvel a szocialista-liberális vezetés újjáválasztás után a kormány becsvágyó reformprogramja szó szerint a levegőben lóg. A lakosság eddig csak a negatívumot tapasztalta belőle, miközben a további lépések homályba vesznek – vélekedett, hozzáfűzve, hogy a legnagyobb problémát a betegségbiztosítás privatizálása jelenti.
A mellékletben szó esik még a Mol és az OMV osztrák olaj- és gázipari vállalat szembenállásáról, a vita hátteréről, a magyar cég terjeszkedési stratégiájáról. A témát a tudósító részben a magyarok „régi idők utáni sóvárgásába” ágyazta be, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország határai még Fiuméig húzódtak.
Az összeállítás negyedik írása Kelet-Magyarország nehéz gazdasági helyzetével foglalkozik.
