A kormány minden alkotmányos eszközzel fellép a szélsőséges ideológiák és mozgalmak ellen – tette egyértelművé Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azután, hogy a kormány állásfoglalást tett közzé a Magyar Gárdáról. Ennek lényege, hogy a szervezet megalapítása erkölcsileg és politikailag elfogadhatatlan, miként az ilyen mozgalmak politikai támogatása vagy hallgatólagos elfogadása is. Egyúttal újra nyílt és egyértelmű elhatárolódást kértek a Fidesztől, az államfőtől és a történelmi keresztény egyházak vezetőitől.
Takács Albert és Szetey Gábor a tájékoztatón – a kivetítőn pedig a Lánchíd Rádió honlapjára felkerült montázs SzeteyrőlFotó: Kertész Gábor Állásfoglalást fogadott el a kormány a szélsőségesekkel kapcsolatban. „Kezdődött azzal, hogy Göncz Árpádot kifütyülték. (…) Ma el lehet magyarázni, miért nem probléma, hogy a köztársasági elnök palotája előtti téren fasiszták grasszálnak” – mondta a miniszterelnök, s emlékeztetett rá, hogy az államfő nem szólalt meg az ügyben, hanem az osztályvezetőjével üzent. Gyurcsány Ferenc kijelentette, „nem az osztályvezetőre vagyunk kíváncsiak, hanem a köztársasági elnökre”. Egyúttal azt kérte az államfőtől, a történelmi egyházaktól és a legnagyobb ellenzéki pártszövetségtől, hogy tegyék egyértelművé: osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, valamint, hogy a Magyar Gárda egyenruhája, retorikája és szóhasználata a neonáci mozgalmakra utal. „Mi kell még, mire várnak?” – kérdezte Gyurcsány, aki szerint a hallgatás „szégyen és gyalázat”. Azt is közölte, nem lehet elhallgatni, hogy az árpádsávos zászló reneszánsza nem hagyományőrzés, hanem a nyilas eszmék újraéledését jelenti.
A miniszterelnök azt mondta, az állásfoglalást nem annak apropóján fogadta el a kormány, hogy Szetey Gábort, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkárát a Lánchíd Rádió internetes oldalán az auschwitzi haláltábor bejárata előtt rózsaszín háromszöggel a mellén ábrázolták. Ezt a miniszterelnök ocsmányságnak nevezte, és – háta mögött a teljes kormánnyal – kijelentette, a rózsaszín háromszög maga a fasizmus. „Ez gazemberség. Nem azért, mert a kormány egyik tagját illeti, nem azért, mert politikáról van szó, hanem mert valaki nem érti: Auschwitz Európa és az emberi történelem legnagyobb tragédiája, nem érti, hogy az elmúlt napok szerecsenmosdatásának és a kétértelmű beszédnek az a vége, hogy az önmagát konzervatívnak, polgárinak és nemzetinek tekintő rádió honlapja nem véletlenül, nem magától, hanem nyilván a szerkesztő jóváhagyásával közöl ilyen képet” – jelentette ki a miniszterelnök. Közölte, azt várják el a rádiótól, hogy kérjen bocsánatot Szetey Gábortól és egész Magyarországtól, a tulajdonostól pedig – aki egyben a Magyar Nemzet és a Hír Tv tulajdonosa is -, hogy kemény és példás büntetésben részesítse azt, akit az eset kapcsán kell (ez megtörtént – lásd keretes írásunkat).
A miniszterelnök után a kormány tagjai is mondtak néhány szót a szélsőségekről, valamint a Lánchíd Rádió honlapján megjelent képről. Szetey Gábor – aki egyébként utolsóként beszélt – kijelentette, nem tudják megfélemlíteni. Hangsúlyozta, hálás a kormánynak, hogy kiáll az európai értékek mellett. Azokról, akik a Lánchíd Rádió honlapján található fotómontázst készítették annyi jut eszébe, hogy „szánalom és szégyen”. Az államtitkár azt közölte, minden más napon elsősorban államtitkár, és csak utána meleg, de most elsősorban „meleg vagyok, cigány vagyok, zsidó vagyok, szlovák vagyok (…), szőke vagyok vagy éppen barna vagyok”.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnöke azt mondta, lejárt a kettős beszéd ideje: ha a Fidesz legfelső szinten nem szánja rá magát a szélsőjobboldal eszméinek és képviselőinek megtagadására, akkor bátorítja azokat, akik túllépik az alkotmányosság és az emberi méltóság határait. Kijelentette, a liberálisok szerint az „utolsó pillanatban vagyunk”. Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint a fasizmussal nem lehet tréfálni, és mindenkinek együtt kell kimondania, hogy „együtt és ne tovább”. Fodor Gábor, a környezetvédelmi tárca vezetője szerint a Magyar Köztársaság erősebb annál, hogy megijedjen néhány tucat nyilast játszótól, azonban mindenkinek el kell határolódnia tőlük. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint felháborító és szégyenteljes, ami történt, és szakminiszterként kijelentette, „a homoszexualitás nem betegség”. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter közölte, ebben az országban pártállástól függetlenül mindenkinek van féltenivalója, ezért mindenkinek ki kell állnia a legfőbb értékek mellett. Takács Albert, az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője azt emelte ki, hogy aki mást emberi méltóságában megsért, az az alkotmányos demokráciára emel kezet. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter az alkotmányra utalt, amely szerint az élethez és emberi méltósághoz való jog korlátozhatatlan. Göncz Kinga külügyminiszter elmondta, külföldi kollégái mostanában azt kérdezik tőle, hogy elég erős-e a magyar demokrácia. Szerinte nemcsak a politikusoknak, hanem az egész társadalomnak kell megmutatnia, hogy elég erős, mert ez mindenki érdeke. Szilvásy Görgy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter kijelentette, „nem kérünk a fasizmusból”, és ezt szerinte mindenkinek ki kell mondania, amíg nem lesz késő. Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter közölte, amikor az ember szervezetét megtámadja egy vírus, minden erejével védekezni kezd ellene. Ugyanezt teszi a kormány a mostani nyilatkozattal.Veres János pénzügyminiszter annyit mondott, „sehonnai bitang ember”, „aki ilyet tesz”. Gráf József agrárminiszter kijelentette, hogy bár a politikusoknak sok mindent el kell tűrniük, de amit Szeteyvel tettek, az túl van ezen a határon. Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár azt mondta, most nem politikai, hanem emberi kérdésről van szó, amelyben nem lehet hallgatni. Arató Gergely oktatási államtitkár pedig kijelentette, hogy vannak idők, amikor minden demokratának szólnia kell.
Népszava-összeállítás
Egyértelmű kiállást!
A Magyar Köztársaság kormánya minden alkotmányos eszközt igénybe vesz, hogy visszaszorítsa, illetve elejét vegye a szélsőséges ideológiák és mozgalmak térnyerésének Magyarországon – kezdődik a kabinet állásfoglalása, amely erkölcsileg és politikailag elfogadhatatlannak nevezi a magát kulturális és hagyományőrző egyesületként legitimáló Magyar Gárda megalapítását. A kormány nem hajlandó részt venni, sem szó nélkül hagyni azt a képmutató és őszintétlen magatartást, amely az újjáéledt magyar szélsőjobb jelképhasználatával, retorikájával kapcsolatban immár befolyásos politikai-közéleti szereplők részéről is megfigyelhető.
A dokumentum szerint a magyar történelmet alapfokon ismerők előtt világos, hogy az árpádsávos zászló egyedüliként kiemelve a 23 történelmi zászlónk kontextusából a nyilas hagyomány vállalását jelenti. A Magyar Gárda köszöntése a leventemozgalom köszöntését visszhangozza, s a nemzeti radikális csoportok által létrehozott félkatonai alakulatok egyenruhái a nácik, illetve a magyar nyilasok uniformisait idézik.
A kormány figyelmezteti a közbeszéd minden alakítóját, a közélet minden befolyásos szereplőjét, hogy az egyértelmű szavak, a nyílt elhatárolódás elmulasztására nincs többé erkölcsi mentség, hiszen nemzeti tragédiánk, a holokauszt után soha többé nem beszélhetünk ártalmatlan antiszemitizmusról vagy ártatlan hungarizmusról. Ezért szükségesnek tartja, hogy a közélet befolyásos szereplői hallgatásukat megtörjék, illetve felfüggesszék azt a gyakorlatot, hogy közjogi tekintéllyel nem bíró beosztottjaikon keresztül tesznek közzé megengedően fogalmazó nyilatkozatokat. A kormány felkéri a köztársaság elnökét, a történelmi keresztény egyházak vezetését, valamint a legnagyobb ellenzéki pártszövetség vezetőit, hogy tegyék kétséget nem hagyóan egyértelművé:
– osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, illetve a magyar politikai és közéletben;
– maguk is felismerték, hogy az árpádsávos zászlónak a radikálisok körében tapasztalható reneszánsza a nyilas eszmékkel szembeni rokonszenv megnyilvánulása, nem pedig hagyományőrzés;
– a nemzeti-radikális félkatonai egyesületek – a többi között a Magyar Gárda vagy a Nemzeti Őrsereg – egyenruhája, retorikája és szóhasználata egyértelműen a neonáci mozgalmakra utal.
Az állásfoglalás értelmében szükséges a szélsőjobbal folytatott mindennemű politikai együttműködés azonnali és teljes megszakítása, legyen szó egyes frakciótagokon keresztül vagy helyi önkormányzati szinten megvalósuló politikai szövetségről. A kormány végül leszögezi, hogy minden polgára számíthat az állam védelmére a kirekesztő ideológiákkal és mozgalmakkal szemben. A kormány a gyűlöletkeltés minden megnyilvánulásával szemben a zéró tolerancia elvét vallja, és ezt a gyakorlatot folytatja a jövőben is.
Gyorsan léptek
A Lánchíd Rádió internetes honlapján látható képen Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az auschwitzi haláltábor kapujánál áll kabátja hajtókájában a megbélyegző rózsaszín háromszöggel. A kép láthatóan manipulált, ez leginkább azon a szélsőséges honlapon érhető tetten, ahonnan a képet a szerkesztők átvették. Az eset kapcsán a Lánchíd Rádió vezetői gyors és példás döntést hoztak. A kép szerintük is megengedhetetlen és sértő módon ábrázolja az államtitkárt. „A Lánchíd Rádió tulajdonosai és vezetői elítélik a történteket, elnézést kérnek Szetey Gábor államtitkártól és mindazoktól, akiket a szóban forgó kép megsértett” – áll a közleményben. A fotót eltávolították, Veress Gabriella ügyeletes szerkesztőt (aki a XX. kerületben fideszes önkormányzati képviselő) és Pásztor Zoltánt, az internetes oldal főszerkesztőjét pedig a munkáltató azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással elbocsátotta. Röviddel később a XX. kerületi Fidesz elnöke közölte, Veress Gabriella kilépett az önkormányzat Fidesz-frakciójából és lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról. Földesi Gyula emlékeztetett rá, a frakcióból kilépés a párttagság automatikus megszűnését jelenti.
*
Egy megengedhetetlen mondat hagyta el a száját 2003 karácsonyán a Tilos Rádió illuminált riporterének, akit az eset után rögtön elbocsátottak. A rádió bocsánatot és elnézést kért. Hiába. A polgári körök felhívására január elején atrocitásokba torkolló tüntetést rendeztek a rádióstúdió előtt. Nemzetiszínű, illetve árpádsávos zászlókat lengettek, ruhájukra sárga csillagokat tűztek, randalíroztak, majd az est „fénypontjaként” elégettek egy izraeli zászlót.
Halad a világ. Most is elhangzottak megengedhetetlen mondatok egy televízióban, megjelent egy botrányos fotó egy internetes portálon, az érintett orgánumok azonban bocsánatot kértek és levonták a konzekvenciát. Atrocitásoktól nem kell tartani.
Gy. M.
Kóka javaslata Orbánnak
Ha a Fidesz nyilvánosan felmondja az együttműködést a Jobbikkal az önkormányzatokban, akkor a liberális párt elnöke kéri az ottani SZDSZ-es frakciókat, segítsék a kisebbségben maradt vagy kevés többséggel rendelkező fideszes vezetésnek a működőképesség megőrzését. Ezt az SZDSZ elnöke írta nyílt levelében a Fidesz elnökének. Mint kiemelte, ez nem koalíciót jelent, hanem olyan egyedi és eseti megállapodásokat, amelyben felelős pártok képesek az együttműködésre annak garantálása érdekében, hogy a szélsőséges pártok politikai karanténba kerüljenek. Kóka János kifejtette: az általánosan elfogadott nyugat-európai gyakorlat az, hogy a mérsékelt politikai erők semmilyen cél érdekében nem fognak össze szélsőséges pártokkal. Választani kell a szélsőségekkel vagy a demokratikus pártokkal való együttműködés között – tette hozzá. A liberális párt elnöke egyúttal utalt arra, hogy a Fidesz a mai napig nem foglalt állást egyértelműen a Magyar Gárda megalakulása ügyében. Lapunk megkereste a levél ügyében Szijjártó Pétert, ám a Fidesz szóvivője lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.
Nemzetközi döbbenet
Megdöbbentette az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőjét és tagjait a Magyar Gárda múlt heti létrehozása – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen Martin Schulz, a képviselőcsoport vezetője találkozott Brüsszelben magyar újságírókkal. A frakció tegnapi ülésén foglalkozott azzal, hogy „Európában a nyáron rasszista, idegengyűlölő cselekedetek hulláma” volt tapasztalható – mondta el a német politikus, kiemelve, hogy ezek közül a „leglátványosabb eset” volt a Magyar Gárda megalakítása, amelyhez Schulz szavai szerint az államfői hivatal előtti felvonulás és a legsötétebb európai és magyarországi korszakra emlékeztető jelképek „provokatív keretet” adtak.
Ha a Magyar Gárda tagjai Szlovákia területére tennék a lábukat, tétovázás nélkül be kellene őket zárni – jelentették ki szerdán Pozsonyban az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetői.
Segítséget kért az OCÖ
Nyílt levélben kérte a miniszterelnök segítségét az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a Jobbik és a Magyar Gárda nevéhez köthető „aggályos és vészterhes események” miatt. A Kolompár Orbán elnök által jegyzett levélben úgy fogalmaznak, hogy gátat kell vetni a kisebbségeket pocskondiázó szellemi gyújtogatásnak. Egyúttal azt kérték a Fidesz színeiben megválasztott roma országgyűlési képviselőktől, hogy „szorgalmazzák” a Magyar Gárda első nyilvános eskütételén beszédet mondó Fidesz-képviselő, Wittner Mária kizárását.
Sólyom „egyenes válasza”, az egyházak állásfoglalása
Sólyom László köztársasági elnök „egyenes választ adott” a Magyar Gárdával kapcsolatban: hivatala útján a hét vége óta többször kifejtette, hogy elítéli a félelemkeltésre alkalmas rendezvényeket és a félelemmel való manipuláció eszközét is. Erről beszélt lapunk megkeresésére Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője, de további kommentárt nem fűzött a kormány állásfoglalásához.
A püspöki konferencia többször – például Hiller István jelenlétében – kinyilvánította, hogy elhatárolódik a szervezettől, illetve elítéli a Magyar Gárdát és nézeteit – mondta lapunknak Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője. Az evangélikus egyház nevében az Országos Egyházi Iroda megbízott igazgatója, Hafenscher Károly úgy fogalmazott: már állást foglaltak szombati nyilatkozatukban, de a kormány mostani felhívását ő nem kívánja kommentálni. Ezt majd a püspök teszi meg később. A református egyház illetékese lapzártánkig nem nyilatkozott.
