Vitatkoznék Tamás Gáspár Miklóssal. A lapunkban is rendszeresen publikáló jeles filozófus a minap a Magyar Gárda megalakulásával szemben szervezett ellentüntetésen úgy fogalmazott, hogy megszületett a magyar SS. Talán itt még nem tartunk. Ez még nem az SS, hanem annak egyik előképződménye, az SA. Akinek csak egy csöppnyi történelmi emlékezete, ismerete van, tudja, hogy a náci birodalmi gépezet előjátékaként Hitler (Adolf) eleinte az SA-ra, majd csak később az SS-re támaszkodott igazán.
Weimarizálódhatunk – figyelmeztetett jó korán a néhai miniszterelnök, Antall József, és akkor még nem tudhatta, hogy kormányzati csapatában megbújik egy olyan figura a honvédelmi miniszter gúnyájában, akiben ez a veszély napjainkra szó szerint testet öltött. Rohamcsapatokkal és félrevezetett, politikailag alulbutított tömegekkel lehet a demokráciát agyoncsapni.
A gyilkosok óvodája megjelent a Várban. Olyan Fü(hrer)t kaptak, akit egykori „osztályfőnöke”, vagyis a kormányfő nemes egyszerűséggel „oldalazó parasztnak” minősített.
Itt állunk tehát egy olyan emberrel a Vár fokán, aki hajdanában úgy gondolta, „diktatúrából diktatórikus eszközökkel kellett volna demokráciát csinálni” – kutatta ki legutóbb számos Für-gyöngyszem közül az egykor MDF-es országgyűlési képviselő, Debreceni József publicista.
Túl azon, hogy 56 tiszta ügyét meggyalázva éppen ötvenhat gárdista állt eskütételre, felvetődik a rendszerváltás egyik alapvető alkotmányossági kérdése: lehet-e gárdája pártnak? Volt egyszer egy négyigenes szavazás. Ebben – többek között – arról is döntött az ország, hogy feloszlik a Munkásőrség, mégpedig annak jegyében, hogy soha semmilyen párt ne alakíthasson militáns szervezetet. Tessék mondani, a Magyar Gárdát létrehozó, azt aktívan támogató Jobbik nem párt? Tessék mondani, nincs ember, aki megfogalmazna egy beadványt a taláros testületnek, amelyben végképp és egyértelműen kiterjesztik a törvény erejét valamennyi, párt mögé bújt militáns szervezet betiltására?
Tehetnék még fel több kérdést, de minek? A Turuljugend elindult. Van már Führere is.Most már azért imádkozzunk, ne jusson eszébe senkinek, hogy volt egyszer egy kristályéjszaka is…
Szendrei Lőrinc, szendreil@nepszava.hu
