Sz. Sz., itthon@hetivalasz.hu
A múlt szombaton szárnyat bontó Magyar Gárda támogatója, Für Lajos szerint diktatúrából demokráciát csak diktatúrával lehet csinálni.
„A Magyar Gárda első akcióján vér fog folyni!” – borzongatta meg a közönséget Pörzse Sándor múlt szombaton, a Jobbik által életre hívott szervezet első ötvenhat tagjának avatásán. A budai Várban rendezett esemény résztvevői egy emberként lélegeztek fel, amikor az egykori sportriporter bejelentette: a magyar vér nem valamiféle, a baloldali, liberális táborban annyira rettegett – vagy éppen áhított – atrocitás miatt fog kiontatni; ellenkezőleg: a gárdisták véradást szerveznek. A regiment emellett parlagfűirtással kívánja eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint a Jobbik egy, a zsidókat, a cigányokat, a homoszexuálisokat, s ki tudja, még mely kisebbséget a nemzetből kiiktatni szándékozó párthadsereget hozott létre.
Nem lesz könnyű dolguk. Nemzetközi zsidó szervezetek nyomás alá helyezték a kormányt, hogy lépjen fel a szerintük neonáci alakulat ellen, Tom Lantos, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke azt ígérte, a gárdisták sosem kaphatnak vízumot az Egyesült Államokba, Gyurcsány Ferenc felkérte a legfőbb ügyészt, hogy kísérje kiemelt figyelemmel a gárdát. A kormányfő emellett utasította Takács Albert rendészeti minisztert, hogy leljen módot az „ordas eszmékkel” kacérkodó kurucinfo internetes portál betiltására, s több, magát fenyegetve érző szervezet rendezett – igaz, vajmi kevés érdeklődőt vonzó – tüntetést Budapesten.
A gárda valóban alapot ad némely fenntartásokra. Az alapítók szerint a felesketett fiatalok feladata az lesz, hogy szellemi és fizikai értelemben képezzék magukat, ápolják a magyar kultúrát, vegyék ki részüket a katasztrófaelhárításból, és rendkívüli helyzetben erősítsék a nemzet önvédelmét. Az avatáson ehhez képest jóval távlatosabb és homályosabb célok fogalmazódtak meg. A Magyar Gárda Egyesület – s egyben a Jobbik – elnöke, Vona Gábor szerint nem kisebb fába vágták a fejszéjüket, mint hogy kikényszerítsék a lakiteleki sátorverők, a Magyar Út Körök, illetve a polgári körök által kitűzött, ám sosem teljesített célt: a valódi rendszerváltást. Ám hogy egy félkatonai szervezet keretein belül hogyan is gondolják végrehajtani ezt a – közelebbről nem körvonalazott – feladatot, annak ismertetésével a politikus adós maradt.
E szempontból lehetnek méltók a figyelemre az első gárdisták megbízólevelét átadó Für Lajos közelmúltbeli szavai: az első szabadon választott kormány nagy hibája volt, hogy a demokráciát demokratikus módszerekkel akarta bevezetni. „Pedig diktatúrából diktatórikus eszközökkel kellett volna demokráciát csinálni” – jelentette ki több interjúban az Antall-Boross-kormány honvédelmi minisztere. A politikus nyilatkozatai mellett az keltett riadalmat a baloldali, liberális táborban, hogy a gárdisták nemcsak hogy önvédelmi ismereteket akarnak elsajátítani, de lőgyakorlatokat is terveznek, horribile dictu egyenruhájukon Árpád-sávos címer díszeleg.
Az avatás azonban békés, sőt kedélyes körülmények között zajlott. Usztics Mátyás színművész – akit korábban legfeljebb a Kisváros című tévésorozat főtörzsőrmestereként lehetett egyenruhában látni – most a való életben is tanúbizonyságot tehet a magyar virtusról, lévén a gárda főkapitánya. A honmentő sereg élvezi a Magyar Demokrata főszerkesztője, Bencsik András támogatását, s alapítói közt találjuk az ötvenhatos elítéltet, Murányi Leventét, illetve a Spartan Group nevű biztonsági cége révén már védelmi jártasságot szerző Jobbik-politikust, Schön Pétert is. A közönség Vona Gábortól megtudhatta, hogy valakinek meg kellene végre alapítania a magyar családok bankját, hogy „a Kárpát-medence ismét magyar gőgicséléstől legyen hangos”, s hogy a gárdisták legközelebb október 23-án tartanak avatást.
Bár a Fidesz távolságtartással figyeli a fejleményeket – sőt múlt heti lapszámunkban Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester elítélte a gárda szervezését -, Wittner Mária, a párt parlamenti képviselője személyesen állt ki az ügy mellett. Az avatás szervezői minden követ megmozgattak, hogy elnyerjék a történelmi felekezetek támogatását is. Ehhez képest mindössze Dévényi Ferenc szeged-csanádi katolikus pap – a Szent Korona Lovagrend ceremóniamestere -, Varsányi Vilma, az óbudai evangélikus gyülekezet lelkésze és az egykori protestáns tábori püspök, Csuka Tamás jelent meg az eseményen, mely után az egyházak vezetői bejelentették: önmagukon kívül senkit sem képviseltek. „Adjon az Isten! – Szebb jövőt!” – búcsúztak egymástól a gárda tagjai, az pedig a jövő kérdése, hogy ez a katonásdi valaha is több lesz-e, mint lehetőség a Jobbik egynéhány százalékos erősödésére, illetve tálcán kínált alkalom a kormánynak a náci veszély folytatólagos felemlegetésére.
