„Metszően fújó keleti szél”, „Magyarország szégyene” – óriási visszhangja van a Magyar Gárda megalapításának külföldön. Szinte nincs olyan európai ország, melynek sajtója ne számolt volna be a gárda megalakulásáról, és ezzel kapcsolatban ne használná a „fasiszta”, „neonáci”, „antiszemita”, „romaellenes” jelzőket. Lapszemle.
„Metszően fagyos szél fújt a hét végén a világba Budapestről: a magyar metropolis központjában fekete nadrágos, fekete mellényes férfiak meneteltek olyan jelvényekkel és piros-fehér sávos zászlókkal, amelyek erősen emlékeztettek a náci Németországgal barátkozó nacionalista magyar kormány rövid időszakára” – írja az egyik cseh lap.
A „Megmentünk titeket a szlovákoktól” című írás szerzője Ladislav Kryzánek úgy fogalmaz: „nem történelmi filmet forgattak szombaton Budapesten, hanem a fasizálódó Jobbik mozgalom mutatta be a közvéleménynek félkatonai alakulatát”. A néhány tucatnyi új gárdatag eskütételét mintegy ezer szimpatizánsuk „vallásos áhítattal” nézte – jegyzi meg a legolvasottabb cseh újság, „idegengyűlölőnek” minősítve a Jobbikot. „A Jobbik párt Magyarországon az antiszemita, romaellenes és homofób hangulatokat testesíti meg. A parlamentben nincs ugyan képviselete, de képviselői jelen vannak néhány település önkormányzatában” – mutat rá a Mladá Fronta Dnes.
„Magyarország gondban van”
A Pozsonyban megjelenő SME szerint a Fidesz hivatkozása – miszerint a Magyar Gárda a Gyurcsány-kormány magyarellenes politikája elleni válaszlépésként jött létre – nem leplez egyebet, mint azt, hogy a Fidesz, szavazatait féltve nem mer határozottabban elhatárolódni, pedig „elég lett volna beismernie, hogy nincs olyan nemzet, amelyiknek ne lennének meg a maga bolondjai”.
„A Szlovákia felől fenyegető támadás kivédésére is hivatott” félkatonai alakulat létrejötte hallatán az ember „már-már megpukkad a röhögéstől”, ha elképzeli, amint 56 ember lövészárkokban várja Ján Slota „Budapest lerombolására utasított tankjainak” érkeztét – írta a liberális polgári napilap jegyzetírója, Peter Schutz, és emlékeztet arra, hogy a magyarellenes kirohanásairól elhíresült szlovák kormánypolitikus, Ján Slota riadóztatta Pozsonyban a kormánykoalíció pártjainak tanácsát, mondván, hogy „valamit tenni kell a Magyar Gárda ellen, mert ennek immár a fele se tréfa”.
„A gárdisták jelképrendszere igen fájdalmas emlékeket idéz. Nagyon helyes, hogy a szólás és az egyesülés szabadságának alkotmányos határvonalai a szomszédunkban igen liberálisan vannak meghúzva, azt azonban mégiscsak meg kellene vizsgálni, mit mond a magyar alkotmány az ilyen parlamenten kívüli párt által verbuvált félkatonai szervezetről”, mert – teszi hozzá a hírmagyarázó – „a Magyar Gárda másnak aligha nevezhető”.
Külföldön is téma (Fotó: Györffy Anna)
Magyarország gondban van – állapítja meg a baloldali színezetű pozsonyi Pravda, mert a félszáz fekete ruhás és bakancsos férfi megjelenése „megmutatta az ország demokratikus rendjének gyenge pontjait.”
Az ilyen harcos kedvű ultrajobboldaliak Európa más országaiban is felütik a fejüket, így Magyarország sem kivétel – írja. Fontos azonban, hogy a magyarok csendes többsége egyelőre elutasítja „a nem magyar mássággal” szembeni gyűlöletre alapozott ideológiát, hiszen a gárda mögött álló párt, a Jobbik két százaléknál alig több szavazatot szerzett a tavalyi választásokon – emlékeztet a pozsonyi Pravda.
A gond azonban az, hogy „az új fekete gárda létrejöttét az ország képtelen egyhangúlag elutasítani.”
„A szocialisták hangosan tiltakoznak ugyan a gárda ellen, de Magyarország jobboldali fele szerint eltúlozzák a veszélyt, hogy majd az ellenzék ellen munícióként alkalmazzák. Ezzel szemben a Fidesz azzal vádolja a kormányt, hogy emberellenes és nemzetellenes politikájával teremti meg minden szélsőség táptalaját” – írja a lap, azzal fejezve be kommentárját, hogy a szélsőségek épp „a két nagy párt hatalmi játszmái közötti résekben kaphatnak erőre”.
A fenyegetés árnyékában?
„Magyarország demokráciáját fenyegetés éri” címmel közölt hétfői számában vendégkommentárt a Die Welt című német konzervatív napilap. A szerző, Krisztina Koenen publicista szerint a Magyar Gárda megalapítása egy olyan társadalom riasztó betegségtünete, amelyben újabb és újabb, az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia magasztalásához vezető határokat törnek át. Ebben a társadalomban egyre erősebbek lesznek a demokrácia amúgy is gyenge intézményeinek kiiktatására irányuló kísérletek.
A szerző úgy véli, hogy a „zavaros” programból, a különböző utalásokból az emberek képesek levonni a következtetést: „itt egy rasszista polgárháborús hadsereg csírasejtje keletkezik”, s miután elhangzik olyan kijelentés is, miszerint a Gárda tagjai egyénileg elsajátíthatják a fegyverhasználatot, nyíltan az állam erőszakmonopóliumát rendítik meg. Koenen annak a véleményének is hangot ad, hogy az egypártrendszer összeomlása óta Magyarországon a nemzetiszocialista múlttal kapcsolatos tabuk döntögetése zajlik. A Magyar Gárda új minőséget jelent „a jogállam bomlásában”, mivel nyíltan kétségbe vonja az állami erőszakmonopóliumot.
„Ez az elgondolás nem egyik napról a másikra született meg. Csak idő kérdése volt, mikor találnak egymásra emberek, akik a Fidesz és a szélsőjobboldalon elhelyezkedő pártok retorikáját komolyan veszik, azt, hogy új forradalomra van szükség az idegen uralommal azonosított szocialistákkal szemben” – olvasható a Die Weltben.
A liberális Süddeutsche Zeitungban Magdalena Marsovszky, Budapesten született kultúrakutató „Új veszély Kelet-Európában” című cikkében úgy véli, hogy a Magyar Gárda megalapítása Budapesten nem egyedi jelenség az új EU-országokban. „Kelet-Európában másutt is folytonosan keletkeznek új véderő és szkinhed csoportok. Ezeket neofasiszta peremcsoportokként elintézni azzal, hogy valahogy majd csak lehet őket kezelni, nagy hiba lenne. Mozgósítási faktorként ugyanis a háttérben széles társadalmi egyetértés létezik, s többnyire egy polgári párt is, karizmatikus, a szavakkal bánni tudó vezetővel az élen, amely a szélsőjobbtól még el is határolódik” – jegyezte meg a müncheni lap szerzője.
„Náci újjáéledés”
„Magyarország szégyene” címmel számolt be hétfőn a Die Presse konzervatív osztrák újság a Magyar Gárda megalakulásáról. A liberális Der Standard szerkesztőségi oldalán a gárda vezetőjét, Vona Gábort mutatta be. A magyar politikai színtéren a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka – vezette be beszámolóját a Die Presse a Magyar Gárda tagjainak felesketéséről. Cikkének azt az alcímet adta: „Náci újjáéledés. Felháborodás a Magyarországon megalakított, SS-hez hasonlító kötelék miatt. Kelet-Európában máshol is virágzik a szélsőjobboldal.”
A konzervatív osztrák lap egyenlőségjelet téve a gárda és a Jobbik közé megjegyezte, hogy a csoport fesztelenül használja a nemzetiszocialista időkbe visszanyúló jelképeket. Vona Gábor Jobbik-elnök szerint a szervezet célja az, hogy „megmentse” a magyarokat és a kommunizmus bukása után hozzásegítse az országot az „igazi rendszerváltáshoz” – közölte az újság.
A liberális Der Standard szerkesztőségi oldalán „Gárdavezető történelmi küldetéssel” címmel arcképet közölt Vona Gáborról, különböző nyilatkozataiból és a gárdatagok avatási ünnepségén elhangzott beszédéből vett idézetek segítségével festve meg portréját. Egyebek közölt kiemelte, hogy Vona kétséget sem hagyott afelől: a gárda célja, hogy „ötven évnyi kommunizmus és tizenhét év dagonyázás” után eltávolítsa Gyurcsány Ferenc kormányát.
A Fidesz alapította polgári körökre gondolva világossá tette azt is, hogy a „gárda” nem egyéb, mint más ellenzéki csoportok politikájának folytatása új eszközökkel – közölte a Jobbik vezetőjéről az osztrák lap, hozzáfűzve: éppenséggel lehet félni az ellentmondást nem tűrő Vonától, akiről alig tudni, voltaképpen mit is csinál, amikor nem a gárdát vezényli.
(Forrás: MTI)
