A Zsidó Nyári Fesztivál egyik záróeseménye lesz a Fellegini KlezmerGipsy Band fellépése augusztus 29-én. A sokszínű zenekar különleges, autentikus hangszereken szólaltatja meg a klezmer muzsikát. A koncert különleges utazást ígér, a Kárpát-medence zsidó és cigány zenei hagyományait viszik magukkal az arab sivatagok és tengerek végtelen kultúrájába.
Oyfn vegsteyt a boim – Áll az út szélén egy fa – zendül föl a régi jiddis ének a Fészek Klub színpadán. Próbál a Fellegini KlezmerGipsy Band. Az együttesvezető, Fellegi Balázs énekest kísérő zenészek között muzsikálnak cigány, arab hangszeres virtuózok, az éneklésbe kapcsolódik az Izraelben és Németországban nevelkedett Polnauer Flóra, egy rabbi leánya, Said Tichiti-ud, a marokkói barát, aki a sivatagi hangulatok minden árnyalatát ismeri. És itt vannak a több, neves együttesből verbuválódott társak: Balogh Kálmán játszik a cimbalmon, Kardos Dániel vezeti a gitár szólamot, Novák Csaba szolgáltatja a bőgőn a ritmust, amit Szabó Mátyás egészít ki az ütőhangszereken. A dal közepén közepén fölsír Vázsonyi János szoprán szaxofonja. Még nem érkezett meg mindenki, de a második számra befut a legkülönlegesebb hangszereket is megszólaltatni képes Fekete
Kovács Kornél, aki most két fúvóst is hozott magával. A basszusklarinét mellett kéznél van a baritonszaxofon is, de bármikor képes dudára cserélni és azon folytatni a vérünkben szétáradó dallamot.
Kalandos utakra vezetnek ezek a muzsikusok. A Kárpát-medence zsidó és cigány zenei hagyományait viszik magukkal az arab sivatagok és tengerek végtelen kultúrájába. Óhatatlanul is eszünkbe ötlik: milyen jó lenne, ha mindazok a népek, nemzetek, akiket ők, most itt együtt megjelenítenek, hozzájuk hasonló barátságban, egyetértésben, egymásra odafigyelve, tömören szólva, békességben élnének. De nem csupán a színpadon, hanem a magánéletben is figyelnek egymásra. Lehet hanuka, ramadam meglátogatják egymást, közösen ünnepelnek. Közben persze újabb és újabb dalokat tanulnak, egymás kultúrájából gyűjtögetik a legszebb, legizgalmasabb darabokat. Így építik föl azt a különleges zenei kertet, amiből az előadásuk megszületik. Ennek a
címe is többszörösen jelképes: Desert Rose, vagyis a sivatag rózsái.
Úgy vallják, előbb-utóbb mindenki megtalálja a maga rózsáját a sivatagban, akár a Kisherceg. Hét nyelven adják elő a dalokat. A jiddis mellett héberül, angolul, spanyolul, olaszul, arabul és portugálul csendülnek föl a számok. A galíciai örökség mellett bemutatják Észak-Afrika, Európa mediterrán tájai, sőt a brazil őserdők vidékére vetődött zsidók kultúráját is.
És ahogy elnézem a sokféle, megszólaltatott hangszert, nem kétséges, képesek harmóniát teremteni a történelem során számtalanszor keveredett kultúrák között.
Így választották egyik lemezük címének Beelz, a galíciai zsidó város nevét, amelyen a tradicionális dalok szólalnak meg. De szívesen játsszák neves szerzők kompozícióit is, mint például az olasz Paolo Conte szerelmes dalát. No, és persze a klezmer sem maradhat ki a repertoárból. Erről a muzsikáról különös véleménye van Fellegi Balázsnak. Nem vitatja, hogy ez a zsidó európai folklór szülötte.
Hozzáteszi, szerinte az első klezmer zenész Johann Strauss volt, aki a családtagjaival együtt falusi bandákban kezdett el muzsikálni, mígnem eljutott a Denevérig. Közép-Európában, minden zsidó zenész, aki kiszakadt az eredeti környezetéből eljutott a klezmerig. A klezmer a héber klei zammer, vagyis a hangszeres zene kifejezésből ered – magyarázza a muzsikus családban felnőtt (édesapja Fellegi Ádám zongorista, orgonista) zenekarvezető. És az sem furcsa, hogy keveredtek a cigány muzsikusokkal, összeötvözték a zsidó és a cigány kultúrát.
Ehhez pedig – bizonyítják – szervesen illeszthető az arab zene.
És új dalba kezdenek. Ismét a széles sivatagban járunk, ahol úgy csap az arcunkba a zene ritmusa, mint a homokot fölkavaró szél, majd megérkezünk az ódon városok sikátorába. Lágy furulya hangja szól, amit hirtelen fölgyorsít a dob pergése és máris hozzákapcsolódik az ütembe pontosan belépő cimbalom, zeng az andalúz-cigány ritmust idéző gitár. Kelettől Nyugatig és vissza ringatózunk, akár azok a népek, akiknek muzsikáját hordozzák magukban.
Népszava Online
