Répássy: Nincs szükség gondolatrendőrségre
Népszabadság * Lencsés Károly * 2007. augusztus 29.
A szabályozás hiányossága, hogy a hatóságok nem léphetnek fel a Magyar Gárda megalakulása ellen – vélik kormánypárti politikusok. Az ellenzék álláspontja más: nem a törvényekkel, hanem végrehajtásukkal vannak gondok.
A magyar jogszabályokból hiányzik az alkotmányos demokrácia egészséges önvédelme – jelentette ki Takács Albert hétfőn Egerben egy, a Magyar Gárda megalakulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Lapzártáig a minisztertől nem sikerült választ kapnunk arra, hogy milyen jogszabályváltozásokat tartana szükségesnek. A tárcától származó információ szerint azonban nincs jogalkotói szándék arra, hogy újabb magatartásformákat kriminalizáljanak. Az alkotmány ugyanis egyértelműen fogalmaz: „az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni”. Ugyanakkor leszögezi, hogy „politikai célt szolgáló fegyveres szervezet (…) nem hozható létre”. Az egyesülési jog gyakorlása nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy kizárólagos birtoklására, nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Amíg nincs konkrét törvényjavaslat, a Fidesz, illetve a párt jogi kabinetje nem foglalkozik a kérdéssel – szögezte le érdeklődésünkre Répássy Róbert frakcióigazgató. A politikus véleménye az, hogy nem a jogszabállyal, hanem annak végrehajtásával lehetnek gondok. Répássy szerint az alkotmány és az egyesülési törvény egyértelműen meghatározza, hogy társadalmi szervezet tevékenysége nem irányulhat bűncselekmény elkövetésére, illetve mások jogainak csorbítására. Ha valaki ezeket az alapelveket megsérti, jogalkalmazási kérdés, hogy miként terelhető vissza a törvényes útra – hangsúlyozta.
Egyetlen szervezet alapító okirata sem tartalmazhat jogellenes célokat, mert ha így lenne, azt a bíróság be sem jegyezné – állítja Répássy. Szerinte a Magyar Gárda esetében sincs ez másként, s a tiltakozást a külsőségek, egyes nyilatkozatok – és nem kis részben feltételezések váltották ki. Aki mindezek alapján a jogszabályok szigorítását kívánja, gondolatrendőrségért kiált – véli.
A jog tehát álláspontja szerint alkalmatlan eszköz lenne bizonyos egyesületek létrejöttének korlátozására, bár maga sem vitatja, hogy az esetleg neonáci szellemiséget idéző szerveződések megütközést kelthetnek. Amíg azonban valaki csak megnyilatkozásaival vált ki megütközést vagy félelmet – tette hozzá -, abban nem korlátozható, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog.
Más lenne a helyzet, ha sikerült volna megtalálni a gyűlöletbeszéd alaptörvénnyel összeegyeztethető szankcionálásának lehetőségét, mert akkor a náci propaganda önmagában büntethető lenne.
