Míg itthon a Magyar Gárda borzolja a kedélyeket, Németországban a kormányon lévő szociáldemokraták (SPD) betiltanák az NPD-t, a német szélsőjobboldali pártot. Nem ez az első próbálkozás, ám egyes politikusok most nagy esélyt látnak arra, hogy sikeresen ellehetetlenítik a pártot, alkotmányellenességre hivatkozva.
Egy Forsa-kutatás szerint minden nyolcadik német el tudja képzelni, hogy a következő választásokon szélsőjobboldali pártra szavazzon. Németországban újra felvetődött a téma: be kellene tiltani a német nemzeti demokrata pártot, az NDP-t (Német Nemzeti Demokrata Párt).
Alkotmányellenes?
A téma nem véletlenül került elő: augusztus 19-én ugyanis egy kisvárosi ünnep tragédiába torkollt. Akkor ugyanis mintegy 50 fiatal kergetett nyolc indiait az 5000 lakosú Mügeln városán keresztül. Az indiaiak egy pizzériába menekültek, annak tulajdonosával együtt elbarikádozták magukat, ám a fiatalok nem adták fel. Betörték az ajtókat, összetörték a tulajdonos autóját. Szemtanúk náci jelszavak skandálásáról számoltak be, a város lakói nem léptek közbe, csak tehetetlenül szemlélték az eseményeket.
A Lipcsétől 50 kilométerre fekvő városka polgármestere a történtek után úgy nyilatkozott: „nálunk nincs jelen a szélsőjobboldal”. „Ha idegengyűlölet áll e tett hátterében, biztos vagyok benne, hogy a szomszédos városokból jöhettek a tettesek”- tette hozzá. Az eset óta több német városból jelentettek külföldiek elleni támadásokat. Az SPD elnöke, Kurt Beck ezek után beindította a vitát az NPD betiltásáról, ám a kormánykoalíció másik tagjának, a kereszténydemokrata uniónak (CDU) vezető politikusai és Angela Merkel kancellár is a betiltás ellen emelt szót.
„Nincs szex nácikkal!” – NPD-tüntetés ellentüntetőkkel (Fotó: MTI/EPA)
„Az NPD működésének alkotmányellenességét több nyilvános nyilatkozat is alátámasztja”- jelentette ki Berlin belügyi szenátora, a szociáldemokrata Ehrhart Körting a berlini Tagesspiegel nevű lapnak. Körting nem lát jelentősebb akadályt az NPD betiltására. „Nagy bizonyossággal indulhatunk ki abból, hogy egy új eljárás sikeres lesz”- tette hozzá. Az újabb betiltó eljárás szerinte egy-két éven belül indulhat el.
„Bárhol megtörténhet”
A Die Weltnek nyilatkozó SPD-főtitkár, Hubertus Heil szerint „a jogállamnak önbizalommal kell azokkal tárgyalni, akik meg akarják dönteni ezt a jogállamot”.
A brandenburgi miniszterelnök, a szintén szociáldemokrata Matthias Platzeck ugyanennek a lapnak azt mondta: meg kell akadályozni, hogy az NPD állami pénzből építse fel magát. Platzeck szerint ezt kizárólag az NPD betiltásával lehet elérni. Maga a betiltás azonban „csupán egy intézkedés”, muszáj lesz „tartalmi vitákat is folytatni a szélsőjobboldallal”.
„Az NPD éppen Kelet-Németországbankiválóan kiépített szervezetekben van jelen”- mondta a szociáldemokratákszóvivője, Iris Gleicke. Ha megvan a lehetőség ezeknek a struktúráknak aszétrombolására, akkor ezt meg is kell tenni – nyilatkozta a Thüringer Allgemeine nevű német lapnak.
Az NPD elnöke, Udo Voigt szerint „ami Mügelnben történt, azbárhol újramegtörténhet az országban”.
„Ha a németeknek nincs munkájuk és jövőjük, de mindeközben azt látják, hogy az idegenek elveszik a munkalehetőségeiket és asszonyaikat, akkoraz ehhez hasonlóvédekező reakciók a régóta megszokottak. A szélsőjobboldalisághozazonban semmi köze nincsen ezeknek a tetteknek, sokkal inkább az elhibázott bevándorló- és munkapiaci politikához. Ahelyett, hogy alkotmányellenesen pénzeket ölnek az úgynevezett szélsőjobboldal elleni programokba, a kormánynak végre munkát kéne adnia a németeknek, a bevándorlást meg kellene állítania, és a pénzt a külföldiek „visszatelepítésébe” kellene fektetni”- fogalmazott Voigt.
Több sikertelen próba
A német nemzeti demokraták működését már többször kísérelték meg betiltani. 2003-ban alkotmánybírósági eljárás keretein belül akartak véget vetni a párt működésének, ám a szükséges kétharmados többség nem volt meg ehhez, így a pert megszüntették. Tavaly novemberben is felmerült a betiltás (akkor a párt zavaros pénzügyeiből indultak volna ki), ám végül nem lett semmi az eljárásból, többen úgy gondolták ugyanis, hogy 2003-ban „túl magasra tette a lécet” az alkotmánybíróság, így kínos lenne, ha újból alulmaradna.
Az 1964-ben alapított NPD önmagát „nemzeti” pártként aposztrofálja, ám a német nemzetbiztonsági hivatal szélsőjobboldali erőként tartja őket számon. Németország 1990-es újraegyesítése óta egyre nagyobb sikereket könyvel el helyi szinten, főleg az egykori NDK területein. A párt többek között „megóvná Németországot a külföldről érkező negatív hatásoktól”, az összes nem német nemzetiségű személyt kitoloncolná, visszaállítaná a német márkát mint fizetőeszközt, valamint kiléptetné az országot a NATO-ból és az EU-ból.
A német alkotmány szerint pártot akkor lehet betiltani, ha annak célkitűzései, híveinek viselkedése veszélyezteti az alaprendet, vagyis amelynek működése alkotmányellenes. A betiltásról egyedül az alkotmánybíróság dönthet, az eljárást a német kormány és a Bundestag kezdeményezheti. Az eljárás során vizsgálják a párt programját, ideológiáját, vezetői beszédeinek tartalmát, a párt propagandáját, illetve saját kiadású sajtótermékeit, de azokat a lapokat is, amelyekre az adott párt befolyással bír.
