Nem először figyelmeztetnek náciveszélyre a baloldalon az utóbbi években, most a Magyar Gárda kapcsán. A korábbi esetek szinte kivétel nélkül közvetlenül pártérdekeket szolgáltak, talán ennek volt köszönhető, hogy a kiváltó eseményeket időnként jócskán túldimenzionálták.
Valószínűleg egyedülálló bravúrt sikerült véghezvinnie Bácsfi Diána bölcsészhallgatónak a harmadik Magyar Köztársaság történetében 2004. október 15-én: sem előtte, sem később nem sikerült senkinek egy személyben lenyúlnia egy egész nemzeti megemlékezést, úgy, hogy az alapvetően róla szóljon. (Ráadásul úgy, hogy ő és az általa vezetett Magyar Jövő csoport jelen sem volt az eseményeken.)
Bácsfi Diána ezt néhány, a totális államot és a magyarországi zsidók kitelepítését hirdető nyilatkozatával érte el (melynek először a fideszes és ma már egyben magyargárdásBencsik András főszerkesztette Magyar Demokrata adott nagy terjedelmet egy baráti hangvételű interjú keretében), majd azzal, hogy a 15-20 főből álló Magyar Jövő csoport tagjai nyilas szimbólumot és jelmondatot tartalmazó plakátokat ragasztottak ki Budapest belvárosában, és a bölcsészlány náci karlendítéssel „köszöntötte” az újságírókat pár nappal a megemlékezés előtt a Terror Házánál.
MSZP-Fidesz üzengetés
A tragikus évfordulóra először a Magyar Jövő Csoport kért és kapott engedélyt demonstráció megtartására az Andrássy útra, de az SZDSZ Ifjúsági szervezete, az Új Generáció területfoglalási engedélyért folyamodott ugyanide, és ez a rendőrség szerint felülírta a nyilasokét, akik így helyszín nélkül maradtak. Az ÚG szerint ezzel semmiben nem korlátozták a Magyar Jövő Csoport jogait, hiszen előtte és utána is tüntethettek volna.
A Terror Házánál szervezett megemlékezésrebuszokkal szállították az éppen akkor zajló MSZP-kongresszus résztvevőit. Magyar Bálint liberális oktatási miniszter azt mondta, hamis a kérdésfeltevés, mely szerint aránytalan-e utcai tüntetésbe kezdeni néhány zavaros fejű fiatal plakátja miatt, az lenne a szégyen, ha némán tűrnék, hogy ezen a napon csak a hungaristák legyenek az utcán.
Gy. Mihály (Mortimer) pere a bíróságon: az ellentüntetés megelőzte (Fotók: MTI)
Magyar ezután a Fidesznek üzent, akik „bátorítják hevesebb elvbarátaik és szövetségeseik nyíltan antiszemita, cigányellenes és antidemokratikus kirohanásait, majd hallgatnak, mintha nem történt volna semmi, (…) és számításból náci szellemiségű újságokat adnak mások kezébe”.
A Fidesz eközben a Várban koszorúzott (Gusztos Péter „politikai pótcselekvésnek” nevezte, hogy nem vettek részt az MSZP-SZDSZ demonstrációján), Pokorni Zoltán arról beszélt, hogy nemcsak a sajtó szenzációéhsége csinált „virtuális elefántot” Bácsfi Diánából, hanem az az akarat is, amely „politikai haszonszerzésből minden, egyébként elítélendő szélsőséges megnyilvánulást igyekszik kihasználni, hogy izgalomba hozza a társadalmat, és besározza ellenfeleit”, így az igazi veszélyt nem a maroknyi hungarista jelenti, akikkel a társadalom el tud bánni, hanem ez az akarat.
Józsika
A következő év májusában Budapesten a Moszkva téren átszúrtak karddal egy roma fiút. A nyomozás még nem zárult le, amikor tíz nappal később Gyurcsány Ferenc a parlamentben, napirend előtti felszólalásban nevezte rasszista indíttatásúnak a bűncselekményt. „Nem lehet nem észrevenni ebben az ügyben, hogy fajgyűlölet által mozgatott bűncselekményről van szó”, ami mögött „ott van a fasiszta eszmék újjáéledésének lehetősége”. Hasonlóan nyilatkozott ugyanekkor Pokorni Zoltán is, szintén rasszista bűncselekménynek minősítve az esetet, amiért ugyanakkor a kormányra hárította a felelősséget.
A rákövetkező hétvégére a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége tüntetést szervezett, amelyen Tamás Gáspár Miklós már tényként közölte, hogy „fasiszták leszúrtak egy 15 éves fiút”.A filozófus szerint nem most kellett volna az utcára vonulni, hanem „tizenöt éve ezt kéne tenni, amíg látszik, hogy a politikai elit fehér férfiak közösségeként képzeli el ezt az országot”. TGM úgy fogalmazott, „bár ő kiváltságos fehér férfinak született, az előjogokból nem kér: vagy egyenlők vagyunk, vagy nem vagyunk emberek”.
A demonstráción Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is felszólalt, aki szerint a bűncselekmény egyértelműen rasszista indíttatású volt, ami pedig ellentmond a rendőrség verziójának, amely szerint ez nem bizonyított. Demszky Gábor főpolgármester levelet írt, melyben reményét fejezte ki, hogy „Budapest nem változik a hosszú kések városává”. Később kiderült, hogy a támadásnak nem volt rasszista indítéka; a szervezők közül egyedül Tamás Gáspár Miklós kért bocsánatot állításáért.
Tavaszi fordulat
Meglepetésként hatott idén március elején Gyurcsány Ferencnek a The Times brit konzervatív napilapban közölt interjúja.A kormányfő az antiszemitizmus veszélyes megerősödéséről beszélt az országban, példaként hozva fel, hogy nemrég a felesége kezébe is ilyen tartalmú röplapot nyomtak az ELTÉ-n.
Az interjúban a kormányfő az őszi parlament előtti tüntetésekre célzott, ahol zsidónak vélt közéleti személyiségek neveit is felolvasták, konkrét atrocitásra azonban nem került sor. Feldmájer Péter MAZSIHISZ-elnök ezután már arról beszélt egy nyilatkozatban, hogy „régóta nem volt ennyire intenzív antiszemitizmus Magyarországon”, egyben felkért minden zsidót, hogy március 15-én inkább maradjon otthon.
Az interjú adta meg a két nagy párt tavaszi politikai csatározásainak alaphangját, melyben az MSZP többször is antiszemitizmussal, vagy az evvel való összejátszással vádolta a Fideszt – többek között maga Gyurcsány Ferenc is a parlamentben, napirend előtt. Az ügy néhány hét alatt lekerült a napirendről, miután a Fidesz bejelentette népszavazási kezdeményezéseit. Gyurcsány idei, zéró toleranciáról szóló kezdeményezése volt hosszú idő után az első, amelyhez valamennyi parlamenti párt csatlakozott, hogy közösen lépjenek föl a kirekesztés és a gyűlöletkeltés ellen.
