Forrás: NOL

Gyurcsány Ferenc „árgus szemekkel” fog figyelni – Sólyom Lászlót színvallásra szólították fel

Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2007. augusztus 28.

A miniszterelnök különös figyelmet ígér a Magyar Gárdának, az igazságügyi miniszter a jogszabályok merevségére hívja fel a figyelmet, ismert személyiségek nyílt levelet intéztek az államfőhöz, színvallásra kérik, csakúgy, mint Hiller István tette a történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélésen.

Árgus szemekkel fogom követni nemcsak a Magyar Gárda, hanem minden, hasonlóan rossz képzettársításokat előhívó szervezet ténykedését Magyarországon – írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Zsidó Világkongresszusnak küldött tegnapi válaszlevelében. – Ha e szerveződések bármelyikét gyűlöletkeltő, kirekesztő cselekedeten érjük, elsőként fogom szorgalmazni, hogy a köztársaság minden lehetséges, alkotmányos eszközzel megvédje tőlük a polgárait – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnököt Ronald S. Lauder és Mose Kantor, a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus elnöke a múlt héten kérte arra, sürgősen tegyen meg mindent annak érdekében, hogy „megállítsanak bármely politikai pártot, amely beszéddel, fegyveres fenyegetéssel vagy más eszközökkel faji erőszakra ösztönöz, a gyűlölet és a bigottság kifejezéseit használva”.

A miniszterelnök válaszlevelében úgy fogalmazott, hogy a Magyar Gárda megalapításának hírére a magyar társadalom nagyobbik része elutasítással reagált.

E többség keresztény tagjai nevében fogalmaztak tegnap nyílt levelet értelmiségiek. Azt írják, megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a szélsőjobboldali-radikális Magyar Gárda alakuló gyűlésén a katolikus, református és evangélikus egyház papja, illetve lelkészei felszentelték a szervezet zászlaját. Megdöbbenve fogadták az érintett egyházak ezzel kapcsolatos nyilatkozatát is, amely pusztán azt deklarálta, hogy a jelen lévő papok nem képviselték „hivatalosan” az egyházat, ám egyetlen szóval sem határolódtak el papjuk, lelkészeik cselekményétől és a Magyar Gárda programja által képviselt szellemiségtől. „A keresztény teológiát ismerők pontosan tudják, hogy egy felszentelt pap, illetve lelkész hivatalos egyházi felhatalmazás nélkül is mindenkor az egyházszervezet által képviselt teológiai, spirituális egyházi valóságot képviseli – hacsak az egyházvezetés kifejezetten meg nem vonja tőle ezt a jogot” – írták. (Az aláírók között van Bitó László nyugalmazott egyetemi tanár, Columbia Egyetem, New York, Szöllőssy Ágnes művészettörténész, Tillmann József filozófus, dr. Világhy Ernő professzor, közgazdász, egyetemi tanár, (Kölni Egyetem).

A Magyar Gárda eszmeiségével való szembenállás kinyilvánítására, valamint a gárda zászlaját megáldó három egyházi képviselőtől történő hivatalos elhatárolódásra szólította fel Hiller István oktatási és kulturális miniszter az érintett történelmi egyházak vezetőit hétfőn – közölte a tárca sajtóirodája az MTI-vel. A minisztériumban rendezett, az egyházak finanszírozásával foglalkozó találkozón a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői mindössze annyit tettek, hogy közölték: a maguk részéről elhatárolódásnak tekintik a hétvégén kiadott közleményeiket.

Más ismert értelmiségiek Sólyom László szólították fel színvallásra. Bauer Tamás, Bodor Pál, dr. Donáth Ferenc, Eörsi László, Kenedi János,Vágó István és még többen arra emlékeztették a köztársasági elnököt, hogy az egykori Ellenzéki Kerekasztal résztvevőjeként cselekvő szemlélője volt a magyar jogállamiság létrejöttének, s visszaidézik, hogy a rendszerváltás legfőbb legitimációját az a népszavazás alapozta meg, amely egyebek mellett megszüntette a Munkásőrséget. Felhívják az államfő figyelmét a Munkásőrség és a Magyar Gárda közti lényegi hasonlóságra: mindkettő pártszolgálatos és parancselvű szervezet. Az aláírók felróják Sólyom Lászlónak, hogy nem határolódott el egyértelműen a Köztársasági Elnöki Hivatal, vagyis az ablaka alatt zajló eseménytől.

Ami pedig a jövőt illeti, azzal kapcsolatban óvatos nyilatkozatot tett Takács Albert. Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a magyar jogszabályokból hiányzik az alkotmányos demokrácia egészséges önvédelme. Így e szabadságjogok keretei között nemegyszer olyan képződmények, jelenségek és szervezetek jelennek meg, amelyek egy alkotmányos demokráciában tűrhetetlenek – válaszolta Egerben a Kurucinfóval és a Magyar Gárdával kapcsolatos újságírói kérdésekre.

Ajánlott Cikkek

Akik megáldották a zászlótŐrsereg, második világháborús egyenruhában

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.