. évfolyam . szám,
A 100 éve született Frida Kahlo viharos életének és felkavaró erejű művészetének szentelte legutóbbi, fotókkal és reprodukciókkal illusztrált, változatos és tartalmas összevont számát a Nagyvilág. A német-magyar-zsidó apától és spanyol-indián anyától származó, orvosnak készülő Frida sorsa korán tragédiák sorozatává vált: hatéves, amikor gyermekbénulás következtében jobb lába deformálódik, tizenkét évvel később pedig egész életére kiható sérüléseket szerez, amikor villamossal ütközik a busz, amelyen utazik. Gerince súlyosan roncsolódik, az orvosok haláláig különféle fűzőkkel próbálnak segíteni rajta.
Mégis, ez a baleset, pontosabban a hosszú hónapokig tartó ágyhoz kötöttség indította el Fridát azon az úton, melynek végére a XX. századi mexikói festészet emblematikus alakjává lett. A festéssel ugyanis kezdetben unalmán és mérhetetlen fájdalmán próbált enyhíteni. Azon a fájdalmon, amely haláláig kísérte. „Fájdalmai. Saját teste. Ezekből merít művészete” – írja Carlos Fuentes mexikói regényíró, esszéista a folyóiratban közölt tanulmányában. A szürrealizmus atyjának nevezett André Breton szerint Frida festészete „bomba köré kötött szalag”, melyből nem hiányzik a nyersesség és a humor sem. Monográfusa, Hayden Herrera Kahlo művészettörténti besorolására tesz kísérletet, majd írását a művész szavaival zárja: „Azt hitték, szürrealista vagyok, de tévedtek. Sohasem álmokat festettem. A saját valóságomat festettem meg.” És ebbe a valóságba éppúgy beletartozik kapcsolata férjével, a festő Diego Riverával, mint erős kötődése a kommunizmushoz és a sztálinizmushoz, vagy mint Trockijjal való viszonya.
Frida élete vége felé tolószékbe, majd ismét ágyba kényszerült, és 1953-ban, első egyéni mexikói kiállításának megnyitóján is ágyban fekve vett részt. „Nem vagyok beteg – jegyezte fel Naplójába. – Össze vagyok törve. De amíg festhetek, örülök, hogy élek.” A következő évben halt meg, 47 évesen.
Menzel a Moziünnepen
Negyvennégy város nyolcvanhat mozija vesz részt az augusztus 30-tól szeptember 2-ig tartó Moziünnepen. Az érdeklődők közel kétszáz filmet nézhetnek meg, maximum 360 Ft-os jegyáron. Az országos rendezvénysorozatot Jiri Menzel nyitja meg, aki új filmje, az Őfelsége pincére voltam premier előtti díszbemutatójára érkezik Budapestre. Olyan filmek kerülnek vissza a vászonra, mint a Fedőneve: Pipő, a Parfüm, a Taxi 4 és a Hannibál ébredése vagy a Bábel és A királynő. Idén hat premierfilmet is vetítenek: az Igen, akarom?, az Utál a csaj, a Hajlakk, a Kisfiam és a Pokoljárás című alkotásokat. Premier előtt lesz látható a Caravaggio, a Tideland, valamint a Tini nindzsa teknőcök. Négy magyar alkotás is bemutatkozik: Kamondi Zoltán Dolina, Tóth Tamás Farkas, Novák Erik Zuhanórepülés és Fligauf Benedek Tejút című új munkája.
