A szombati avatás: egyelőre 56 gárdista került be a fekete seregbe, amelynek létszámát azonban többezresre akarják duzzasztani Fotók: Vajda József
Nem nyilas, csak úgy néz ki – egy támogató a szombati avatáson
„Eljön lassan az az idő, amikor végre olyanná alakíthatjuk a saját országunkat, hogy jó érzés legyen benne magyarként élni. De addig még rengeteg a tennivaló. Szükség lesz előbb-utóbb egy magyar bankra, amely nem a profitért van, hanem a magyarságért, a magyar vállalkozásokért, a magyar gazdálkodókért, a magyar családokért és a fiatal magyar párokért” – fogalmazott Vona Gábor, a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület (MGE) elnökeként a gárdisták szombati avatásán, a budai Várban. Vona, aki egyúttal a Jobbik elnöke is, lapunknak azt mondta: a magyar bank megalakításának részletei egyelőre nincsenek kidolgozva, az elképzelés azonban a jobboldali körökben már régóta érlelődik. „Ez egyelőre meghaladja a Magyar Gárda és a Jobbik erejét is, a pénzintézet megalapításához politikai erőre és akaratra van szükség” – fogalmazott kérdésünkre Vona Gábor. Az MGE első embere reális veszélyt lát abban, hogy október 23-án provokáció áldozata lesz a Magyar Gárda, ezért minden felesketett gárdistának azonosítója és igazolványa lesz. A tavaly véres utcai harcokba fulladt nemzeti ünnepen ismét lesz gárdistaavatás, Vona tájékoztatása szerint ha nem is október 23-án, de annak környékén megtartják az addig jelentkező „rostán átesettek” felavatását. Azzal kapcsolatban, hogy a múlt szombati avatáson részt vevő lelkészek, papok szerepvállalásától mindegyik egyház elhatárolódott, Vona Gábor mindössze annyit közölt: „Mi nem vagyunk egyházjogászok, így nem tudjuk, hogy hivatalosan delegálták-e a résztvevőket vagy sem. Személyesen kértük fel őket a felszentelésre, és nagy örömünkre szolgált, hogy eljöttek.”
Pokorni: a gárda csak Gyurcsánynak jó
Lázár János, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke után az ellenzéki párt újabb prominense ítélte el a Magyar Gárdát. Pokorni Zoltán tegnap úgy fogalmazott: ami ma Magyar Gárda címen történik, az rossz az országnak, és kizárólag Gyurcsány Ferencnek jön jól. Az alelnök ezért arra kérte a párt szimpatizánsait, hogy ne legyenek szereplői a Magyar Gárdával kapcsolatos „figyelemelterelő akciónak”. Mint mondta: amit a Magyar Gárda szervezői tesznek, az úgy kell az ország állapotával elszámolni nem képes miniszterelnöknek, mint egy falat kenyér. „Ilyen marketingajánlatot soha még baloldali kormányfő nem kapott” – vélte. Pokorni nem tudja, hogy jó szándékú, de meggondolatlan emberek naivitása, vagy beépített provokátorok tudatos számítása munkál-e a Magyar Gárda mögött, szerinte feltehetően mindkettő, de annyi bizonyos; „az, ami ma Magyar Gárda címen történik, az rossz, rossz az országnak, rossz az itt élő embereknek, egyvalakinek jó, az égető gondokról a figyelmet mindenáron elterelni kívánó miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, valamint a hisztériakeltésben és a félelemkeltésben érdekelteknek”.
– A legvilágosabban szeretném kifejezni, hogy a Fidesz semmilyen közösséget nem vállal ezekkel a szándékokkal, sőt arra kérem barátaimat, a Fidesz tagjait, hogy maguk se tegyék ezt, ne legyenek akár naivitásból, akár jó szándékból részesei, szereplői, bábjai egy ilyen figyelemelterelő, hisztériakeltő akciónak – mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnökének nyilatkozatára Vona Gábor lapunknak kijelentette: Gyurcsány Ferencnek az segít, ha magukat jobboldalinak valló pártok egymás torkának ugranak. „Ennek a megosztó taktikának nem szabad felülni; sajnálatos, hogy a Fidesz úgy tűnik, felült ennek. Nem lenne szabad elhatárolódnia a Fidesznek a Magyar Gárdától, hiszen ezzel számos Fidesz-szimpatizánstól és a tenni akaró magyar emberektől határolódnak el”.
A Fidesz ifjúsági tagozatának vezetője is közölte, hogy a szerveződés elhatárolódik a gárdától. Loppert Dániel szerint egy letűnt kor káros gondolkodásmódja, amikor az ország ügyeit gárdákba verődve igyekeznek megoldani.
A miniszterelnök figyeli a gárdát
– A magam részéről árgus szemekkel fogom követni nemcsak a Magyar Gárda, hanem minden, hasonlóan rossz képzettársításokat előhívó szervezet ténykedését Magyarországon – írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Zsidó Világkongresszusnak küldött válaszlevelében. „Ha pedig e szerveződések bármelyikét gyűlöletkeltő, kirekesztő cselekedeten érjük, elsőként fogom szorgalmazni, hogy a köztársaság minden lehetséges, alkotmányos eszközzel megvédje tőlük a polgárait” – fogalmazott levelében a kormányfő. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc nemrég levélben kérte Kovács Tamás legfőbb ügyészt, hogy mint az egyesületek felett törvényességi felügyeletet gyakorló vádhatóság vezetője fokozott figyelemmel kísérje az MGE működését. A kormányfő a Zsidó Világkongresszusnak küldött levelében hozzáteszi: a kirekesztés, a gyűlöletkeltés minden formájával szemben zéró toleranciát hirdetett. Mint írja, a gyűlöletkeltéssel szembeni fellépésnek van olyan területe, ahol a jó szándék és a tisztesség nem elég, mert „a társadalom önvédelméhez már jogi eszközökre is szükség van”. Úgy fogalmazott, mind kormányfőként, mind a nagyobbik kormányzó párt elnökeként olyan politikai megoldásokat keres, amelyeknek köszönhetően a közeljövőben kétség sem férhet ahhoz, hogy a szélsőjobboldali ideológiák és mozgalmak nem találhatnak politikai szövetségesre, elvi támogatóra a parlamenti pártok, illetve azok képviselői között.
Összefogás és nyílt levél
Nyílt levelet küldött a köztársasági elnöknek több közéleti személyiség, s aggodalmukat fejezték ki, hogy a gárdisták avatásán a szervezők nyíltan kifejtették: „A jogállamiságot és a III. köztársaságot megteremtő rendszerváltozás megmásítására törekednek.” A levelet aláírta többek között dr. Donáth Ferenc jogvédő, Bodor Pál író, Bauer Tamás közgazdász, Vágó István műsorvezető, Eörsi László történész, Nagy Mihály 56-os halálraítélt és Véghelyi Antal evangélikus lelkész is. Felhívták Sólyom László figyelmét a Munkásőrség és a Magyar Gárda, valamint a gárdisták és a nyilas mozgalom közötti hasonlóságra. „Önnek is van alkotmányos kötelezettsége, hogy ne a hungarista értékrend, hanem a demokratikus értékrend érvényesülhessen hazánkban. A Magyar Gárda olyan párt szolgálatában fog működni, mely eddig kifejtett ideológiájával és jelképeivel a hungarizmus felélesztését, a nemzetközi viszonyok konfliktusos átalakítását hirdette meg (…) Ön, aki az alkotmány szerint az ország egységének és demokratikus rendjének képviselője, aki bevezette a köztársasági elnöki hatáskörbe a demokratikus értékrend szerinti mérlegelést, felelős azért is, hogy a hatályos magyar jogrendbe tartozó nemzetközi kötelezettségeink akkor is megvalósuljanak, ha a bírói hatalommal való visszaélés folytán ez esetleg csorbát szenvedne. Magyarország a békeszerződésben – ma is hatályosan – kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyar Gárdát is magában foglaló körbe tartozó szervezetek létrejöttét megakadályozza” – fogalmaznak a nyílt levélben.
Népszava-MTI összeállítás
Fasisztákról írnak a külföldi lapok
Ismét kiemelten foglalkoztak a külföldi sajtó munkatársai a Magyar Gárda megalakulásával.
A Pozsonyban megjelenő SME című lap jegyzetírója szerint a Fidesz hivatkozása – miszerint a Magyar Gárda a Gyurcsány-kormány magyarellenes politikája elleni válaszlépésként jött létre – nem leplez egyebet, mint azt, hogy a Fidesz, szavazatait féltve, nem mer határozottabban elhatárolódni, pedig „elég lett volna beismernie, hogy nincs olyan nemzet, amelyiknek ne lennének meg a maga bolondjai”. Peter Schutz úgy fogalmazott a szlovákiai lapban, miszerint „a Szlovákia felől fenyegető támadás kivédésére is hivatott” félkatonai alakulat létrejötte hallatán az ember „már-már megpukkad a röhögéstől”, ha elképzeli, amint 56 ember lövészárkokban várja Ján Slota „Budapest lerombolására utasított tankjainak” érkeztét. A jegyzetíró hozzáteszi, hogy a gárdisták jelképrendszere „igen fájdalmas emlékeket idéz”. Schutz – az egyébként liberális SME munkatársa – ezzel együtt hozzáteszi: „Nagyon helyes, hogy a szólás és az egyesülés szabadságának alkotmányos határvonalai a szomszédunkban igen liberálisan vannak meghúzva, azt azonban mégiscsak meg kellene vizsgálni, mit mond a magyar alkotmány az ilyen parlamenten kívüli párt által verbuvált félkatonai szervezetről”, mert „a Magyar Gárda másnak aligha nevezhető.”
A pozsonyi Pravda a gárdáról szóló tudósításában úgy fogalmaz: Magyarország gondban van. A fekete ruhás sereg megjelenését a baloldali lap úgy értékeli, mint amely „megmutatta az ország demokratikus rendjének gyenge pontjait”. A legnagyobb gond, hogy bár a csendes többség elutasítja a szélsőjobboldali szervezet(ek) megjelenését, az ország „képtelen egyhangúlag elutasítani” a fekete gárda létrejöttét. Megszólalt az ügyben a szlovák külügyminiszter is; Ján Kubis örömét fejezte ki azért, mert Magyarország legfőbb politikai vezetői elhatárolódtak a gárdától. A miniszter szerint a hasonló „politikai mozgalmak gyökeréről fakadt hajtások a fasizmust idéző rossz emlékeket hívják elő, márpedig az ilyeneknek a demokratikus társadalomban nincs semmi helyük”. Mint mondta: ennek az ügynek a főszereplői ugyanazok az erők, amelyek nagyjából egy évvel ezelőtt próbálták maximális mértékben felkorbácsolni a szenvedélyeket s fokozni a feszültséget Magyarország és Szlovákia között, lett légyen az a Jobbik nevű szélsőséges párt vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom.
Az osztrák Die Presse konzervatív hírlap „Magyarország szégyene” címmel számolt be az avatásról. A magyar politikai színtéren a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka – vezette be beszámolóját a Die Presse, cikkének azt az alcímet adta: „Náci újjáéledés. Felháborodás a Magyarországon megalakított, SS-hez hasonlító kötelék miatt. Kelet-Európában máshol is virágzik a szélsőjobboldal.”
Vendégkommentárt közölt az ügyről a németországi Die Welt című konzervatív napilap is. A publicista Krisztina Koenen „Magyarország demokráciáját fenyegetés éri” címmel közölt írása úgy fogalmaz: „itt egy rasszista polgárháborús hadsereg csírasejtje keletkezik”, s miután elhangzik olyan kijelentés is, miszerint a gárda tagjai egyénileg elsajátíthatják a fegyverhasználatot, nyíltan az állam erőszak-monopóliumát rendítik meg. Koenen szerint nem utolsósorban az Európai Unió is hibás, mert „nem lett volna szabad, hogy a magyarországi fejlemények rejtve maradjanak előtte”.
„A Magyar Gárda erkölcsileg és fizikailag védi Magyarországot” címmel, „A neonáci párt katonai szárnyat alapított magának” alcímmel jelent meg cikk az orosz Kommerszant című lapban. A tudósítás emlékeztet, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő Magyarország számára szégyennek nevezte a Magyar Gárda megalakulását. Az orosz lapíró szerint „a politikusok többsége osztja a kormányfő véleményét, s a hét végén minden nagyobb párt és Sólyom László államfő hivatala is élesen elítélte a neonácikat. A gárdisták nyílt elítélésétől kizárólag a jobboldali ellenzéki Fidesz zárkózott el, amely a legutóbbi választásokon többek között a Jobbik támogatásával került be a parlamentbe”.
Évtizedek óta nem foglalkozott érdemben a magyarországi belpolitikával az ausztráliai Sydney Morning Herald, a Magyar Gárdáról azonban ez a lap is tudósítást közölt. Cikkükben úgy fogalmaznak: olyan jelvények alatt vonultak fel a gárda tagjai a budai Várban, amelyek sokakat zsidók ezreinek meggyilkolására emlékeztetnek. Az ausztráliai lap emlékeztetett arra, hogy a gárda megalakulására nem sokkal a Gyurcsány-szalag kikerülésének első éves évfordulója előtt került sor. Az újság egyúttal párhuzamot vont a németországi szélsőjobb előretörése és erőszakos akciók, valamint a budapesti események között.
Vizsgálják a szentelő papok szerepét
Az egyházak tudta nélkül szentelte fel a Magyar Gárda zászlaját az avatón megjelent katolikus pap, valamint az evangélikus és református lelkész – közölték az érintett egyházak képviselői. A katolikus püspöki kar titkára közölte: Dévényi Ferenc nem kért engedélyt az egyháztól és nem is lett delegálva az eseményre. „Az, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte” – mondta Német László. Az evangélikus egyház és a református egyház zsinatának elnöksége közölte, tudtuk és beleegyezésük nélkül áldotta meg egyházuk egyik képviselője a gárda zászlaját. Hiller István oktatási miniszter külön kérte a három egyházat, hivatalosan határolódjanak el a gárdától.
Eközben levélben kérte Szekeres Imre honvédelmi minisztert a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, hogy tegye meg a szükséges lépéseket Csuka Tamás nyugalmazott dandártábornok, református tábori lelkész ügyében, és vizsgálja meg, nem vált-e rangjához méltatlanná azáltal, hogy aktív szerepet vállalt a Magyar Gárda eskütételénél. A hivatalos kínai útján tartózkodó Szekeres Imre hétfőn nyilatkozatban ítélte el, hogy a Magyar Honvédség egykori református tábori lelkésze részt vett a Magyar Gárda szombati rendezvényén, és vizsgálatot indít, hogy tisztázza Csuka Tamás szerepét, illetve azt, hogy az összeegyeztethető-e a nyugállományú dandártábornoki rendfokozatával és az egyenruha viselésével.
