Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. augusztus 30.
Posztmodern gárda? Esetleg posztmodern publicisztika?
Kiss Tibor Noé publicisztikája a Hírszerzőn: ” Magyarország fasizálódásának reális veszélye nagyjából annyi, mint hogy Románia vagy Szlovákia megtámadja hazánkat, mégis ugyanazok rettegnek az előbbitől, mint akik kinevetik az utóbbira vonatkozó Jobbik-felvetést. A magyar választópolgárok már épp elégszer bizonyították (szemben például Franciaországgal vagy számos német tartománnyal), hogy immunisak az efféle ideológiákra. Ettől függetlenül tény, hogy a fasizmusnak is mindig voltak, vannak és lesznek követői, így a mozgalmak potenciális veszélyforrást jelentenek. 17 év alatt azért ehhez hozzá lehetett volna szokni: Király B. Izabellától Bácsfi Dianáig annyian hirdettek már szebb jövőt, nagy ügy. A Magyar Gárda néhány ügyes húzással olyan nyilvánosságot szerzett magának, amilyenre önerőből nem lett volna képes. Ne kerteljünk: a mozgalom a jobboldal történetének legsikeresebb médiahekkjét hajtotta végre. A Magyar Gárda sokkal inkább posztmodern képződmény, mint magyarországi SS.” >
Heller Ágnes az aantifasiszta törvényeknél jobban bízik a civil bátorságban
A tűrhetetlen válik megtűrté – mondta a Klubrádió Kontra című műsorában Heller Ágnes filozófus a szélsőjobboldali jelenségek kapcsán. Ha ez emberek nem tiltakoznak azonnal a kirekesztő, fajüldöző megnyilvánulások ellen, akkor hozzászoknak az emberek.
Heller Ágnes úgy látja, a magyar társadalom „rosszul szerveződött”: a kirekesztéssel szembeni elutasítás helyett – a megszokás útján halad. Meglátása szerint a környezetnek kell kivetnie magából az ilyen eszméket hirdető embereket. A filozófus professzor példaként azt mondta, hogy az Egyesült Államokban a nyilvánosság kiközösíti az ilyen eszméket, így azok nem tudnak terjedni. Heller Ágnes hangsúlyozta: lehet a törvényekkel határt szabni a szólásszabadságnak is, azonban szerinte társadalmi problémáról van szó, nem egyszerű törvényhozási kérdésről.
Azt mondta, civil bátorságra van szükség, arra, hogy az ellenvélemény is kellően hangos legyen. Heller Ágnes szerint az, amit Pokorni Zoltán, Fidesz alelnök hangoztatott a Magyar Gárda kapcsán, hogy az az ellenség malmára hajtja a vizet, mulatságos, hiszen egy kádárista érvrendszerről van szó. Hozzátette: az igaz, hogy a szélsőjobboldali agitáció a jobboldalnak nem használ, hiszen az európai politika nem veszi jó néven, de attól még ez Gyurcsány Ferencnek sem használ.
Heller Ágnes úgy látja, hogy a jobboldal állásfoglalásai tették lehetővé, hogy a szélsőséges csoportosulások erőre kaptak és nézeteik nyíltan kifejeződnek. A filozófus szerint nagy hibákat követ el a jobboldal, mert az ország érdekét nem szolgálja a destruktív magatartás, és ez a jobboldal számára is hátrányos. Heller Ágnes egyúttal kifejezte reményét, hogy az államfő által kezdeményezett ötpárti megbeszélések folytán konstruktívabbá válik az ellenzék magatartása. >
Szélsőjobbról támadják a „reformista” Magyar Gárdát
„Elsősorban az alapítók egy részének fideszes kötődése kelt gyanakvást az egyesülettel szemben Bár a kuruc.info és a legtöbb szélsőjobbos oldal üdvözölte a Magyar Gárda megalapítását, kritizálják annak reformista jellegét. Az alapítók közül elsősorban Bencsik András kapja meg a magáét.” >
A gárda-botrány esély a kijózanodásra?
Nem a Magyar Gárda a legrosszabb, mögötte még rosszabb erők állnak – mondta a Klubrádió Kontra című műsorában Malgot István a Szövetség a Nemzetért polgári kör alapítója, író és képzőművész. Szerinte a szélsőséges eszmék térnyerése vezetett idáig, az, hogy a hungarizmust szó nélkül hagyta a politika.
Malgot István azt mondta: hazánkban hosszú évek óta markánsan jelen van a hungarizmus, – folyóiratokban, csoportosulásokban testesül meg, és szerinte a Jobbik – politikai sikere érdekében – sodródott abba az irányba, hogy ezt magáévá tegye.
Az ellenvetésre, hogy a baloldal folyamatosan szóvá tette ezeket a jelenségeket, miközben a jobb oldal nem határolódik el, Malgot szerint bár a Fidesz valóban nem határolódott el, és befogadott több, ilyen nézeteket valló embert – de úgy látja, hogy nem a Fidesz táplálta ezt a jelenséget. Rámutatott: a Fidesz nem egységes, több tagja elhatárolódott, miközben nem mindenki teszi meg a pártban az egyértelmű elhatárolódást és ez Malgot István szerint nem helyes.
Malgot István szerint azonban jobb, ha létezik egy demokratikus keretek között működő radikális párt, mert jobb, ha van arca a szélsőségnek, hiszen alkotmányosan, törvényesen akkor nem hozhatnak létre félkatonai szervezeteket. Azonban ha „csuklya mögé bújt emberek” képviselik ezeket a társadalomban jelen lévő szélsőséges nézeteket az nagy bajok forrása lehet, mert a nem a Magyar Gárda a legrosszabb, mögötte még rosszabb erők állnak.
Malgot István azt mondta, egy széthulló társadalom kitermeli a szélsőségeket, és úgy látja, jelenleg egy széthulló társadalomban élünk, amiért szerinte a kormány is felelős. Egyúttal kifejezte reményét, hogy most már annyira rossz a helyzet, hogy a szélsőséges csoportok megjelenése kikényszeríti nem csak a politikai pártok teljes körű elhatárolódását, hanem a konstruktív együttműködést is ellenzék és a kormánypártok között. >
Jobbik-közlemény a reggeli pirítóshoz
A kitűnő „nemzeti radikális” alakulat elemzői szerint tartani kell a jó irányt…”A Jobbik bízik abban, hogy Kolompárral együtt minden olyan cigány távozik az országból, aki eddig élősködő, bűnöző életmódjával egész országrészek terrorizálásában, a jogkövető lakosság megfélemlítésében, kifosztásában vett részt.”
